A kérdést csak félig lehet megválaszolni biztonsággal, ugyanis még a NAV részéről sem érkezett jogértelmezés.
Amit biztosan tudunk, hogy a KATA adóalanyok szeptembertől csak magánszemélyek felé számlázhatnak, illetve a taxisok vállalkozásoknak is, míg ha valaki akár belföldi, akár külföldi kifizetőnek állít ki számlát, az egyből el is veszíti a KATA adóalanyiságát.
Az is tudható, hogy szeptembertől kizárólag az egyéni vállalkozók lehetnek KATA alanyok, tehát a betéti társaságok akkor is elveszítik a KATA státuszukat, ha az ügyfeleik kizárólag csak magánszemélyek.
Ami viszont komoly ellentmondás, amit eddig a NAV-nak sem sikerült feloldani, hogy KATA adóalany csak főfoglalkozású egyéni vállalkozó lehet.
Mi ebben az ellentmondás?
Két tényező adott bizonytalanságra okot az új KATA törvény értelmezése során.
- A KATA adóalany ugyan csak főfoglalkozású egyéni vállalkozó lehet, de az új jogszabály 5. §-nak (1)-pontja, mely nevesíti azt, hogy a kisadózó vállalkozás mikor szűnik meg, nem tartalmaz olyan pontot, hogy megszűnik a KATA adóalanyiság, ha a kisadózó a vállalkozásán kívül főfoglalkozású (heti 36 órát elérő) biztosítotti jogviszonyt létesít. Tehát nem lehetek KATA adóalany akkor, ha van máshol 36 órát elérő foglalkoztatotti jogviszonyom, de ha már kisadózó vagyok, akkor mér létesíthetek teljes munkaidős állást. Ez meglehetősen ellentmondásos.
- A jogszabály 15. §-nak (2) pontja pedig így rendelkezik: „átalányadózás választását a 2022. adóévre vonatkozóan 2022. október 31-éig jelentheti be. A bejelentés módját és formáját az állami adó-és vámhatóság honlapján 2022. augusztus 15-éig közzé teszi.” Az adóhatóság egyenlőre még nem foglalt állást abban, hogy azokat is bejelentésre kötelezi-e, akik a KATA adóalanyiságukat változatlan formában megtartják. Amennyiben kötelezi őket, úgy azok is kieshetnek a KATA választás lehetősége alól, akik csak magánszemélynek számláznának, de nem főfoglalkozású kisadózók, míg ha nincs bejelentkezési kötelezettség, akkor mehet minden tovább az esetükben. Mindemellett – ha még nem lenne elég – a törvény olvasata alapján úgy értelmezhető, hogy csak egycsatornás az átjelentkezés az átalányadó irányába, holott a normál egyéni vállalkozási adózásra (ún. vállalkozói SZJA) történő átállás lehetőségét is biztosítani kell.
A változásokról szóló összefoglalónkat itt olvashatja el:
Lehetőségek a KATA változás után