Korábbi cikkünkben bemutattuk a komplex iparűzési adó megosztás módszerét.
Ebben az írásunkban bemutatjuk azt az esetet, amikor soron kívül alkalmazni kell az ilyen jellegű adóalap megbontást.
Adott egy vállalkozás, aki személyi jellegű ráfordítással nem rendelkezik, ugyanakkor tárgyi eszközök vannak a birtokában, és az előző évi iparűzési adó alapja nem éri el a 100 000 000 Ft-ot, bevétele csak a telephely szerinti településről származik, a székhelye pedig iparűzési adó mentes területen található.
A vállalkozásnak a tárgyi eszköz alapú megosztást kellene választania, hiszen csak eszközei vannak, személyi jellegű ráfordítással nem rendelkezik, azonban ez azt eredményezné, hogy a székhelyre 0 Ft iparűzési adóalap jutna.
A Htv. melléklet 1. pontjának 7. pontja szerint nem alkalmazható olyan módszer a megosztásra, amely a székhely vagy telephely szerinti településre 0 Ft adóalaprészt eredményez, így a válallkozónak nem marad más választása, mint a komplex megosztási módszert alkalmazni, amely törvényileg személyi jellegű ráfordítást generál az ügyvezető bérét illetően, ami 500 000 Ft, és ennek 10%-át a székhelyhez kell osztani, így kiküszöbölve azt, hogy 0 Ft legyen bárhol is az adóalap.
