Egypercesek

A Szerencsejáték szervezéséről szóló törvény kimondja, hogy játékos kizárólag 18. életévét betöltött természetes személy lehet, így a vállalkozások nem játszhatnak, csak magánszemélyek. Ez persze nem meglepetés, hiszen egy lottószelvény vagy sorsjegy költségét nehezen lehetne a vállalat tevékenységéhez kapcsolódó ráfordításnak tekinteni.

Mi van akkor, ha valaki a céges telefonról lottózik?

Ebben az esetben sem lesz a gazdasági társaság a lottószelvény tulajdonosa, de a lottózó magánszeméllyel a társaságnak elszámolási kötelezettsége keletkezik:

1. Számfejtjük az összeget a felek között fennálló jogviszony alapján (jellemzően munkaviszony, tehát a lottózásra kifizetett érték nettó munkabérnek fog minősülni)
2. Továbbszámlázzuk a magánszemély felé közvetített szolgáltatásként, így egyforma összegű bevételünk és kiadásunk keletkezik, ami eredménysemleges. Ebben az esetben az Áfa tv. 86. § (1) bekezdés i) pontja alapján mentes az adó alól a továbbszámlázott tétel.A második lehetőség a cég számára költséghatékonyabb, mivel nem kell a bérhez kapcsolódó járulékokat megfizetnie.

Figyelem!

A 2. pont olvasata után nem szabad azt a következtetést levonni, hogy a Szerencsejáték törvény hatálya alá tartozó termékek feltétel nélkül értékesíthetők!