Ha egy szervezet bevételt szerezhet, alkalmazottakat foglalkoztathat, vagyona lehet, sőt bizonyos keretek között még vállalkozási tevékenységet is végezhet, miért nem működik egyszerűen gazdasági társaságként?
A nonprofit szervezetek adózásának megértéséhez először erre a kérdésre kell választ adnunk.
A legfontosabb különbség a cél
Egy gazdasági társaság és egy nonprofit szervezet egyaránt gazdálkodik, de nem ugyanazért.
Egy vállalkozás tulajdonosai jellemzően azért fektetnek pénzt, munkát és tudást a vállalkozásba, hogy az nyereséget termeljen, amely végső soron a tulajdonosok vagyonát gyarapítja.
Egy nonprofit szervezetnél más a logika: a szervezet vagyona és gazdálkodása egy meghatározott cél megvalósítását szolgálja. Ilyen cél lehet például a sport, a kultúra, az oktatás, a kutatás, az egészségmegőrzés, egy szakmai közösség működtetése, egy társadalmi ügy támogatása vagy akár egy meghatározott közösség érdekeinek képviselete.
Ez nem azt jelenti, hogy a nonprofit szervezetnek nem lehet bevétele, vagy nem gazdálkodhat eredményesen.,Éppen ellenkezőleg: egy jól működő nonprofit szervezetnek is szüksége van bevételre és vagyonra, hiszen ebből tudja tartósan finanszírozni a célját.
A nonprofit nem azt jelenti, hogy „nem kereshet pénzt”
Ez az egyik leggyakoribb félreértés.
Egy civil szervezetnek lehet például tagdíjbevétele, kaphat adományt és támogatást, részesülhet az szja 1%-ából, szerezhet befektetési bevételt, és akár gazdasági-vállalkozási tevékenységből is lehet bevétele. A civil szervezet vállalkozási tevékenységet is folytathat, ha az a célja megvalósításának gazdasági feltételeit biztosítja, és nem veszélyezteti az alapcél szerinti tevékenységet.
A különbség tehát nem az, hogy keletkezhet-e nyereség, hanem az, hogy mi a szervezet elsődleges célja, és mire szolgál a megtermelt vagyon és eredmény.
Ez a most induló nonprofit cikksorozat egyik legfontosabb gondolata.
Akkor miért lehet előnyös a nonprofit forma?
Azért, mert ha a szervezet valódi célja nem a tulajdonosi profit előállítása, akkor a jogrendszer ehhez más működési és részben más adózási környezetet biztosít.
A nonprofit szervezet finanszírozása például nem kizárólag piaci bevételből történhet. Megjelenhet mellette a tagdíj, az adomány, a költségvetési vagy pályázati támogatás, illetve bizonyos szervezeteknél az szja 1%-ából származó bevétel is.
Az adórendszer szintén több ponton figyelembe veszi a nonprofit működés sajátosságait. Találkozhatunk társaságiadó-kedvezményekkel, a támogatót ösztönző szabályokkal, speciális juttatási lehetőségekkel és feltételekhez kötött illetékmentességgel is.
Ezek azonban nem azért járnak, mert valaki egyszerűen „nonprofitnak nevezi” a szervezetét.
A kedvezmények mögött az a logika áll, hogy a szervezet vagyona és működése egy meghatározott cél megvalósítását szolgálja, ezért a jogalkotó bizonyos esetekben kedvezőbb feltételeket biztosít számára vagy annak, aki ezt a célt támogatja.
Egy egyszerű példa
Tegyük fel, hogy tíz vállalkozás szeretne létrehozni egy szervezetet, amely szakmai képzéseket, konferenciákat és kutatásokat szervez az adott ágazat fejlődése érdekében. Természetesen létrehozhatnának erre egy Kft-t is.
De ha a valódi cél nem az, hogy a rendezvényeken és szolgáltatásokon elért eredményt később a tulajdonosok között felosszák, hanem az, hogy azt újabb képzésekre, kutatásra és a szakmai közösség fejlesztésére fordítsák, akkor már érdemes megvizsgálni, hogy nem illeszkedik-e jobban a célhoz egy nonprofit szervezeti forma.
A kérdés tehát nem az: „Melyik forma adózik kevesebbet?”
Hanem először az: „Mi történjen a megtermelt értékkel?”
Ha a válasz az, hogy a tulajdonosokat kell gyarapítania, akkor jellemzően gazdasági társaságban gondolkodunk. Ha viszont az értéket tartósan egy meghatározott szervezeti, társadalmi, szakmai vagy más cél szolgálatába kívánjuk állítani, akkor kerülnek képbe a nonprofit szervezetek.
A nonprofit szervezet azonban nem adóoptimalizálási célú vállalkozás
Itt húzódik egy nagyon fontos határ.
Civil szervezet elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenység folytatására nem alapítható. Vállalkozási tevékenységet folytathat, és annak eredménye a szervezet vagyonát is gyarapíthatja, de a vállalkozás nem veheti át az alapcél helyét.
Ez azért fontos, mert kívülről nézve egy nonprofit szervezet működése időnként nagyon hasonlíthat egy vállalkozáséhoz:
- Lehet irodája.
- Lehetnek alkalmazottai.
- Vásárolhat eszközöket.
- Köthet szerződéseket.
- Számlázhat szolgáltatásokat.
- Sőt, gazdasági-vállalkozási tevékenységével eredményt is termelhet.
A döntő kérdés mindig az, hogy mindez milyen célt szolgál.
Nem minden nonprofit szervezet közhasznú
A másik gyakori félreértés, hogy a „nonprofit” és a „közhasznú” fogalmát egymás szinonimájaként használjuk. Pedig nem ugyanazt jelentik.
A közhasznú jogállás külön feltételekhez és bírósági nyilvántartásba vételhez kötött minőség. Egy nonprofit szervezet tehát attól még, hogy nonprofit módon működik, nem válik automatikusan közhasznúvá.
Ennek komoly adózási jelentősége is van, mert több kedvezmény eltérően alakul a közhasznú és a közhasznú besorolással nem rendelkező szervezeteknél.
Ezzel külön cikkben foglalkozunk.
Mikor érdemes tehát nonprofit szervezetben gondolkodni?
Akkor, amikor maga a cél fontosabb, mint a tulajdonosi profitszerzés.
A nonprofit forma különösen akkor lehet természetes választás, ha a működést tagdíjakból, adományokból, támogatásokból és saját bevételekből együttesen kívánjuk finanszírozni, illetve ha a létrehozók azt szeretnék, hogy a szervezetben felhalmozott erőforrások hosszabb távon is a meghatározott célt szolgálják.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy a nonprofit forma minden ilyen esetben jobb.
A megfelelő szervezeti forma kiválasztását mindig a célból, a finanszírozásból és a tervezett működésből kell levezetni – nem pedig abból, hogy melyik formához kapcsolódik első látásra több adókedvezmény.
A lényeg
A nonprofit szervezet nem olyan vállalkozás, amelynek „nem szabad nyereséget termelnie”. Sokkal pontosabb úgy gondolkodni róla, mint egy cél megvalósítására létrehozott szervezetről, amelynek a gazdálkodása ezt a célt szolgálja.
Ha ezt megértjük, a nonprofit szervezetek különleges adózási szabályai is sokkal logikusabbá válnak. A következő részben azt nézzük meg, hogy mikor érdemes egyesületet és mikor alapítványt létrehozni – és mi a két forma közötti alapvető különbség.
Sorozatunk alapjául a NAV nonprofit szervezetek adózásáról szóló információs füzete is szolgál. Míg a NAV kiadványa részletesen bemutatja az alkalmazandó szabályokat, cikksorozatunk elsősorban azok gyakorlati összefüggéseire, a döntési helyzetekre és a tipikus buktatókra koncentrál.
A nonprofit szervezet könyvelése nem pusztán adminisztráció. A jó könyvelő érti a szervezet célját, bevételeinek természetét és működési modelljét, ezért nemcsak a már megtörtént gazdasági eseményeket könyveli le, hanem a döntések következményeit is képes előre jelezni. Nonprofit szervezetet érdemes olyan helyen könyveltetni, ahol a működését is értik és támogatják.
