Könyvelő, Adótanácsadó és Szolgáltató Zrt.

06 1 55 00 510
[email protected]

Keresés

Milyen adóhátránnyal jár ha az ügyvezető jogviszonya nem munkaviszony?

 

A társas vállalkozónak törvényi rendelkezések alapján minimum járulékfizetési kötelezettsége van, melyet akkor is ki kell fizetnie, ha a vállalkozásból ténylegesen nem vesz fel jövedelmet.

Társas vállalkozó: Kft., Bt., KKt. olyan természetes személy tagja, aki személyesen közreműködik a vállalkozás tevékenységében, feltéve, ha a közreműködés nem munkaviszonyban valósul meg.

Ha a társas vállalkozó nem rendelkezik olyan jogviszonnyal, ami mentesítené őt a járulékfizetési kötelezettség alól, úgy meg kell fizetni:

  • az egészségbiztosítási járulékot és a munkaerőpiaci hozzájárulást a minimálbér vagy a garantált bérminimum 150%-a után,
  • a nyugdíjjárulékot a minimálbér vagy a garantált bérminimum 100%-a után,
  • és a szociális hozzájárulási adót és a szakképzési hozzájárulási hozzájárulás vagy a KIVA-t a minimálbér vagy a garantált bérminimum 112,5%-a után.

 

Társas vállalkozó kötelező járulékai 2019 Írisz Office adótervezés

Ez összesen 17,41%-al (KIVA esetén 18,65%) nagyobb adóterhet ró a társas vállalkozókra, egy normál munkaviszonnyal szemben, ami számokban kifejezve:

  • TAO-s cég esetén a minimálbért alapul véve 10.244 Ft, míg a garantált bérminimumot alapul véve 13.406 Ft adótöbbletet jelent
  • KIVA-s cégnél viszont a minimálbérrel számolva 8.754 Ft, a garantált bérminimummal pedig 11.456 Ft adófizetési többlet keletkezik társas vállalkozók esetében

 

Társas vállalkozó kötelező járulékai vs normál munkaviszony 2019 Írisz Office adótervezés

A különbség azonban csak addig tapasztalható, amíg a társas vállalkozó bruttó bére el nem éri a garantált bérminimum 150%-át, 2019-ben a 292.500 Ft-ot. Ekkor ugyanis mind a társas vállalkozó, mind egy normál munkaviszonyos munkavállaló ugyanakkora alap után fizet meg minden járulékot és adót.

 

Email
Print