A felmondási idő szabályait a Munka Törvénykönyve határozza meg.
Alapesetben 30 nap, amely a felmondás közlését követő napon kezdődik. Azonban, ha a munkaviszony a munkáltató felmondása miatt szűnik meg, úgy a felmondási idő a munkaviszonyban töltött évek alapján növekszik:
- három év után öt nappal,
- öt év után tizenöt nappal,
- nyolc év után húsz nappal
- tíz év után huszonöt nappal,
- tizenöt év után harminc nappal,
- tizennyolc év után negyven nappal,
- húsz év után hatvan nappal.
A törvény lehetőséget biztosít arra is, hogy a felek a fentiektől elérő felmondási időben állapodjanak meg, azzal a kitétellel, hogy annak hossza nem haladhatja meg a 6 hónapot.
Ha a munkaviszony a munkáltató felmondásával ér véget, úgy a törvény kötelezi a foglalkoztatót arra, hogy a munkavállalót felmentse a felmondási idő legalább felére.
Abban az esetben, ha a felek között határozott idejű munkaszerződés jött létre, úgy a felmondási idő legfeljebb a határozott idő lejártáig tarthat.
