Előfordul, hogy egy vállalkozás vagy magánszemély az adókötelezettségeit határidőben megfizeti, de nem a megfelelő NAV-adószámlára utalja az összeget. Például a személyi jövedelemadóra 500 000 forintot fizet be, miközben ebből 200 000 forint szociális hozzájárulási adó és 100 000 forint társadalombiztosítási járulék lenne. Az egyik adónemen így túlfizetés, a másikon tartozás keletkezik.
Vajon felszámít-e a NAV késedelmi pótlékot, ha az adózó összességében nem tartozik?
A NAV gyakorlata: nettó pótlékszámítás
Ez azt jelenti, hogy a pótlékalap meghatározásakor az egyik adónemen fennálló tartozást csökkenti a másik adónemen ugyanazon adóhatóságnál, az esedékesség időpontjában fennálló túlfizetés.
A szabály jogalapja az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.) 208. § (2) bekezdés a) pontja.
Nézzünk egy példát!
|
NAV-adónem |
Egyenleg |
|
Személyi jövedelemadó |
+300 000 Ft túlfizetés |
|
Szociális hozzájárulási adó |
−200 000 Ft tartozás |
|
Társadalombiztosítási járulék |
−100 000 Ft tartozás |
|
Összesített egyenleg |
0 Ft |
Amennyiben ezek az egyenlegek az esedékesség időpontjában fennállnak, és az érintett adónemekre a nettó pótlékszámítás szabályai alkalmazhatók, nem keletkezik késedelmi pótlék alapjául szolgáló tartozás.
Fontos különbség: tartozás vagy adóhiány?
A nettó pótlékszámítás szabálya a példánkban bemutatott helyzetre vonatkozik: az adózó bevallotta az adókötelezettségeit, és az összes szükséges összeget határidőben befizette, csak nem a megfelelő adónemre.
Más a helyzet, ha egy adóellenőrzés során a NAV adóhiányt állapít meg. Az ilyen adóhiány után felszámított késedelmi pótlék alapját a más adónemen fennálló túlfizetés nem csökkenti. Ezt az Art. 208. § (3) bekezdése mondja ki.
A két esetet tehát nem szabad összekeverni: a téves adónemre utalás önmagában nem jelent adóhiányt.
Fizetési nehézségek esetén pedig késedelmi pótlékmentes részletfizetés kérhető a NAV-tól, bizonyos feltételek fennállása esetén, melyről korábbi cikkünkben írtunk részletesen.
