Több változás az apropója az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló, évente megjelenő cikkünk frissítésének. Sajnos a változások kedvezőtlenek, azaz számottevő többlet terhet jelentenek a foglalkoztatók számára, ami jelentősen csökkenti ennek a foglalkoztatási módszernek az előnyét.
Tény és való, hogy ezzel igazságosabb lesz az adórendszer, de ez feltételezhetően sovány vigasz a továbbiakban 63%-kal többet fizető adózóknak. A magas költségvetési hiány, illetve a csökkenő adóbevételek okán joggal számíthattunk adóemelésre, bár annak a 63%-os mértéke – úgy gondoljuk – általánosan felülmúlta a várakozásainkat.
Az extra közteher-emelkedés oka pedig kettős. Egyrészt 2022.07.01-vel az egyszerűsített foglalkoztatás közterhét összekötötték a minimálbérrel, így a minimálbér növekedése automatikusan magával húzza az egyszerűsített foglalkoztatás után fizetendő adót. Ez a „csekély” 7,4% azonban nem volt elég a költségvetés urainak, ezért további 50% adóemeléssel fejelték meg annak mértékét.
2024-ben a 266 800 Ft-os minimálbér 1%-a volt a közteher mértéke (kerekítve), ami 2 700 Ft-ot jelentett. 2025-ben a 290 800 Ft-os minimálbér 1%-a után 2 900 Ft kellett volna lennie a közteher mértékének, melyet nem minősített elégségesnek az országgyűlés, így februártól megemelte azt további 50%-kal 4 400 Ft-ra. 2025 januárra tehát az alkalmi foglalkoztatás tekintetében a 2 900 Ft-os, míg februártól a 4 400 Ft-os közteherrel kell számolni.
2025-ben így 4 400/2 700 = 163%, azaz 63% a többletadó fizetési kötelezettség 2024-hez viszonyítva.
Kérdés azonban az is, hogy az intézkedés mennyit hoz a költségvetés konyhájára, illetve milyen arányban választják inkább a fekete foglalkoztatást az adózók.
Cikkünkben bemutatjuk a 2025. évi változások figyelembevétele mellett, hogy milyen fontos tudnivalókkal kell tisztába lenniük e foglalkoztatási módszert alkalmazóknak, mivel jár az, ha határérték feletti kifizetés történik, és hogy az adóemelést követően mennyire versenyképes ez az adózási módszer.
Mint látható, az egyszerűsített foglalkoztatás bevezetésétől 2022 év közepéig a közteher mértéke folyamatosan csökkent százalékosan, azaz a közteher nem változott, az rendre 1 000 Ft volt, de az adható jövedelem növekedett, hiszen folyamatosan nőtt a minimálbér, ami meghatározta az egyszerűsített foglalkoztatottaknak adandó, illetve adható jövedelmet.
Ezután jött a drasztikus 100%-os díjemelés 2022.07.01-vel, illetve ezt a 100%-os növekedést nem hagyták elinflálódni sem, mert a közteher mértékét a minimálbérhez igazították (ugyanúgy, mint az egyszerűsített foglalkoztatott bérét).
2025-ben viszont az ország gazdasági helyzetére való tekintettel további 50%-os adónövekedést eszközölt a kormány, így 2,5 év alatt 340%-kal nőtt a közteher mértéke (leosztva ez évi 136%-os adónövekmény), rekordéréket eredményezve ezzel a törvény megjelenése óta.
Milyen esetben alkalmazható az egyszerűsített foglalkoztatás?
- mezőgazdasági idénymunka esetén: erdőgazdálkodási, állattenyésztési, növénytermesztési, halászati, vadászati ágazatba tartozó munkavégzés, valamint a termelő, termelői csoport, termelői szervezet, illetve ezek társulása által a megtermelt mezőgazdasági termékek anyagmozgatása, csomagolása (továbbfeldolgozás kivételével), feltéve, hogy azonos felek között a határozott időre szóló munkaviszony időtartama egy naptári éven belül nem haladja meg a 120 napot.
- turisztikai idénymunka esetén: idegenforgalomhoz kapcsolódó foglalkoztatás (2005. évi CLXIV. törvény „A kereskedelemről” alapján), feltéve, hogy azonos felek között a határozott időre szóló munkaviszony időtartama egy naptári éven belül nem haladja meg a 120 napot.
Ide sorolható tevékenységek:
-
- az idegenvezetői tevékenység,
- a lovas szolgáltató tevékenység,
- a szálláshely-szolgáltatási tevékenység,
- a tartós szálláshasználati szolgáltatási tevékenység, valamint
- az utazásszervezői és utazásközvetítői tevékenység.
- alkalmi munka esetén: nem rendszeres munkavégzés tekintetében történő munkavállaló alkalmazása (ledolgozható napok számát lásd lentebb)
- filmipari statiszta (FEOR 3711): Csak kisegítő/pótolható feladatkörökre alkalmazható, főszereplőre, mellékszereplőre nem.
Hogyan jön létre a jogviszony?
Egyszerűsített foglalkoztatási forma esetén nem kötelező a munkaszerződés írásba foglalása, a munkaviszony szóban is létesíthető. Ennek okán a jogviszony az adóhatósághoz történő bejelentéssel jön létre. Figyelem! A munkavégzést ne kezdjük meg a bejelentés beküldéséig, hiszen egy esetleges adóellenőrzés során nem tudnánk igazolni a foglalkoztatotti jogviszony meglétét.
Milyen adatok szükségesek a bejelentéshez?
- A foglalkoztatott neve
- A foglalkoztató adószáma
- A foglalkoztatott TAJ száma és adóazonosító jele
- Nyilatkozat arról, van-e más EU-s tagállamban biztosítottsága a foglalkoztatottnak
- Az egyszerűsített foglalkoztatás jellege (idénymunka, alkalmi munka, filmipari statiszta)
- Az egyszerűsített foglalkoztatás kezdete
- A foglalkoztatás napjainak száma
Mi a bejelentés határideje?
Egyszerűsített foglalkoztatáshoz kapcsolódó jogviszony létesítését annak első napját megelőzően, de legkésőbb a munkakezdés napján, a munkavégzés megkezdése előtt kell bejelenteni a NAV-nak.
A bejelentés vissza is vonható, amennyiben azt a bejelentést követő 2 órán belül megtesszük. Ha több napos a bejelentés, vagy azt korábban megtettük már, úgy az érintett napon 9:00 óráig törölhető. Ha nem sikerül, akkor a közterhet meg kell fizetni a bejelentésre vonatkozóan, függetlenül attól, hogy például a munkavállaló nem jelent meg.
Miként tudom megtenni a bejelentést?
- 25T1042E nyomtatványon elektronikusan (ügyfélkapun/cégkapun keresztül)
- telefonon az országos ügyfélszolgálaton keresztül (185-ös kék szám)
- okostelefonról, tabletről (az EFO PRO alkalmazáson keresztül)
- Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazáson keresztül (ONYA)
A bejelentés papíron, postai úton vagy személyesen történő benyújtására nincs lehetőség.
Alkalmi munkavállaló telefonon keresztül történő bejelentése:
- a 185-ös telefonszám 0-24 hívható minden nap
- a bejelentést a munkáltató kezdeményezheti, legkésőbb közvetlenül a munka megkezdése előtt
- a beazonosítást követően az alábbi adatokat szükséges megadni a foglalkoztatás bejelentéséhez:
- munkáltató adószáma
- munkavállaló neve
- munkavállaló adóazonosító jele
- munkavállaló TAJ száma
- az egyszerűsített foglalkoztatás jellege (alkalmi munka, mezőgazdasági / turisztikai idénymunka, filmipari statiszta)
- foglalkoztatás kezdete
- munkaviszony napjainak száma
Egyszerűsített foglalkoztatásbejelentő mobilalkalmazás:
- 0-24 elérhető
- Android okostelefonok és táblagépek: letöltés a Google Play Store-ból
- iOS eszközök (iPhone, iPad): letöltés az Apple App Store-ból
- Regisztráció és bejelentkezés: VIDEÓ
- Töltse le az alkalmazást és telepítse készülékére
- Első lépésként kattintson a regisztráció lehetőségre
- Ha egyetért az olvasottakkal, fogadja el a szerződési feltételeket
- Adja meg e-mail címét
- Adjon meg egy jelszót
- Erősítse meg jelszavát
- A kapott e-mailben kattintson a regisztráció megerősítése linkre
- E-mail címét sikeresen visszaigazolta, most már be tud jelentkezni az alkalmazásba
- A bejelentkezéshez adja meg regisztrált e-mail címét és a hozzá tartozó jelszót
- Új munkáltató hozzáadása: VIDEÓ
- Válassza ki a menüből a „Munkáltatók” menüpontot
- Nyomja meg a jobb alsó sarokban a „hozzáadás” ikont
- Adja meg a munkáltató nevét
- Adja meg adószámát
- A pipa ikon megnyomásával sikeresen beállította az új munkáltatót
- Új munkavállaló hozzáadása: VIDEÓ
- Válassza ki a menüből a „Munkavállalók” menüpontot
- Nyomja meg a jobb alsó sarokban a „hozzáadás” ikont
- Adja meg a munkavállaló alapadatait
- Töltse ki a havi bevalláshoz szükséges könyvelői adatokat
- Adja meg a munkavállaló címét
- A jobb felső sarokban a pipa ikon megnyomásával ön sikeresen beállította az új munkavállalót
- Munkavállaló bejelentése: VIDEÓ
- Válassza ki a felső menüből a Munkáltatót
- Nyomja meg a jobb alsó sarokban a „hozzáadás” ikont
- Válassza ki a Munkavállalót a listából
- Válassza ki a foglalkoztatás típusát
- Állítsa be a foglalkoztatás kezdetének kezdő dátumát
- Írja be a foglalkoztatás napjainak számát
- Töltse ki a munkabér mezőt, majd kattintson a folytatás gombra
- Miután ellenőrizte az adatokat, kattintson a beküldés gombra
- Írja be az ügyfélkapu felhasználó nevét és a hozzá tartozó jelszavát
- Az adatok beküldéséhez nyomja meg a bejelentés gombot
Hány napig foglalkoztatható valaki egyszerűsített foglalkoztatással?
- Mezőgazdasági idénymunka esetében 120 nap / fő / munkáltató
- Turisztikai idénymunka esetében 120 nap / fő / munkáltató
Idénymunka: a munkaszervezéstől függetlenül az év valamely időszakához vagy időpontjához kötődő munka. Mezőgazdasági idénymunkánál az év adott időszakához vagy időpontjához kötődőnek kell tekinteni az olyan munkavégzést is, amely az előállított növény vagy állat biológiai sajátossága miatt végezhető el kizárólag abban az időszakban vagy időpontban.
- Filmipari statiszta esetében a jogszabály nem korlátozza a napok számát
- Alkalmi munkavállalás esetében:
- legfeljebb 5 egymást követő naptári napon
- 1 hónapon belül maximum 15 naptári napon
- 1 éven belül legfeljebb 90 naptári napig foglalkoztathatunk alkalmi munkavállalót – ugyanannál a vállalkozásnál
2025. július 1-jétől változik az egyszerűsített foglalkoztatásban eltölthető napok száma is: ha a munkavállaló idénymunkára és/vagy alkalmi munkára létesít munkaviszonyt, akkor e jogviszonyok együttes időtartama nem haladhatja meg a 120 napot egy év alatt. Tehát júliustól nem foglalkoztatónként, hanem munkavállalónként kell számolni a 120 nappal, függetlenül attól, hogy hány vállalkozás alkalmazza a magánszemélyt.
A NAV ennek a feltételnek a vizsgálatához – tehát hogy a munkavállaló hány napot töltött már az adott évben egyszerűsített foglalkoztatásban – elektronikus lekérdezési lehetőséget fog biztosítani az adózóknak.
Hány órás munkaidőre tudom alkalmazni az egyszerűsített munkavállalót?
Alapesetben egy bejelentett nap 8 órának minősül, ez maximum 12 órára növelhető. Ilyenkor a 8 órán felüli időre túlórapótlék illeti meg a dolgozót.
Hány főt foglalkoztathatok mezőgazdasági vagy turisztikai idénymunkára, illetve alkalmi munkavállalóként egy adóévben?
Alkalmi munka esetén egy naptári napon az egyszerűsített foglalkoztatott munkavállalók száma nem haladhatja meg a munkáltató átlagos statisztikai létszámának függvényében:
- munkavállalóval nem rendelkező vállalkozás esetén: átlagosan az 1 főt
- 1-5 fő alkalmazotti létszám esetén: átlagosan a 2 főt
- 6-20 fő alkalmazotti létszám esetén: átlagosan a 4 főt
- 20 + alkalmazotti létszám esetén, a munkavállalói létszám 20%-át
A számításnál mindig a megelőző félév átlagos statisztikai létszámát kell alapul venni. A foglalkoztatás létszámkeretét a munkáltató szabadon használhatja fel, tehát ha az éves létszámkeret átlag 1 fő, úgy foglalkoztathatunk az év minden napján egy alkalmi munkavállalót, de akár egy napon 365 személyt is.
Ezek a korlátozások a filmipari statisztákra és a szociális szövetkezet foglalkoztatottjaira nem vonatkoznak.
Milyen szabályok vonatkoznak a bérezésre?
A foglalkoztató köteles szakképzettséget nem igénylő munkakör esetén legalább a minimálbér 85%-át, míg szakképzettséget igénylő munkakör esetén a garantált bérminimum 87%-át bérjövedelemként kifizetni az alkalmi munkavállalójának. A munkáltató úgy is határozhat, hogy ennél magasabb összeget fizet az alkalmazottnak. A törvény a minimálbér és a garantált bérminimum, illetve ezek órára, napra és hétre jutó arányának a 130%-áig mentesítést nyújt az adó alól (csak közteher fizetendő), míg e felett a munkavállalónak 15%-os SZJA fizetési kötelezettsége keletkezik.
Mekkora összeg fizethető ki 2025-ban a közteher megfizetése mellett?
* A Maximum fizethető nem azt jelenti, hogy ennél nagyobb összeg nem adható a munkavállalónak, hanem azt, hogy ha ezen összeg felett juttatunk jövedelmet, úgy az már adóköteles (15% SZJA terheli) és a minimálbér duplája felett a vállalkozás számára sem elszámolható költség.
Mikor jár bérpótlék és milyen mértékben?
- Az egyszerűsített foglalkoztatottnak jár a 15%-os éjszakai pótlék 22:00 – 06:00 óra közötti munkaidőre, ha a munkavégzés ideje ezen időszak alatt meghaladja az 1 órát.
- A napi 8 óra feletti munkaidőre az alapbéren felül 50%-os „túlórapótlékot” is kell fizetni. (Kivéve több napos bejelentés, egyenlőtlen beosztás esetén, pl.: egybefüggő 2 nap bejelentés a következők szerint: 1. nap 10 óra, 2. nap 6 óra munka, átlagosan maximum 8 óra).
- Ahol nem vasárnaphoz köthető a tevékenység vagy a munkakör, 50%-os vasárnapi pótlékot kell fizetni.
- Ahol nem vasárnaphoz köthető a tevékenység vagy a munkakör, a túlórára 50%-os „túlórapótlékot” + 50%-os vasárnapi pótlékot is kell fizetni. Pl.: étteremben fizetett ünnepen túlórázik az egyszerűsített foglalkoztatott, akkor a fizetett ünnepnapi órákra 100% pótlék jár.
Kell-e szerepeltetnem az alkalmi munkavállalásból származó jövedelmemet az SZJA bevallásban?
Alapesetben nem, azonban ha az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelem átlagosan magasabb, mint a mentesített keretösszeg (lásd táblázat „maximum fizethető”, úgy az e feletti részt szerepeltetni kell az SZJA bevallásban, 15% SZJA megfizetése mellett.
Filmipari statisztákra főszabályként ettől eltérő szabályozás érvényes, a bér számításának metódusa 2022. július elsejétől megváltozott. Innentől a munkabér napi összege a minimálbér 12%-a lehet 100 Ft-ra kerekítve, ami 2025-ban 34.900 Ft.
Mikor keletkezik SZJA fizetési kötelezettség és mi a befizetésének módja?
Ha a munkavállaló jövedelme nem magasabb, mint az adómentesen adható keretösszeg, úgy SZJA-fizetési kötelezettsége nincs. Amennyiben a juttatott összeg ezt meghaladja, úgy a napi 17.394 Ft / 20.852 Ft feletti rész SZJA köteles. Az első összeg a minimálbért, a második a garantált bérminimumot alkalmazókra vonatkozik.
A számítást az alábbi példa szemlélteti, egy értékbecslő munkakörben foglalkoztatott személy esetén:
- foglalkoztatás napjainak száma: 5 nap
- kapott jövedelem: 30.000 Ft / nap, 30.000 Ft * 5 = 150.000 Ft
- mentesített keretösszeg (garantált bérminimum alapján): 20.852 Ft * 5 = 104.260 Ft
- adóbevallásban szereplő összeg: 150.000 Ft – 104 260 Ft = 45.740 Ft
- fizetendő személyi jövedelemadó (15%): 45.740 Ft * 0,15 = 6.861 Ft
Ha a munkavállaló szakképzettséget igénylő és nem igénylő munkakörben is dolgozik az adóévben, úgy a keretösszeget arányosan kell kiszámolni.
Az adófizetési kötelezettséget a magánszemélynek kell az adóévre vonatkozó SZJA bevallásában szerepeltetnie, és a határidőre (május 20.) megfizetnie.
Filmipari statisztákra mindez nem vonatkozik.
Mikor növeli a társasági adó vagy a KIVA alapját az egyszerűsített munkavállalónak kifizetett bér?
Ha a bér meghaladja az érvényes minimálbér napi összegének a kétszeresét (2025-ben: 26.760 Ft), úgy ezen összeg feletti rész nem minősül a vállalkozás elismert költségének, de alapjában véve mégsem fizetünk utána társasági adót. Ezt úgy értelmezhetjük, hogy ha valaki 30.000 Ft-ot kap egy napra, az elszámolható költségnek minősül, tehát csökkenti a társasági adó alapját. Viszont a 26.760 Ft-ot meghaladó rész (3.240 Ft) növeli a társasági adóalapot, így összességében adófizetési kötelezettség nem keletkezik.
A KIVA-s cégek esetén kicsit más a helyzet. A minimálbér kétszeresét meghaladó összeg a KIVA alapját növeli, ami után 2025-ben 10%-os adófizetési kötelezettség keletkezik. Ha valaki tehát egy napra 30.000 Ft-ot kap, úgy a különbözet (30.000 Ft – 26.760 Ft = 3.240 Ft) után meg kell fizetnünk a kisvállalati adót, ami 324 Ft-os adótöbbletet eredményez.
Milyen közteher fizetési kötelezettség keletkezik a foglalkoztatás okán?
- mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetén:
- 06.30-ig 500 Ft / fő / nap
- 07.01-től 1.000 Ft / fő / nap
- 01.01-től 1.200 Ft / fő / nap
- 01.01-től 1.300 Ft / fő / nap
- 01.01-től 1.500 Ft / fő / nap
- 02.01-től 2.200 Ft / fő / nap
- alkalmi munkavállaló esetén:
- 06.30-ig 1.000 Ft / fő / nap
- 07.01-től 2.000 Ft / fő / nap
- 01.01-től 2.300 Ft / fő / nap
- 01.01-től 2.700 Ft / fő / nap
- 01.01-től 2.900 Ft / fő / nap
- 02.01-től 4.400 Ft / fő / nap
- filmipari statiszta esetében:
- 06.30-ig 4.000 Ft / fő / nap
- 07.01-től 6.000 Ft / fő / nap
- 01.01-től 7.000 Ft / fő / nap
- 01.01-től 8.000 Ft / fő / nap
- 01.01-től 8.700 Ft / fő / nap
A továbbiakban a közteher mértéke automatikusan változik majd a minimálbér változásával együtt.
- mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetén: az érvényes havi minimálbér 0,75 %-a (januárban 0,5%-a, és 2025 februárjától 0,75%), száz forintra kerekítve
- alkalmi munkavállaló esetén: az érvényes havi minimálbér 1,5 %-a (januárban 1%-a, és 2025 februárjától 1,5%), száz forintra kerekítve
- filmipari statiszta esetében: az érvényes havi minimálbér 3 %-a, száz forintra kerekítve
Ha a munkáltató a létszám-, idő-, illetve – filmipari statisztánál – kereseti korlát túllépésével létesít munkaviszonyt, nem alkalmazhatja az egyszerűsített foglalkoztatás kedvező rendelkezéseit.
A közterhet minden hónapban a 08-as járulékbevallásban kell szerepeltetni, és a tárgyhónapot követő hó 12-ig kell megfizetni az adóhatóság részére a NAV Egyszerűsített foglalkoztatás 10032000-06057763 számú számlájára.
Mentesül ugyanakkor a közteher fizetése alól az a munkáltató, aki olyan uniós állampolgárt alkalmaz, aki másik tagállamban biztosított, és erről igazolással rendelkezik, továbbá a tehermentesítésről Magyarország és az érintett EU-s ország között egyezmény van életben.
Milyen igazolásokat kell kiállítanom és kiadnom az alkalmazott részére?
- a foglalkoztató köteles a jogviszony során olyan igazolást kiállítani, amin szerepel a megszerzett bevétel és annak jogcíme
- az igazolást a kifizetés napján ki kell adni, így az összevont igazolások kiadása év végén nem kötelező
Jár-e szabadság az alkalmi munkavállalónak?
Nem kell alkalmazni a Munka Törvénykönyvének a szabadságra, betegszabadságra és táppénzre vonatkozó előírásait, ezek ugyanis nem illetik meg a foglalkoztatottat.
Milyen korlátozások vonatkoznak az alkalmi munkavállalásra?
- Az a vállalkozás, amely 300.000 Ft-ot elérő összegű adótartozást halmoz fel egyszerűsített foglalkoztatás közterhe, szociális hozzájárulási adó, rehabilitációs hozzájárulás, valamint az SZJA tv. által a munkáltatóra előírt adóelőleg tekintetében, mindaddig nem jogosult az egyszerűsített foglalkoztatásra, míg a felsorolt adónemek összesített adótartozását meg nem fizette.
- Olyan felek esetén, akik között munkaviszony áll fenn, nem létesíthető egyszerűsített foglalkoztatásra vonatkozó jogviszony.
- Közszolgáltatói tevékenységet ellátó munkáltató az alaptevékenységébe tartozó feladatokra nem alkalmazhat egyszerűsített munkavállalót.
- A közalkalmazotti feladatkörbe tartozó közszolgáltatások ellátására nem foglalkoztatható közalkalmazott alkalmi munkaszerződéssel.
- Harmadik országbeli állampolgár csak mezőgazdasági idénymunkára foglalkoztatható, amennyiben rendelkezik TAJ számmal és adóazonosító jellel.
Milyen ellátásra jogosult az EFO-s munkavállaló?
Az egyszerűsített foglalkoztatottak nem biztosítottak! Jogosultak ugyanakkor baleseti egészségügyi szolgáltatásra, nyugellátásra, valamint álláskeresési ellátásra.
Az ellátások alapja:
- mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetén 6.100 Ft / nap (naponta a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 2,1 százaléka)
- alkalmi munkavállalás esetén 12.200 Ft / nap (naponta a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 4,2 százaléka)
- filmipari statiszta esetén 8.100 Ft / nap (naponta a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 2,8 százaléka)
Mennyire versenyképes 2025-ben egyszerűsített foglalkoztatással jövedelmet biztosítani?
Le kell szögezni azt, hogy a foglalkoztatás módjának kiválasztása esetében nincs korlátlan választási opciónk, de egy összehasonlítást mindenesetre megér, hogy a helyén tudjuk kezelni az adómértékeket.
Ahhoz, hogy az adatok összehasonlíthatóak legyenek, közös nevezőre kell hozni azokat. Mi ezt úgy tettük, hogy vizsgáltuk a javadalmazásra fordítható teljes költség és az adó arányát.
- Egyszerűsített foglalkoztatás képzettséget nem igénylő munkakör esetén: minimum 25%, maximum 39% (adható határon belül minél magasabb a jövedelem, arányában annál alacsonyabb az adóérték)
- Egyszerűsített foglalkoztatás szakképzettséget igénylő munkakör esetén: minimum 21%, maximum 32% (adható határon belül minél magasabb a jövedelem, arányában annál alacsonyabb az adóérték)
- Bérköltség adóvonzata társasági adóalanyok esetében: 41,15%
- Bérköltség adója KIVA adóalanyok esetében: 39,55%
- 40%-os főállású átalányadózó (szakképesítéshez kötött tevékenység esetében), aki átlagosan havi nettó 300 000 Ft-ot visz haza: 31,4%
- 40%-os főállású átalányadózó (szakképesítéshez kötött tevékenység esetében), aki átlagosan havi nettó 400 000 Ft-ot visz haza: 26,9%
- 40%-os főállású átalányadózó (szakképesítéshez kötött tevékenység esetében), aki átlagosan havi nettó 500 000 Ft-ot visz haza: 23,9%
- 80%-os főállású átalányadózó (szakképesítéshez kötött tevékenység esetében), aki átlagosan havi nettó 300 000 Ft-ot visz haza: 28,5%
- 80%-os főállású átalányadózó (szakképesítéshez kötött tevékenység esetében), aki átlagosan havi nettó 400 000 Ft-ot visz haza: 23,0%
- 80%-os főállású átalányadózó (szakképesítéshez kötött tevékenység esetében), aki átlagosan havi nettó 500 000 Ft-ot visz haza: 19,3%
Mint látható, a kifizető által juttatott jövedelmek között az egyszerűsített foglalkoztatás után fizetendő adó még a 63%-os emelés után is versenyképes, de már közel sem olyan kiemelkedő mértékben, mint a korábbi 13%-ot el nem érő adóteher.
Hatékony adótervezéshez, legális adócsökkentéshez keresse irodánkat! Írjon nekünk, vagy jelentkezzen be egy adótervezési konzultációra.
