Széchenyi 2022

Szolgáltatások

Könyvelő, Adótanácsadó és Szolgáltató Zrt.
English

EcoCreative
Hypercortex
divider

Tollunkból

Már harmadik éve tesszük azt, hogy az egyszerűsített foglalkozást nem önmagában mutatjuk be, hanem a KATA adózással összevetve. Ennek oka mindig is az volt, hogy az adózók lássák azt, hogy az alkalmi munkavállalás többször kedvezőbb alternatívát jelent a jövedelem megszerzésére, mint a KATA adóalanyiság, illetve azt is, hogy sokszor a KATA adóalanyiság a kifizetődőbb, mint az egyszerűsített foglalkoztatás. Ráadásul idén egy új tényezőt is számításba kell vennünk, ami a KATA adóalanyok egyazon partnertől 3 millió Ft feletti összegre, vagy a kapcsolt vállalkozásoktól szerzett árbevételre vonatkozó 40%-os különadó.

Elmondható, hogy míg a KATA feltételrendszere idén romlott, addig az egyszerűsített foglalkoztatás feltételrendszere – ami az anyagiakat illeti – megint javult, hiszen idén is igaz, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum növekedéséből – változatlan mértékű közteher megfizetése mellett – több jövedelmet lehet kifizetni egy vállalkozásból, mint tavaly.

Figyelem, a cikkünk 2021. február 1-jétől aktuális, mivel a számítások alapja a minimálbér és a garantált bérminimum, ami idén kivételesen csak február első napjával módosult.

Aki csak az alkalmi munkavállalás részletszabályaira kíváncsi, az a cikkünk első szakaszát ki is hagyhatja, míg aki az adózási módra a KATA alternatívájaként tekint, annak javasoljuk az összefüggések áttekintését.

Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény – gyermekkori nevén alkalmi munkavállalói foglalkoztatás – 2010-től hatályos. A közteher mértéke napi 1 000 Ft-ban lett meghatározva ekkor, míg a mezőgazdasági és a turisztikai idénymunka esetében ennél is kedvezőbb mértékben, 500 Ft-ban. Azóta eltelt 11 év, és a közteher mértéke nem változott. Ugyanakkor a juttatható jövedelem összege a mindenkori minimálbérhez és garantált bérminimumhoz van kötve, ami előbbi esetben 128 %-kal, utóbbi esetben 145 %-kal emelkedett. Ez pedig annyit jelent, hogy ugyanakkora közteher fizetése mellett bő tíz év alatt közel két és félszer akkora jövedelmet juttathatunk. Márpedig kell is juttatnunk, hiszen 2021-ben egy napszámos nem fog nekünk egész nap 3 000 Ft-ért dolgozni… Ha igen, akkor nagyon vigyázzunk rá!

Adózás szempontjából azonban ez nagyon jó lehetőséget jelent, hiszen akár 13 091 Ft-ot kifizethetünk 1 000 Ft közteher megfizetése mellett, ami 7,64 %-os adót jelent a kifizetett jövedelemhez viszonyítva, míg ha mezőgazdasági vagy turisztikai idénymunkára alkalmazzuk a munkavállalónkat, úgy ez az adóteher 3,82 %, hiszen csak 500 Ft a napi adó. 2010-ben is kedvezőnek minősült az alkalmi munkavállalóként történő foglalkoztatás, de akkor még a jövedelem 19 %-a volt az adó, míg ha a munkáltató nem a legmagasabb jövedelmet adta, úgy akár 35 % is lehetett a közteher mértéke. Számoljunk hát!

Nézzük meg akkor a KATA adóalanyiságot. Mennyi a közteher mértéke? Ugye 25, 50, vagy 75 ezer Ft. Jellemzően 50 000 Ft (főállású KATA adóalany esetében), mely összegért akár havi 1 millió Ft bevételre is szert tehet az adóalany. Tehát, ha azt feltételezzük, hogy valaki meg is keresi ezt az 1 millió Ft-ot, akkor az adó mértéke 52 500 Ft (figyelembe véve az iparűzési adót és a kamarai tagdíjat is), tehát 5,25 %. Ez igazán nem sok, de már azt láthatjuk, hogy a turisztikai és mezőgazdasági idénymunka kedvezőbben adózik, mint a KATA, és a normál alkalmi munka sem nagyon marad le a KATA adókulcstól.

De lehet, hogy mi nem akarunk kifizetni egy millió forintot egy hónapban, vagy 50 000 Ft-ot egy napra. Hallottunk már ilyet. Márpedig, ha csak 500 000 Ft bevétel jut az 52 500 Ft KATA-s adókra, az már 10,5 % adóteher, ami magasabb, mint a 7,64 % alkalmi munkás közteher, de ha „csak” 300 000 Ft a KATA adóalany jövedelme, az már 17,5 %-os adót jelent szemben az alkalmi munkavállaló 7,64 %-ával, és még nem is számoltunk azzal, ha valaki 3 millió Ft felett kap egy társaságtól jövedelmet, vagy kapcsolt vállalkozás javadalmazza, ami 40 %-ot azonnal rádob a fenti adóteher mértékére. (A 2021-ese KATA-s változásokról korábban írtunk átfogó cikket.) Márpedig ilyen korlátozás az egyszerűsített foglalkoztatás esetében nincs.

Ne feledkezzünk meg arról, hogy a napi értékhatár felett csak 15 % SZJA teher mellett tudunk az alkalmi munkavállalónak díjazást adni, melyet a munkavállaló fizet be önadózással; valamint arról sem, hogy KATA adóalanyiság esetén kapcsolt vállalkozástól szerzett teljes jövedelem, vagy egy kifizetőtől kapott 3 millió Ft feletti jövedelem után 40 %-os különadót kell fizetnünk.

Remélem a rövid kis bevezető meggyőző volt a tekintetben, hogy vannak olyan élethelyzetek, amikor érdemes adótervezést végezni, ugyanakkor a jogszerű alkalmazás érdekében a részletszabályokat is ismerni kell.

 

A KATA-ról bővebben összefoglaló írásunkban olvashat.

 

Milyen esetben alkalmazható az egyszerűsített foglalkoztatás?

  • mezőgazdasági idénymunka esetén: erdőgazdálkodási, állattenyésztési, növénytermesztési, halászati, vadászati ágazatba tartozó munkavégzés
  • turisztikai idénymunka esetén: idegenforgalomhoz kapcsolódó foglalkoztatás
  • alkalmi munka esetén: nem rendszeres munkavégzés tekintetében történő munkavállaló alkalmazása
  • Filmipari statiszta: 3711-es FEOR kóddal történő foglalkoztatás

Hogyan jön létre a jogviszony?

Egyszerűsített foglalkoztatási forma esetén nem kötelező a munkaszerződés írásba foglalása, a munkaviszony szóban is létesíthető. Ennek okán a jogviszony az adóhatósághoz történő bejelentéssel jön létre. Figyelem! A munkavégzést ne kezdjük meg a bejelentés beküldéséig, hiszen egy esetleges adóellenőrzés során nem tudnánk igazolna a foglalkoztatotti jogviszony meglétét.

Miként tudom megtenni a bejelentést?

  • 21T1042E nyomtatványon elektronikusan (ügyfélkapun/cégkapun keresztül)
  • telefonon az országos ügyfélszolgálaton keresztül (185-ös kék szám)
  • okos telefonról, tabletről (az EFO alkalmazáson keresztül)

Fontos! A bejelentés papíron, postai úton vagy személyesen történő benyújtására nincs lehetőség.

Mi a bejelentés határideje?

Egyszerűsített foglalkoztatáshoz kapcsolódó jogviszony létesítését annak első napját megelőzően, de legkésőbb a munkakezdés napján, a munkavégzés megkezdése előtt kell bejelenteni a NAV-nak.

A bejelentés visszavonására a bejelentést követő 2 órán belül van lehetőség.
Ha a foglalkoztatás a bejelentést követő napon kezdődött, vagy ha a bejelentés egy napnál hosszabb időtartamra vonatkozott, akkor a bejelentés visszavonására legkésőbb a módosítani kívánt napon reggel 9 óráig lehet megtenni.

Utólag a bejelentést törölni, módosítani nem lehet.

Hány napig foglalkoztatható valaki alkalmi munkavállalóként?

  • mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetén: 1 év alatt maximum 120 naptári napon
  • alkalmi munka esetén:
    • legfeljebb 5 egymást követő naptári napon
    • 1 hónapon belül maximum 15 naptári napon
    • 1 éven belül legfeljebb 90 naptári napig foglalkoztathatunk alkalmi munkavállalót – ugyanannál a vállalkozásnál

Hány órás munkaidőre tudom alkalmazni az egyszerűsített munkavállalót?

Alapesetben egy bejelentett nap 8 órának minősül, ez maximum 12 órára növelhető. Ilyenkor a 8 órán felüli időre túlórapótlék illeti meg a dolgozót.

Hány főt foglalkoztathatok alkalmi munkavállalóként egy adóévben?

Alkalmi munka esetén egy naptári napon az egyszerűsített foglalkoztatott munkavállalók száma nem haladhatja meg a munkáltató átlagos statisztikai létszámának függvényében:

  • munkavállalóval nem rendelkező vállalkozás esetén: átlagosan az 1 főt
  • 1-5 fő alkalmazotti létszám esetén: átlagosan a 2 főt
  • 6-20 fő alkalmazotti létszám esetén: átlagosan a 4 főt
  • 20 + alkalmazotti létszám esetén, a munkavállalói létszám 20%-át

A számításnál mindig a megelőző félév átlagos statisztikai létszámát kell alapul venni.  Az alkalmazás létszámkeretét a munkáltató szabadon használhatja fel, tehát ha az éves létszámkeret 1 fő, úgy foglalkoztathatunk az év minden napján egy alkalmi munkavállalót, de akár egy napon 365 személyt is.

A filmipari statisztákra, mint foglalkoztatottakra, továbbá a szociális szövetkezetekre, mint foglalkoztatóra vonatkozóan ezeket a korlátozásokat nem kell alkalmazni.

Milyen szabályok vonatkoznak a bérezésre?

A foglalkoztató köteles szakképzettséget nem igénylő munkakör esetén legalább a minimálbér 85%-át, míg szakképzettséget igénylő munkakör esetén a garantált bérminimum 87%-át bérjövedelemként kifizetni az alkalmi munkavállalójának. A munkáltató úgy is határozhat, hogy ennél magasabb összeget nyújt az alkalmazottnak. A törvény a minimálbér és a garantált bérminimum, illetve ezek órára, napra és hétre jutó arányának a 130%-áig mentesítést nyújt az adó alól, míg e felett a munkavállalónak 15%-os SZJA fizetési kötelezettsége keletkezik.

Mekkora összeg fizethető ki 2021-ben a közteher megfizetése mellett?

Mikor jár bérpótlék és milyen mértékben?

  • Az egyszerűsített foglalkoztatottnak jár a 15 %-os éjszakai pótlék 22:00 – 06:00 óra közötti munkaidőre, ha a munkavégzés ideje ezen időszak alatt meghaladja az 1 órát.
  • A napi 8 óra feletti munkaidőre az alapbéren felül 50 %-os „túlórapótlékot” is kell fizetni. (Kivéve több napos bejelentés, egyenlőtlen beosztás esetén, pl.: egybefüggő 2 nap bejelentés a következők szerint: 1. nap 10 óra, 2. nap 6 óra munka, átlagosan maximum 8 óra).
  • Ahol nem vasárnaphoz köthető a tevékenység vagy a munkakör, 50 %-os vasárnapi pótlékot kell fizetni.
  • Ahol nem vasárnaphoz köthető a tevékenység vagy a munkakör, a túlórára 50 %-os „túlórapótlékot” + 50 %-os vasárnapi pótlékot is kell fizetni. Pl.: étteremben fizetett ünnepen dolgozik az egyszerűsített foglalkoztatott, akkor a fizetett ünnepnapi órákra 100 % pótlék jár.

Kell-e szerepeltetnem az alkalmi munkavállalásból származó jövedelmemet az SZJA bevallásban?

Alapesetben nem, azonban ha az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelem átlagosan magasabb, mint a mentesített keretösszeg, úgy az e feletti részt szerepeltetni kell a bevallásban, 15% SZJA megfizetése mellett.

Filmipari statisztákra főszabályként ettől eltérő szabályozás érvényes. Filmipari statiszta egy napra maximum 18.000 Ft nettó jövedelmet kaphat azzal, hogy a mentesített keretösszeg feletti jövedelemrész után SZJA fizetési kötelezettsége nem keletkezik.

Mikor keletkezik SZJA fizetési kötelezettség és mi a befizetésének módja?

Abban az esetben, ha a munkavállaló jövedelme alacsonyabb, mint az adómentesen adható keretösszeg, úgy SZJA-fizetési kötelezettsége nincs. Amennyiben magasabb a juttatott összeg ennél, úgy a napi 10 010 Ft / 13 091 Ft feletti rész SZJA köteles.

A számítást az alábbi példa szemlélteti, egy informatikus munkakörben foglalkoztatott személy esetén:

  • foglalkoztatás napjainak száma: 5 nap
  • kapott jövedelem: 20.000 Ft / nap, 20.000 Ft * 5 = 100.000 Ft
  • mentesített keretösszeg (garantált bérminimum maximuma naponta): 13.091 Ft * 5 = 65.455 Ft
  • adóbevallásban szereplő összeg: 100.000 Ft – 65.455 Ft = 34.545 Ft
  • fizetendő személyi jövedelemadó (15%): 34.545 Ft * 0,15 = 5.182 Ft

Ha a munkavállaló szakképzettséget igénylő és nem igénylő munkakörben is dolgozik az adóévben, úgy a keretösszeget arányosan kell kiszámolni.

Az adófizetési kötelezettséget a magánszemélynek kell az adóévre vonatkozó SZJA bevallásában szerepeltetnie, és a határidőre (május 20.) megfizetnie.

Mikor növeli a társasági adó alapját az egyszerűsített munkavállalónak kifizetett bér?

Ha a bér meghaladja az érvényes minimálbér napi összegének a kétszeresét (2021-ben: 15.400 Ft), úgy ezen összeg feletti rész nem minősül a vállalkozás elismert költségének, de alapjában véve mégsem fizetünk utána társasági adót. Ezt úgy értelmezhetjük, hogy ha valaki 20.000 Ft-ot kap egy napra, az elszámolható költségnek minősül, tehát csökkenti a társasági adó alapját. Viszont a 15.400 Ft-ot meghaladó rész (4.600 Ft) növeli a társasági adóalapot, így összességében adófizetési kötelezettség nem keletkezik.

A KIVA-s cégek esetén kicsit más a helyzet. A minimálbér kétszeresét meghaladó összeg a KIVA alapját növeli, ami után 2021-ban 11%-os adófizetési kötelezettség keletkezik. Ha valaki tehát egy napra 20.000 Ft-ot kap, úgy a 20.000 Ft – 15.400 Ft = 4.600 Ft után meg kell fizetnünk a kisvállalati adót, ami 4.600 Ft * 0,11 = 506 Ft-os adótöbbletet eredményez.

Milyen közteher fizetési kötelezettségem keletkezik?

  • mezőgazdasági + turisztikai idénymunka esetén: 500 Ft / fő / nap
  • alkalmi munkavállaló esetén: 1.000 Ft / fő / nap
  • filmipari statiszta esetében 4.000 Ft / fő / nap

A közterhet minden hónapban a 08-as járulékbevallásban kell szerepeltetni, és a tárgyhónapot követő hó 12-ig kell megfizetni az adóhatóság részére a NAV Egyszerűsített foglalkoztatás 10032000-06057763 számú számlájára.

Mentesül ugyanakkor a közteher fizetése alól az a munkáltató, aki olyan uniós állampolgárt alkalmaz, aki másik tagállamban biztosított, és erről igazolással rendelkezik, továbbá a tehermentesítésről Magyarország és az érintett EU-s ország között egyezmény van életben.

Milyen igazolásokat kell kiállítanom és kiadnom az alkalmazott részére?

  • a foglalkoztató köteles a jogviszony során olyan igazolást kiállítani, amin szerepel a megszerzett bevétel és annak jogcíme
  • az igazolást a kifizetést napján ki kell adni, így az összevont igazolások kiadása év végén nem kötelező

Jár-e szabadság az alkalmi munkavállalónak?

Nem kell alkalmazni a Munka törvénykönyvének a szabadságra, betegszabadságra és táppénzre vonatkozó előírásait, ezek ugyan is nem illetik meg a foglalkoztatottat.

Milyen korlátozások vonatkoznak az alkalmi munkavállalásra?

  • a vállalkozás amely 300.000 Ft-ot elérő összegű adótartozást halmoz fel az 500, 1.000, illetve 4.000 forint összegű közteher, a szociális hozzájárulási adó, a szakképzési hozzájárulás, a rehabilitációs hozzájárulás, valamint az Szja tv. által a munkáltatóra előírt adóelőleg tekintetében, mindaddig nem jogosult az egyszerűsített foglalkoztatásra, míg a felsorolt adónemek összesített adótartozása 300.000 Ft alá nem süllyed.
  • olyan felek esetén, akik között munkaviszony áll fenn, nem létesíthető egyszerűsített foglalkoztatásra vonatkozó jogviszony
  • közszolgáltatói tevékenységet ellátó munkáltató az alaptevékenységébe tartozó feladatokra nem alkalmazhat egyszerűsített munkavállalót
  • harmadik országbeli állampolgár csak mezőgazdasági idénymunkára foglalkoztatható, amennyiben rendelkezik TAJ számmal és adóazonosító jellel

Milyen ellátásra jogosult az alkalmi munkavállaló?

Az alkalmi munkavállalók nem biztosítottak. Jogosultak ugyanakkor baleseti egészségügyi szolgáltatásra, nyugellátásra, valamint álláskeresési ellátásra.

Az ellátások alapja:

  • mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetén 1.370 Ft / nap
  • alkalmi munkavállalás esetén 2.740 Ft / nap

Kiemelt partnereink

További Partnereink

Bemutatkozás

A klasszikus adatrögzítő könyvelés már a múlté. A jelen a vezetői döntések aktív támogatásáról szól.
Az Írisz Office csoport a cégvezetőket és döntéshozókat támogatja napi szinten, tevékenységünk a könyvelésen és az információval történő ellátáson alapszik.

Papp Tibor Papp Tibor alapító
CertUnion ISO