Tollunkból

A koronavírus miatti aktuális helyzetben sok gazdálkodó tart attól, hogy az adófizetési kötelezettségeinek nem fog tudni eleget tenni. Cikkünk célja az, hogy megnyugtassuk az adózókat és megmutassuk, hogy van lehetőség az adóelőlegek csökkentésére, az adók átütemezésére, részletfizetésre és bizonyos esetekben az adó mérséklésére vagy eltörlésére is.

Megfigyelhető továbbá, hogy a NAV is méltányosan kezeli a kialakult helyzetet, míg a magyar kormány már második ízben hirdetett ki az adóterheket csökkentő és a fizetési kötelezettségeket enyhítő kormányrendeletet.

Nyereségadó, iparűzési adó és egyéb adónemek csökkentése, átütemezése

A 2019-es évre vonatkozó társasági adó és iparűzési adó (melyeknek bevallási határideje 2020. május 31.) összegét a jelenlegi járványügyi helyzet nem befolyásolja, ezért ezen adók összege nem csökkenthető, ami azonban nem zárja ki a majdani fizetési könnyítés, azaz fizetési halasztás kérését vagy a fizetendő adó részletekben történő megfizetését.

Azonban társasági adóelőleg és iparűzési adóelőleg-fizetési kötelezettség is terhel(het)i a vállalkozásokat. Az adóelőleg mérséklésére van lehetőség akkor, ha a társaság számításai alapján 2020-ban kevesebb adót kell fizetnie, mint amekkora adóelőleg fizetésére kötelezett.

A határidőkre figyelni kell!

Havi társasági adóelőleg esetén, adott hó 20-ig, negyedéves társasági adóelőleg esetén adott negyedévet követő hónap 20-ig lehet az adóelőleget mérsékeltetni az ELOLEGMOD nyomtatvány kitöltésével. A kérelemben ki kell térni arra, hogy az üzleti évet befolyásoló azon gazdasági események hogyan alakulnak, amelyek hatással vannak az adóra, valamint levezetni a várható adóalapot és az adó összegét, azaz tervezni kell a 2020-as üzleti év eredményét.

Helyi iparűzési adó esetében is az adóelőleg esedékessége előtt kérhető annak csökkentése, tehát legközelebb a 2020. szeptember 15-én esedékes iparűzési adóelőlegre kérhetünk mérséklést. Szintén számítással és indoklással kell alátámasztani azt, hogy 2020-ra vonatkozóan a fizetendő adó összege kevesebb lesz, mint a számított adóelőleg.

Nem csak az adóelőlegekre lehet mérséklést kérni, hanem lehetőség van fizetési kedvezményre irányuló kérelem benyújtására is. Ennek szabályait és folyamatát részletezzük a továbbiakban.

A jelenlegi körülmények az általánosan romló cash-flow helyzetből adódóan hátrányosan befolyásolhatják a gazdálkodók fizetési kötelezettségének teljesítését, ezért a következő fizetési kedvezmények kérhetők a NAV-tól:

• részletekben történő megfizetés
• fizetési halasztás
• mérséklés, illetve elengedés

A fizetési kedvezmény iránti kérelmet a gazdasági társaságok a FAG01-es, míg az egyéni vállalkozók a FAM01-es adatlapon nyújthatják be.

Az elektronikus kapcsolattartásra kötelezett adózónak a fizetési kedvezményre irányuló eljárásban a kérelmét és nyilatkozatát elektronikusan kell előterjesztenie. Minden gazdálkodó szervezet elektronikus kapcsolattartásra kötelezett 2018. január 1-jétől, azonban nem minősül gazdálkodó szervezetnek a lakásszövetkezet, az adószámmal nem rendelkező egyesület, alapítvány. Az elektronikus kapcsolattartásra nem kötelezett adózó papírlapon terjesztheti elő a kérelmét.

Az egyéni vállalkozók kérelme alapján folytatott elsőfokú eljárás illetékmentes, a gazdálkodó szervezetek (kivéve egyéni vállalkozók) adómérséklésére irányuló eljárás illetéke 10 000 Ft, amelyet a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01076064 számlára kell megfizetni. Az eljárási illetéket legkésőbb az ügyazonosító kód ügyfél általi megismerését követő munkanapon kell megfizetni. Ha nem tudják megállapítani ezt a napot, akkor az eljárási illeték esedékességeként az irat beérkezésének napját követő 5. munkanapot kell tekinteni.

Az illetékkötelezettség akkor is fennáll, ha az adóhatóság a kérelmet elfogadja, de akkor is, ha elutasítja. Amennyiben az eljárási illetéket nem, vagy nem teljes összegben fizették be, abban az esetben a NAV a hiányzó illeték összegét a mulasztási bírsággal együtt határozatban közli az adózóval. Ha az adózó a határozat közlésétől számított 8 napon belül eleget tesz az illetékfizetési kötelezettségének, akkor a mulasztási bírságot nem kell megfizetnie.

Ha az adózó a felhívás ellenére sem teljesítette a kötelezettségét, akkor a fizetendő illetéken felül késedelmi pótlékot kell fizetnie, valamint a meg nem fizetett illeték 100 %-áig terjedő, de legalább 5 000 forint és legfeljebb 100 000 forint mulasztási bírság is kiszabható. A mulasztási bírság esedékessége a határozat jogerőre emelkedését követő 15. nap.

A tartozás mérséklésének, elengedésének feltételei

Fontos, hogy a fizetési kötelezettség elengedése vagy mérséklése csak lejárt esedékességű tartozásra kérhető.

Adó (tőketartozás) csak magánszemély esetében mérsékelhető (engedhető el), azonban itt sincs lehetőség a kifizető által természetes személytől levont adó- és járuléktartozás (munkavállalói járulék) mérséklésére vagy elengedésére.

Jogi személy és egyéb gazdálkodó szervezet esetében a pótlék és bírságtartozás különösen akkor mérsékelhető, ha a tartozások megfizetése az adózó gazdálkodását ellehetetlenítené. A pótlék- és bírságtartozás mérséklését a NAV az adótartozás egy részének vagy egészének megfizetéséhez kötheti.

Részletfizetés, fizetési halasztás szabályai

Nem engedélyezhető/kérhető fizetési könnyítés:

• a magánszemélyek jövedelemadójának előlegére és a levont jövedelemadóra
• a kifizető által a magánszemélytől levont járulékokra
• a beszedett adóra

A részletfizetés maximum 12 hónapra kérhető.

Milyen adatokról kell nyilatkozni a kérelemben?

• Az elbíráláskor fennálló összes tartozásra (amelyre fizetési kedvezmény igénybe vehető), vagy csak konkrét adónemekre, összegekre kérik-e a fizetési kedvezményt?
• Rendelkezik-e a kérelmező egyéb kötelezettségekkel? (pl. helyi önkormányzatok felé, vagy van-e egyéb köztartozása)
• Rendelkezik-e a kérelmező forgatási célra vásárolt értékpapírral?
• Kapott-e a kérelmező osztalékot a tárgyévben és az azt megelőző évben?
• Adott-e a kérelmező osztalékot a tárgyévben és az azt megelőző évben?
• Van-e a kérelmező tulajdonában ingatlan, vagy 500 000 Ft-ot meghaladó értékű ingó vagyontárgy?
• Nyilatkozni kell a magyarországi és külföldi bankszámlák egyenlegéről
• Nyilatkozni kell az aktuális házipénztár egyenlegéről
• Nyilatkozni kell a határidőn túli követelések összegéről
• Nyilatkozni kell a határidőn túli szállítók összegéről
• Nyilatkozni kell a hosszú lejáratú hitelek tárgyévi törlesztéseiről és kamatairól
• Nyilatkozni kell arról, hogy van-e a kérelmezőnek kapcsolt vállalkozása
• Nyilatkozni kell arról, hogy adott-e át a kérelmező ingyenesen más vállalkozásba vagyont
• Nyilatkozni kell arról, hogy volt-e a kérelmezőnek alapítványi befizetése, közérdekű kötelezettségvállalása a tárgyévben és az azt megelőző évben
• Nyilatkozni kell arról, hogy ajánl-e fel biztosítékot fedezetként
• Részletezni kell a fizetési nehézség kialakulásának okait, valamint nyilatkozni kell arról, hogy milyen intézkedéseket tett meg a kérelmező a pénzügyi egyensúly helyreállítása érdekében
• Nyilatkozni kell az aktuális mérleg és eredménykimutatás adatairól

A következő feltételek együttes megléte esetén engedélyezhető a fizetési könnyítés:

• az adósnak fizetési nehézsége áll fenn, amely miatt a tartozások azonnali vagy egyösszegű megfizetésére nem képes
• a fizetési nehézség kialakulása a kérelmezőnek nem róható fel
• a fizetési nehézség átmeneti jellegű, tehát várható az adótartozás későbbi időpontban való megfizetése

Mikor nem engedélyezhető a kérelem?

• ha a tartozás pénzügyi fedezete rendelkezésre állt az adótartozás esedékességének időpontjában vagy azt követően, de a kérelmező más célra fordította (például osztalékkifizetésre)
• magas házipénztár, illetve magas bankszámla egyenleg esetén is visszautasíthatják a kérelmet, mivel a nyilatkozat alapján az adózó képes lett volna a tartozások megfizetésére
• a kérelmező nem tette meg a szükséges intézkedéseket követeléseinek behajtására
• a fizetési nehézség más részére történő ideiglenesen vagy véglegesen átadott pénz, vagy a gazdálkodásból történő egyéb vagyonkivonás következménye

Amennyiben a fizetési könnyítést engedélyezi a NAV, úgy erről határozatban értesíti a gazdálkodó szervezetet.

A NAV a küldött határozatban különböző feltételeket szabhat meg. Ilyen feltétel lehet különösen:

• a fizetési könnyítés időtartama alatt esedékessé váló egyéb (folyó) adófizetési kötelezettségek teljesítése
• a fizetési könnyítés tartama alatt végrehajtható hátralék keletkezésének elkerülése
• az adótartozás egy részének meghatározott időpontig történő megfizetése
• megfelelő biztosíték (kezesség, zálog, jelzálog) adása
• a fizetési könnyítés teljesítését biztosító mellékkötelezettségek, biztosítékok (kezesség, zálogjog, jelzálogjog) eredeti funkciójuk betöltésére alkalmatlanná válása esetére annak pótlása (Ha a kérelmező az adóhatóság felhívása ellenére határidőben pótlásukról nem gondoskodik, az bontó feltétel lehet, azaz a kedvezmény érvényét veszti.)

Ha a feltételeket vagy a részletfizetést, fizetési halasztást nem teljesítjük, akkor a kedvezmény megszűnik és a tartozás a járulékaival együtt egy összegben válik esedékessé.

Melyek az automatikus fizetési könnyítés szabályai?

Az automatikus fizetési könnyítési kérelmet szintén a FAG01-es/FAM01-es nyomtatványon kell megkérni, jelölve, hogy automatikus fizetési könnyítési kérelmet kérünk. Kizárólag abban az esetben lehet jelölni, amennyiben szerepelünk a megbízható adózói adatbázisban. Amennyiben nem minősülünk megbízható adózónak, a kérelem automatikusan elutasításra kerül.

Megbízható adózó esetén

• a fizetési nehézség fennállásának, illetve átmeneti jellegének vizsgálata nélkül
• nettó módon számított maximum 1,5 millió forint összegű adótartozásra
• a kifizető által magánszemélytől levont adó- és járulékkötelezettségek kivételével
• évente egy alkalommal
• legfeljebb 12 havi pótlékmentes fizetési könnyítést engedélyezhet a NAV

Mely adónak nem minősülő fizetési kötelezettségekre nem engedélyezhető fizetési kedvezmény?

Sem mérséklés / elengedés, sem fizetési könnyítés nem engedélyezhető az alábbi kötelezettségekre:

• bérfőzési szeszadó
• dohánytermék kiskereskedelmi tevékenységgel összefüggő bírság
• hulladékgazdálkodással kapcsolatosan jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetése és a hulladékgazdálkodási bírság
• külföldi gépjárműadó és külföldi rendszámú járművek adóbírsága

Vámeljárásban megállapított kötelezettségek

A NAV-nál nyilvántartott vámokra és egyéb terhekre kizárólag részletfizetés engedélyezhető. Az adózó kérelme alapján legfeljebb 12 havi részletfizetést engedélyezhet a NAV, ha a fizetési nehézség

• a kérelmezőnek nem róható fel, vagy annak elkerülése érdekében úgy járt el, ahogy tőle elvárható
• átmeneti jellegű

Magánszemély esetén a részletfizetés akkor is engedélyezhető, ha a kérelmező igazolni tudja azt, hogy a vámok és egyéb terhek azonnali vagy egyösszegű megfizetése súlyos terhet jelent számára.

A részletfizetés engedélyezésének feltétele:

• biztosíték nyújtása, kivéve, ha az az adósnak súlyos gazdasági vagy szociális nehézséget okozna
• a részletfizetéssel érintett összegre hitelkamat felszámítása

Az engedélyezett részletfizetéshez kapcsolódóan a NAV különösen indokolt esetben dönthet úgy is, hogy a kérelmezőt a vámbiztosíték megkövetelése alól és a hitelkamat felszámításától egyaránt mentesíti.

Engedélyezhető-e fizetési kedvezmény a NAV-hoz végrehajtásra átadott tartozásokra?

A végrehajtási megkeresésekben kimutatott tartozásokra irányuló fizetési kedvezményi kérelmek elbírálására is a NAV rendelkezik hatáskörrel. Ezen hatáskörbe tartozik:

• az adók módjára behajtandó köztartozások
• önkormányzati adóhatóság által nyilvántartott helyi adóval, illetve gépjárműadóval összefüggő tartozások
• törvényszéki megkeresésen alapuló pénzkövetelések
• a NAV javára bíróság által megállapított fizetési kötelezettségek

A NAV-hoz végrehajtásra átadott tartozáskra vonatkozóan a fizetési kedvezményi kérelmet szintén az adóhatóságnál kell előterjeszteni. A törvényi feltételek fennállása esetén kérelemre mérséklést, részletfizetést, fizetési halasztást egyaránt engedélyezhet a NAV, viszont az adók módjára behajtandó köztartozások és az önkormányzati adóhatóság megkeresésében behajtásra átadott tartozás mérsékléséhez a behajtást kérő szerv előzetes hozzájárulása is szükséges (amit a NAV kér be az érintettől). Ha a behajtást kérő szerv a mérsékléshez nem járul hozzá, akkor a NAV a mérséklés törvényi feltételeinek fennállása esetén sem hozhat döntést.

A NAV a fizetési kedvezményi eljárások során figyelembe veszi a jelenlegi járványügyi helyzet által okozott gazdasági nehézségeket. Ha az adózók a koronavírus-járvány okozta nehézségeik miatt nem tudnak eleget tenni a már folyamatban lévő fizetési könnyítésük teljesítésének, akkor ezen indokkal kérhetik a tartozás újabb átütemezését is.

Az adózóknak mindenkor lehetőségük van arra, hogy a folyamatban lévő fizetési könnyítésre előtörlesztést teljesítsenek.

Kamarai hozzájárulás

A területileg illetékes iparkamarák felé fizetendő éves kamarai hozzájárulás (5 000 Ft / gazdálkodó) megfizetésének határideje március 31.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) a gazdálkodó szervezetek terheinek enyhítése érdekében úgy döntött, hogy a Kormány által kihirdetett járványügyi helyzet miatt a hozzájárulásokat nem, vagy késedelmesen teljesítő vállalkozásokkal szemben meghatározatlan ideig nem indít behajtási eljárást.