2020
A koronavírus miatti intézkedések eltérő hatást gyakorolnak a gazdasági társaságokra, de általánosságban elmondható, hogy minden vállalkozásnak fel kell készülnie arra az esetre, ha a bevételei számottevően csökkennek, és a fizetési kötelezettségeknek eleget tenni problémát jelenthet. Vészforgatókönyvre tehát mindenkinek szüksége van, függetlenül attól, hogy a jelenlegi állapotoknak vesztese vagy haszonélvezője lesz.
Cikkünk első része azt mutatja meg, hogyan csökkenthető vészhelyzet esetében a munkavállalók foglalkoztatásával kapcsolatos közteher, míg a következőkben a nyereség-, az iparűzési adó és egyéb adónemek csökkentésére, átütemezésére terjed ki.
Díjazás csökkentése
Különbséget kell tenni az alapbér és az egyéb juttatások közötti csökkentésben.
Ha a munkavállaló munkaszerződés szerinti alapbére meghaladja a minimálbér, vagy szakképzettséget igénylő munkakör esetén a garantált bérminimum összegét, úgy a munkavállaló részére megállapított alapbér összege a legkisebb összeghatárig redukálható. Mivel az alapbér kötelező tartalmi eleme a munkaszerződésnek, így annak csökkentése csak mindkét fél akaratán alapuló munkaszerződés módosítással lehetséges.
Vannak olyan juttatások, amelyek nem képezik a munkaszerződés részét, hanem a munkáltató egyoldalú döntése alapján adható vagy elvehető. Ilyennek minősülhet a cafetéria, jutalom, prémium, mozgó bér. Ezeknek összege csökkenthető vagy el is törölhető, így eredményezve adóhatékonyságot.
Fontos, ha a munkavállaló munkát végez, úgy pótlékokra (pl. éjszakai munkavégzés esetén 15%-os éjszakai pótlék, vagy munkanapon történő túlóra esetén 100%-os alapbér és 50%-os túlórapótlék) jogosult lehet, amelyet kötelező kifizetni részére.
Munkaórák csökkentése
Ha a munkavállaló korlátozott időtartamban tudja ellátni a munkáját, vagy a cég által biztosítandó munka már nem igényli meg a teljes munkaidőben történő alkalmazást, úgy a bejelentett munkaórák száma csökkenthető. Ennek feltétele, hogy munkaszerződés módosítást kell írni, amelyet mind a két fél elfogad. Részmunkaidő esetén már heti 1 munkaóra esetén is él a biztosítottság, így a munkavállaló jogviszonya folyamatos, és nem keletkezik egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettsége sem.
A munkavállaló biztosításban töltött ideje arányosan kerül figyelembe vételre a szolgálati idő meghatározásakor abban az esetben, ha a munkavállaló által megszerzett nyugdíjjárulékalapot képező jövedelem nem éri el az érvényes minimálbér összegét (2020-ban 161.000 Ft-ot). Pl. a munkavállaló keresete bruttó 20.000 Ft, úgy az 1 naptári nap (20.000/161.000)=0,12 napnak minősül.
Munkaóra csökkenés esetében is figyelemmel kell lenni a munkavállaló anyagi állandóságának biztosítására, megélhetésének stabilan tartására.
Fizetés nélküli szabadság
Abban az esetben, ha a munkavállaló nem tudja ellátni a munkáját (pl. otthon beteget ápol, tanulmányokat folytat), vagy saját maga és hozzátartozói védelme érdekében úgy dönt, hogy otthon marad (de nem igazoltan beteg), úgy fizetés nélküli szabadságot igényelhet.
Fizetés nélküli szabadságot a munkavállaló írásbeli kérelme alapján a munkáltató biztosíthat. Fontos, hogy ilyen jellegű szabadság csak a munkavállaló által kérhető, a munkáltató nem kötelezheti otthonmaradásra az alkalmazottját ilyen jogcímen. Ebben az időszakban számolni kell azzal, hogy a munkavállaló fizetésre nem jogosult, így megélhetését a bérjövedelméből nem tudja fedezni, valamint a biztosítottsága is szünetel. Ahhoz, hogy továbbra is biztosítottnak minősüljön, úgy egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésre kötelezett (2020-ban havonta 7.710 Ft, naponta 257 Ft), ami többletkiadást eredményez részére. Abban az esteben, ha a fizetés nélküli szabadság időtartama meghaladja a 30 naptári napot, úgy ezen időszak nem számít bele a nyugdíjalapot képező szolgálati időbe. A majdani nyugdíj összegét is negatívan befolyásolja, hiszen a munkavállaló keresetben nem részesül, így nyugdíjjárulékfizetés hiányában nincs nyugdíjalapot képező jövedelme.
Ha a munkavégzés feltételeit a cég nem tudja biztosítani (pl. leáll a termelés, mert nincs alapanyagbeszállítás), akkor sem szabad az adó- és járulékköltségek optimalizálását, csökkentését a munkavállalók fizetés nélküli szabadságra való kényszerítésével megoldani. Fontos, hogy ilyen helyzetekben is gondoskodjunk a foglalkoztatottak anyagi biztonságáról.
Amennyiben a fizetés nélküli szabadság igénylése tömeges egy vállalkozásnál, úgy a vállalkozás joggal számíthat szankcióra ez esetben, mert adóelkerülésnek minősítheti a NAV az alkalmazott megoldást.
Társas vállalkozók járulékainak csökkentése
Azok a cégtulajdonosok, akik személyesen közreműködnek a vállalkozás tevékenységében (ami megvalósulhat ügyvezetői tevékenység ellátásában, vagy egyéb vállalkozáshoz kapcsolódó munkakör betöltésében), és azt nem munkaviszony keretében teszik, úgy társas vállalkozóknak minősülnek.
A társas vállalkozókra vonatkozóan kötelező járulékfizetési kötelezettséget ír elő a törvény, amelynek megfizetésére akkor is köteles, ha juttatást nem vesz ki a cégből. Az ellátott pozíció függvényében a járulékokat a minimálbér vagy a garantált bérminimum meghatározott százalékkal növelt összege után kell megfizetni. A kötelező járulékok mértéke egy jelentős fizetési kötelezettséget ró a vállalkozásra, így fontos végig gondolni, mik azok a lehetőségek, amelyekkel ezek a tételek csökkenthetők.
A legköltséghatékonyabb mód egy részmunkaidős munkaviszony, mely megvalósulhat akár heti 1 munkaórában is, amellyel a biztosítottság adott a járulékfizetési kötelezettség minimális szintre való redukálása mellett. A munkaviszony keretében közreműködő tagokra nem vonatkozik emelt járulékalap, így ha a munkabér nem éri el a bruttó 315.900 Ft-ot úgy mindenképp megéri módosítani a jogviszonyt.
Ha a tag nem a társasági szerződésben foglalt ügyvezetői tevékenységet végez, úgy a felek között létrejött megbízási szerződést egyszerűen meg kell szüntetni és helyette munkaszerződést kell kötni.
Ha a fennálló jogviszonyt a társasági szerződés tartalmazza, úgy a munkaviszony társasági szerződés módosításával biztosítható. A változtatás következtében az ügyvezetői státuszt munkaviszonyban kell meghatározni, így csökkentve a járulékok mértékét.
A szolgálati időre vonatkozó időarányosítás a társas vállalkozókra is vonatkozik abban az esetben, ha nyugdíjjárulékalapot képező jövedelmük nem éri el az érvényes minimálbér összegét. Ebben az esetben a megszerzett keresetük függvényében a biztosítási idejük arányosan kerül számításra a szolgálati idő meghatározásakor.
Járuléktervezés
A vállalkozás adózási formája jelentősen befolyásolja az általa fizetendő adók és járulékok mértékét. A társasági forma, az adózási módok, a vállalkozásban lévő jogviszonyok hatékonyságának felülvizsgálata elkerülhetetlen a cégben rejlő lehetőségek maximális kihasználásának érdekében. Az adótervezésre ugyanúgy nagy hangsúlyt kell fektetni a TB területén, mint a könyvelésnél, ezáltal konzultáció és adótervezés szükséges, hogy megelőzze a döntések meghozatalát.
Néhány eset, hogy miben mutatkozik meg az adó- és járuléktervezés:
- KIVA adózás alkalmazása járulékcsökkentés céljából (azoknál a vállalkozásoknál, ahol az előzetes tervezés ezt alátámasztja)
- tevékenységek kiszervezése alvállalkozókhoz, mely elszámolható költségeket és bérteher optimalizálást von maga után
- vagyonőrző cég bevonása a cégstruktúrába a kockázat kizárásának és a megtermelt jövedelem biztonságos kézben tartása végett
Fizetési könnyítés
Az Art. 198. (1) bekezdésében foglaltak alapján fizetési könnyítés (részletfizetés, fizetési halasztás) abban az esetben engedélyezhető, ha a fizetési nehézség a kérelmezőnek nem róható fel, vagy annak elkerülése érdekében minden tőle elvárhatót megtett. A kérelem a FAG nyomtatvány benyújtásával terjeszthető elő a NAV-nál, a beadása 10.000 Ft-os eljárási illetékfizetési kötelezettséget von maga után, amelyet abban az esetben is meg kell fizetni, ha a kérelem elutasításra kerül.
A bérből levont személyi jövedelemadóra és a járulékokra fizetési könnyítés nem nyújtható be.
Vannak viszont olyan adók és járulékok, amelyek a munkáltatót terhelik (TAO-s cég esetén 17,5%-os szociális hozzájárulási adó, 1,5%-os szakképzési hozzájárulás vagy KIVA-s cég esetén 12%-os KIVA), amelyre vonatkozóan részletfizetés vagy fizetési mérséklés kérelmezhető.
