Tollunkból

A kormány a második, adózást és pénzügyeket érintő 2020. március 23-án közzétett és 2020. március 24-én érvénybe lépő rendeleteivel a legérintettebbnek ítéltek helyzetét kívánja tovább enyhíteni.

Cikkünkben a rendeletben foglaltakról tájékoztatjuk az olvasóinkat, segítve az intézkedések megismerését és értelmezését.

Anyasági ellátások tovább folyósítása

2020. március 24-től azon magánszemélyek számára, akiknek a gyermeke után járó GYED, GYES vagy GYET-re való jogosultság lejárta a koronavírus miatt kihirdetett veszélyhelyzet idejére esik, nem szüntetik meg az ellátás folyósítását, az a veszélyhelyzet időtartamára eső naptári napokra továbbra is megállapításra és kifizetésre kerül.

• A gyermekgondozási díj (GYED) a gyermek 2 éves koráig, ikrek esetén a gyermekek 3 éves koráig jár.
• A gyermekgondozást segítőellátás (GYES) a gyermek 3 éves koráig, ikrek esetén a tankötelessé válás évének végéig vehető igénybe.
• A gyermeknevelési támogatást (GYET) a legkisebb gyermek 8. életévének betöltésig lehet igénybe venni.

A járvány fennállásának idején e határidőket nem kell figyelembe venni, hiszen nem szüntetik meg az ellátások folyósítását.

Fontos, hogy a pénzbeli ellátás tovább folyósításának ideje alatt a szülő más támogatást nem vehet igénybe. Például ha a gyermek betöltötte a második életévét és az eredeti rendelkezések alapján ezt követően a szülő GYES-re lenne jogosult, úgy az nem jár részére a GYED meghosszabbításának időszaka alatt.

Ha a GYED-et vagy GYES-t nagyszülő veszi igénybe, úgy a veszélyhelyzet ideje alatt az ellátásra való jogosultság tekintetében nem kell vizsgálni, hogy a nagyszülő a gyermeket a saját háztartásában neveli, gondozza-e.

A fentiektől eltérően a nagyszülők részére járó GYED-re való jogosultság megszűnik, ha a szülők az általuk tett írásbeli engedélyt visszavonják, továbbá a nagyszülői GYES is megszakításra kerül, ha a szülők visszavonják az írásbeli nyilatkozatukat, miszerint lemondanak a GYES-ről a nagyszülő részére. Ilyen esetben a jogosultság a szülőkre száll vissza.

 

Engedmény a rehabilitációs hozzájárulásra kötelezettek körében

Rehabilitációs hozzájárulás megfizetésére kötelezett az a társaság, ahol a munkavállalók átlagos statisztikai állományi létszáma eléri a 25 főt és ahol a megváltozott munkaképességű munkavállalók létszáma nem éri el a foglalkoztatottak 5%-át. A hozzájárulást a hiányzó létszám után kell megfizetni. Az adó mértéke a minimálbér 9-szerese. A vállalkozások negyedévenként adóelőleg megfizetésére kötelezettek, amelyet a tárgynegyedévet követő hó 20-ig kell teljesíteni.

A veszélyhelyzetre való tekintettel ezen vállalkozások terheit is csökkentette az állam, így mentesülnek az adóelőleg fizetési kötelezettség alól, amely legközelebb április 20-án lenne esedékes. Emellett 2020. március-június időszakra az adó mértéke az eredeti mérték 2/3-a.

Járulékmentesség meghatározott tevékenységek esetén

A kormány megítélése alapján a koronavírussal legjobban érintett ágazatokra vonatkozóan kiemelt adócsökkentés lépett hatályba.

Kiemelt adó- és járulékkedvezményt élveznek azok az adózók, akik főtevékenységként

• taxis személyszállítást (TEÁOR és TESZOR 49.32)
• szálláshely-szolgáltatást (TEÁOR és TESZOR 55)
• vendéglátást (TEÁOR és TESZOR 56)
• alkotó-, művészeti, szórakoztató tevékenységet (TEÁOR és TESZOR 90)
• sport-, szórakoztató, szabadidős tevékenységet (TEÁOR és TESZOR 93)
• szerencsejátékot, fogadást (TEÁOR és TESZOR 92)
• film, video, televízióműsor gyártását, hangfelvétel-kiadást (TEÁOR és TESZOR 59)
• konferencia, kereskedelmi bemutató szervezését (TEÁOR és TESZOR 82.30)
• napilapkiadást (TEÁOR és TESZOR 58.13)
• folyóirat, időszaki kiadvány kiadását (TEÁOR és TESZOR 58.14)
• műsorösszeállítást, műsorszolgáltatást (TEÁOR és TESZOR 60)

végeznek.

A rendelet azokra a társaságokra terjed ki, amelyeknek a 2020. március 24-ét megelőző 6 hónapban a bevételének a nagyobb része, de minimum a teljes árbevétel 30%-a a fent felsorolt tevékenységek valamelyikéből származott.

Nem keletkezik 17,5 %-os szociális hozzájárulási adó, valamint 1,5 %-os szakképzési hozzájárulási adófizetési kötelezettsége:

• a foglalkoztatónak a vele munkaviszonyban álló munkavállalója után
• az egyéni vállalkozónak az egyéni vállalkozói jogviszonyára tekintettel (egyéni vállalkozó szakképzési hozzájárulást egyébként sem fizet)
• a társas vállalkozónak a társas vállalkozói jogviszonyára vonatkozóan

A veszélyhelyzetre tekintettel mentesül a járulékfizetési kötelezettség alól:

• a foglalkoztatónál munkaviszonyban foglalkoztatott természetes személy
• az egyéni vállalkozó
• a társas vállalkozó

Esetükben a bruttó bérből vagy a tagi kivétből nem kerül levonásra a 3 %-os pénzbeli egészségbiztosítási járulék, a 10 %-os nyugdíjjárulék, valamint a 1,5 %-os munkaerőpiaci-hozzájárulás. A 4 %-os természetbeni hozzájárulás is csak részben kerül levonásra, azaz a megállapított összeg nem haladhatja meg az egészségügyi szolgáltatás havi összegét, ami 7.710 Ft.

A járulékfizetési kötelezettség alóli mentesség nem érinti a magánszemély társadalombiztosítási (pl. táppénz, CSED, GYED) és munkaerőpiaci ellátásokra (álláskeresési járadék) való jogosultságát, sem az ellátások összegét.

A kisvállalati adó hatálya alá tartozó, a fenti iparágakban tevékenykedő cégek esetében a személyi jellegű kifizetések összege után nem keletkezik 12 %-os KIVA fizetési kötelezettség.

A járulékkedvezmény 2020. március, április, május és június hónapra vehető igénybe.

 

További kisvállalkozók kapnak adómentességet

A kormány újabb lépésekkel egészítette ki a járvány miatt hozott első gazdaságvédelmi akciótervet. A koronavírus-járvány miatt a taxisok után további 81.480 kisvállalkozónak ad június 30-áig átmeneti mentességet a kormány a KATA (kisadózó vállalkozások tételes adója) átalányadó-fizetési kötelezettsége alól.

A következő kisadózókat érinti a rendelet:

• taxis személyszállítás (TEÁOR és TESZOR 4932)
• fodrászat, szépségápolás (TEÁOR és TESZOR 9602)
• festés, üvegezés (TEÁOR és TESZOR 4334)
• egyéb humán-egészségügyi ellátás (TEÁOR és TESZOR 8690)
• villanyszerelés (TEÁOR és TESZOR 4321)
• fizikai közérzetet javító szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 9604)
• előadó-művészet (TEÁOR és TESZOR 9001)
• víz-, gáz-, fűtés-, légkondicionáló-szerelés (TEÁOR és TESZOR 4322)
• szakorvosi járóbeteg-ellátás (TEÁOR és TESZOR 8622)
• épületasztalos-szerkezet szerelése (TEÁOR és TESZOR 4332)
• sport, szabadidős képzés (TEÁOR és TESZOR 8551)
• tetőfedés, tetőszerkezet-építés (TEÁOR és TESZOR 4391)
• általános járóbeteg-ellátás (TEÁOR és TESZOR 8621)
• padló-, falburkolás (TEÁOR és TESZOR 4333)
• fogorvosi járóbeteg-ellátás (TEÁOR és TESZOR 8623)
• előadó-művészetet kiegészítő tevékenység (TEÁOR és TESZOR 9002)
• egyéb sporttevékenység (TEÁOR és TESZOR 9319)
• fekvőbeteg-ellátás (TEÁOR és TESZOR 8610)
• konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése (TEÁOR és TESZOR 8230)
• üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 5520)
• testedzési szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 9313)
• egyéb vendéglátás (TEÁOR és TESZOR 5629)
• egyéb szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 5590)
• szerencsejáték, fogadás (TEÁOR és TESZOR9200)
• idősek, fogyatékosok szociális ellátása bentlakás nélkül (TEÁOR és TESZOR 8810)
• szállodai szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 5510)

A mentességet olyan vállalkozások élvezhetik, akik már 2020. február hónapjában is a KATA hatálya alá tartoztak.

Ezek a vállalkozások 2020. március, április, május és június hónapra tekintettel mentesülnek a KATA tételes adó megfizetése alól.

Ezekre a hónapokra vonatkozóan a válsághelyzet megszűnését követően sem kell megfizetni utólagosan a KATA-t.

KATA részletfizetés

A kisadózó vállalkozás a 2020. március 1-je előtt esedékessé vált KATA adótartozását a veszélyhelyzet megszűnésének negyedévét követő hónaptól 10 havi egyenlő részletben (a tárgyhó 12. napjáig) fizetheti meg. Az adóhatóság a veszélyhelyzet megszűnésének negyedévét követő hónapig és a részletfizetés időtartamára az adótartozásra pótlékot nem számít fel.

Ha az adózó az esedékes részlet befizetését NEM teljesíti:

A kisvállalkozó a kedvezményre való jogosultságát elveszíti, és a tartozást egy összegben kell kifizetnie. Ebben az esetben az adóhatóság a tartozás fennmaradó részére – a 2020. március 1-jéig terjedő időszakra felszámított késedelmi pótlékon felül – 2020. március 1-jétől késedelmi pótlékot számít fel.

Turizmusfejlesztési hozzájárulás alóli mentesülés

A turizmusfejlesztési hozzájárulás megfizetésére kötelezett vállalkozások a 2020. márciustól 2020. júniusig terjedő időszakra mentesülnek ezen kötelességük alól. Ezzel párhuzamosan a hozzájárulás bevallása és megállapítása is szünetel erre az időtartamra.

Annak a turizmusfejlesztési hozzájárulásra kötelezettnek, akinek azt

• negyedévente kell bevallania, a 2020. április 20-ig benyújtandó bevallásában a 2020. január 1. és 2020. február 29. közötti
• évente kell bevallania, a 2021. február 25-ig benyújtandó bevallásában a 2020. január 1. és 2020. február 29. közötti és a 2020. július 1. és 2020. december 31. közötti

időszakra vonatkozó turizmusfejlesztési hozzájárulást kell megállapítania, bevallania és megfizetnie.

 

Érintéses fizetések egészségügyi biztonsága

A pénzforgalmi szolgáltató nem alkalmazhat erős ügyfél-hitelesítést (azt biztosítja, hogy bárhol is történik a vásárlás, csak a kártya használatára jogosult személy, vagyis a kártyabirtokos hitelesíthesse a tranzakciót), ha az érintéses elektronikus fizetési művelet egyedi összege nem haladja meg a 15.000 forintot.

E rendelet hatályba lépése 2020. március 25., és legkésőbb 2020. április 15-től kell alkalmazni.

Változások a végrehajtásokban

A veszélyhelyzet ideje alatt végrehajtói kézbesítésre nem kerülhet sor.

A veszélyhelyzet ideje alatt a végrehajtó a végrehajtási eljárások során tájékoztatja az adóst a részlefizetési lehetőségéről és feltételeiről. Amennyiben az adós részletfizetési szándékát a végrehajtó felé jelzi, azt a végrehajtó a végrehajtást kérő előzetes hozzájárulása nélkül megállapíthatja.

A végrehajtási eljárás során az iratok kézbesítése postán, illetve elektronikus eszköz igénybevétele útján, valamint az elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó szabályok alapján történik. A végrehajtó a  személyes ügyfélfogadását a  veszélyhelyzet megszűnését követő napig felfüggeszti, azonban a végrehajtó ez idő alatt az érintettek számára elektronikus eszköz igénybevétele útján, vagy írásban, a végrehajtói iroda bejáratánál elhelyezett zárt gyűjtőszekrénnyel biztosítja a rendelkezésre állást.

Egyedi végrehajtási ügyben a felvilágosítást kérőnek azonosításra, valamint a hang- és videókapcsolat folyamatos fenntartására alkalmas távközlési eszköz útján felvilágosítás adható. A felvilágosítás megtörténtét jegyzőkönyvben rögzíti, amelyet megküld a felvilágosítást kérő részére.

A veszélyhelyzet megszűnéséig helyszíni eljárás, hagyományos árverés nem tartható, helyszíni eljárási cselekmény nem foganatosítható, azaz a végrehajtó természetes személy adós esetén lakcímre/tartózkodási címre, társaság, mint adós esetén székhely/telephely címre nem mehet ki, ott nem foglalhat le eszközöket/ingóságokat, foglalási jegyzőkönyvet nem készíthet, valamint a lefoglalt eszközöket/ingóságot árverés útján nem értékesítheti.

E rendelkezésben felfüggesztésre került végrehajtási eljárási cselekményeket a veszélyhelyzet megszűnését követően lehet lefolytatni, azzal, hogy az eljárási cselekmény lefolytatására vonatkozó határidő a veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napon újrakezdődik. Azaz például a végrehajtó helyszíni eljárást, azaz a fentiekben részletezett adós címén történő szemlét 2020. május 15. napjától tehet, ha a veszélyhelyzet 2020. április 30-án megszüntetésre kerül.

Ingatlan kiürítése iránt, azzal összefüggésben intézkedni, valamint ingatlan kiürítésére irányuló helyszíni eljárási cselekményt foganatosítani a  veszélyhelyzet megszűnését követően lehet, azzal, hogy az  intézkedés, eljárási cselekmény lefolytatására, a  halasztásra, a  jegyző értesítésére vonatkozó határidő a veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napon újrakezdődik. Vagyis ha az ingatlan kiürítésével kapcsolatosan halasztást rendeltek el és a halasztás határideje 2020. március 25-én járt volna le, akkor a halasztás határideje a veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napon újrakezdődik. Ha a  veszélyhelyzet megszűnését követő 15. nap november 15. és április 30. napja közötti időszakra esik, a határidő április 30. napját követő 15. napon újrakezdődik.

A végrehajtó a végrehajtási eljárás során lefoglalt gépjármű forgalomból történő kivonása iránt a veszélyhelyzet megszűnését követően intézkedhet, azzal, hogy az  eljárási cselekményre vonatkozó határidő a  veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napon újrakezdődik. Azaz a gépjármű lefoglalása megtörtént, melyet a KEKKH nyilvántartásba felvezettek, ezt onnan nem törlik, de a gépjárművet, amennyiben az a közlekedési szabályoknak megfelelő állapotban van, tovább használhatja.

A végrehajtó a  természetes személy adós lakóingatlanának árverezése iránt legkorábban a veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napon intézkedhet. A végrehajtó a  természetes személy adós lakóingatlanának folyamatos árverezése iránti hirdetménye kapcsán a lakóingatlanra érkező vételi ajánlatot tenni kívánó árverező felhasználói nevének és jelszavának aktiválása iránt legkorábban a veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napon intézkedhet. Amennyiben e rendeletet megelőzően az árverés természetes személy lakóingatlanával kapcsolatosan folyamatban volt, akkor az árverés felfüggesztésre kerül, és az arra érkező vételi ajánlatot a végrehajtó csak meghatározott határidőt követően fogadhat be.

Meghatározott cselekmény végrehajtása iránt, azzal összefüggésben intézkedni, valamint eljárási cselekményt foganatosítani – kivéve ami gyermek elhelyezéssel kapcsolatos – a veszélyhelyzet megszűnését követően lehet, azzal, hogy a vonatkozó határidők a veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napon újrakezdődnek. A már folyamatban lévő végrehajtási eljárások során a 2020. március 23-a előtt meghatározott eljárási cselekmények felfüggesztésre kerülnek – kivéve a gyermek elhelyezéssel kapcsolatos –, azok határideje a veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napon újrakezdődik.

Gyermek átadására és elhelyezésére vonatkozó bírósági határozat, bíróság által jóváhagyott egyezség – ide nem értve a gyermek átadása kapcsolattartásra vonatkozó határozat – végrehajtása esetén eljárási cselekmény, intézkedés nem foganatosítható, ha azt olyan helyen kellene foganatosítani, amely járványügyi intézkedés hatálya alatt áll. Ezen eljárási cselekményt, intézkedést a veszélyhelyzet megszűnését követően lehet lefolytatni, azzal, hogy a vonatkozó határidő a veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napon újrakezdődik. Amennyiben gyermek elhelyezési ügyben a bíróság a gyermeket jogerősen az édesanyának ítélte, de a gyermek az édesapánál tartózkodik, azonban az édesanya karanténba került, akkor az édesapának a gyermeket a veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napig nem kell átadnia.

A végrehajtási eljárás során rendbírsággal nem sújtható az  a  személy, aki a  veszélyhelyzet fennállása alatt a járványügyi intézkedések miatt nem tudott eleget tenni a jogszabályban foglalt kötelezettségének. A rendbírság egy pénzbüntetés, mértéke 500.000 forintig terjedhet, de nem haladhatja meg a végrehajtási ügyértékét.

A végrehajtást foganatosító bíróság az adós kérelmére kivételesen akkor is felfüggesztheti a végrehajtást, ha az adós a járványügyi intézkedésekkel összefüggésben került olyan élethelyzetbe, amely méltányolható körülmény. Tekintettel arra, hogy a végrehajtási cselekmények a vészhelyzet ideje alatt felfüggesztésre kerülnek, ezért ezen rendelkezés a vészhelyzet megszűnését követő időszakra értelmezhető. Amennyiben adósnak az ingatlanát el kell hagynia a járványügyi intézkedések miatt, és azt a hatóságok rendelkezésére kell bocsátania, mellyel kapcsolatosan jelentős költségei (pl. albérleti díj, egyéb szállás díj) merülnek fel, és emiatt a korábbi tartozását megfizetni nem tudja, akkor a végrehajtási eljárást az adós kérésére felfüggeszthetik.

Ha a végrehajtási eljárás során az ingóságot (követelést, jogot) vagy ingatlant bírósági és közigazgatási végrehajtás során egyaránt lefoglalták, a bírósági végrehajtási eljárás során a végrehajtó a közigazgatási végrehajtással érintett követelés behajtása iránt a veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napig nem intézkedik. Például az adóhatóság az ingóságot, illetve ingatlant már lefoglalta, ezen lefoglalások megmaradnak, mint az adóhatóság felé fennálló tartozás biztosítékai, azonban a tartozás további behajtása iránti intézkedések szünetelnek, vagyis például ingatlan árverésre, bankszámla inkasszóra már nem kerül sor.

Az  adóhatóság előtt folyamatban lévő, az  adóhatóság által foganatosított végrehajtási eljárások szünetelnek a veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napig. Kivéve: Nem szünetelnek az Avt. 57. és 57/B. alcíme szerint folytatott eljárások és a  veszélyhelyzet során előírt kötelező járványügyi intézkedések megsértése miatt kiszabott követelésekre folytatott eljárások sem.

Szünetel a bankszámla inkasszálása, illetőleg a jövedelemletiltás is. A szünetelési időszak alatt, azaz a 2020. március 24-ét követően a pénzforgalmi számláról inkasszózott, illetőleg jövedelemből letiltott összeg az adós részére visszajár. A végrehajtói letéti számlákra a rendelet hatálybalépése előtt befolyt összegek a tartozásokra elszámolhatók.

2020. március 24-től a veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napig nyugszik a végrehajtáshoz való jog elévülése az adóhatóság előtt folyamatban lévő végrehajtási eljárásokban.