Széchenyi 2022

Szolgáltatások

Könyvelő, Adótanácsadó és Szolgáltató Zrt.
English

EcoCreative
Hypercortex
divider

Tollunkból

Egy valamirevaló vállalkozás vezetője sem engedheti meg magának, hogy legalább alapszinten a kriptovalutákhoz ne értsen, függetlenül attól, hogy ismeretei birtokában utóbb úgy dönt, hogy a kriptoeszközök használatát vagy elfogadását elutasítja. A kriptovaluta adózás Magyarországon ma egy nagyon aktuális és felkapott témakör, így igyekszünk a területen segítséget nyújtani.

Leszögezhetjük: egy cégvezető tudatosan hoz döntést, márpedig a tudatos döntéshez ismeretre van szükség, lehetőleg objektív, hiteles forrásból.

Az Írisz Office és a kriptovaluta adózás

A 21 éve adótervezéssel és könyveléssel foglalkozó Írisz Office Zrt. 7 éve végez tervezési és könyvelés tevékenységet kriptoterületen. Először külföldi online játékkereskedő cégeknél találkoztunk a kriptovalutával, mint fiatpénzt (egy állam törvényes fizetőeszköze) helyettesítővel bevételi oldalon. Majd jöttek a nemzetközi konzorciumok, akik K+F tevékenység keretei között hol szoftveres, hol energetikai, hol innovációs (szerverterem hatékony hűtésének kialakítása skandináv országokban) tevékenységhez kértek szakmai támogatás és adójogi állásfoglalásokat.

Ezt követően idehaza szaporodtak meg a hazai és  határon átívelő bányászgép beruházások, karöltve a hardverbeszerzéssel, a beszerzések finanszírozásával, valamint a komplex energetikai igényekkel. Pár éve pedig már Magyarországon is elkezdődött a kriptopénzek elfogadása, aminek következménye lett annak elköltése is, és természetesen a kriptopénzekbe történő befektetés, illetve hazardírozás is. Jelenleg pedig már odáig „fejlődött” a világ, hogy aktívan kell foglalkoznunk az ICO-val, azaz a kriptovaluta kibocsátás témakörével is.

Kriptovaluta adózás Magyarországon

A cikkünk címe a Kriptovaluta adózása Magyarországon 2021-2022, holott a kriptovaluta kifejezés egy oximoron, azaz önellentmondás, hiszen a valuta szó azt jelenti, hogy „valamely ország hivatalos fizetőeszköze”, amely felett az adott ország jegybankja bábáskodik. Márpedig a kriptopénz nem is állhat ettől távolabb, hiszen azért jött létre, hogy az állami befolyástól független fizetőeszközként funkcionáljon, de mi mégis használjuk a kriptovaluta kifejezést szinonimaként felváltva a kriptopénz kifejezéssel, mert célunk az, hogy az olvasók a cikket megértsék, az interneten keresők pedig ráakadjanak.

Írásunkban először azt mutatjuk be, mi számít jövedelemnek, azaz mi képezi az adó alapját. Ígérjük, hogy a válasz érdekes lesz, már csak azért is, mert abszolút logikátlan a NAV joggyakorlata, de nekünk jogalkalmazóknak nem más a feladatunk, mint úgy eljárni, hogy azt az adóhatóság szankcionálni ne tudja.

Ezt követően bemutatjuk a különböző adózási módszerek sajátosságait társasági adó (TAO), kisvállalati adó (KIVA), és kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA) vonatkozásában míg a magánszemélyek és a nem KATA alany egyéni vállalkozások adózást a követkető cikkünkben taglaljuk. Természetesen tárgyalni fogjuk a nyilvántartási kötelezettséget, a kriptovaluta elfogadását és felhasználását, a bányászatot és a befektetési tevékenységet is. Nem lenne a cikkünk teljes, ha nem foglalkoznák az általános forgalmi adó (ÁFA) szabályaival.

kriptovaluta adózás Magyarországon 2021-2022

Kriptovaluta adózás – adóalap meghatározása

Energiaköltség + Amortizáció (eszközök értékcsökkenése) = Kriptovaluta (Bitcoin, Revolut, Coinbase stb.)

Logikus, hogy a két költségtényező következtében létrejön a harmadik tényező, mint ahogy a mezőgazdaságban is vetés, trágyázás, öntözés következtében létrejön a növény, és a befektetés költségét abban az időszakban számolom el költségként, amikor a terményemet betakarítom (készletre veszem), illetve értékesítem, vagy például egy haltenyészet telepítési költségét is akkor érvényesítjük, amikor annak lehalászata megtörténik. Nos, a kriptopénzek esetében ez nem így van, ezért az adótervezés során erre fokozottan figyelni kell.

Az adóalap meghatározása a gyakorlatban

Tételezzük fel, hogy valaki Bitcoint bányászik, és egész évben nem értékesíti a kibányászott coinokat, viszont keletkezik havi 15M Ft villanyszámlája és 3M Ft amortizációja. Ez éves szinten (15M + 3M) * 12 = 216M Ft, tehát ha a vállalkozás nem foglalkozik mással, akkor az adott naptári évben 216M Ft vesztesége keletkezik, függetlenül attól, hogy a kibányászott Bitcoinok piaci értéke mekkora. Logikátlan ugye? Ráadásul ez az eljárás meglátásunk szerint sérti az egyik fő számviteli elvet, az időbeli elhatárolás elvét, miszerint: „Az éves beszámolót, egyszerűsített éves beszámolót készítőknél az olyan gazdasági események kihatásait, amelyek két vagy több évet is érintenek, az adott időszak bevételei és költségei között olyan arányban kell elszámolni, ahogyan az alapul szolgáló időszak és az elszámolási időszak között megoszlik.

Márpedig, ha egy vállalkozás saját tőkéje a jegyzett tőke alá csökken, annak súlyos következményi lehetnek.

kriptovaluta adózás Magyarországon 2021-2022

A kriptovaluta könyvelése

Bányászat

A logikátlan dolgokat jól meg kell tanulni, hiszen a gyakorlatban rájönni nem fogunk.

Ha bányászat során jutunk a kriptopénzünkhöz, úgy azt térítés nélkül kapott eszköznek kell tekintenünk – függetlenül attól, hogy mekkora költségünk merült fel a bányászat során – és a kibányászás napján érvényes piaci árfolyamon (a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény [Szt.] 77. § (4) bekezdés c) pontja alapján) kell azt a könyveinkben szerepeltetnünk, mint egyéb bevételt. Ezután az egyéb bevételünket halasztott bevételként kell elhatárolnunk (Szt. 45. § (1) bekezdése alapján) egészen addig, amíg a készlet értékesítése vagy a felhasználása meg nem történik.

Az időbeli elhatárolást az Szt. 45. § (2) bekezdése alapján a kriptovaluta felhasználásakor kell megszüntetni. Itt jön a bökkenő, ugyanis a bekerülés érdekében felmerült költségeket (amortizáció, villanyszámla) nem lehet elhatárolnunk, mint halasztott ráfordítást, így gyakorlatilag elválhat egymástól a költség és a hozzá tartozó bevétel. Nem tudjuk itt kellő mértékben hangsúlyozni az adótervezés fontosságát, hiszen érdemi és sikeres bányászati tevékenység mellett is veszteséges lehet a vállalkozásunk, tehát elveszítheti a hitelképességét, a pályázati képességét, sőt a törvény alapján akár az átalakulásáról is döntenie kell pl. Zrt-ből vagy Kft-ből Bt-re.

Természetesen számíthatunk rá, hogy idővel a jogalkotók az ellentmondást jogszabálymódosítással orvosolják, de a jelenleg hatályos szabályok esetében még a leírtak vannak érvényben.

Kriptopénz elfogadása/beváltása

Az aktuális szabályzók alapján a kriptovaluta nem tekinthető hagyományos értelemben vett fizetőeszköznek, mert fedezetét nem valami nemesfém vagy a kormány, hanem a piac és a hálózat biztosítja.

A kriptovalutának attól van értéke, hogy a piaci szereplők közül egyesek elfogadják fizetőeszközként. A kriptovaluta a hatályos jogi szabályozás alapján nem tekinthető értékpapírnak sem, mivel nem rendelkezik azokkal a jogszabályban meghatározott kellékekkel, amelyek az értékpapír kötelező elemei. A kriptovaluta tehát olyan fizetési ígéretet testesít meg, amelyet követelésként lehet csak kimutatni.  A kriptovalutát az Szt. 29. § (8) bekezdése alapján a forgóeszközökön belül, mint vásárolt követelést az egyéb követelések között kell feltüntetni.

A követelés összege pedig megegyezik azzal az összeggel, amennyit a kriptovalutáért fizettünk, vagy amilyen értéken azt beszámítottuk. Tehát ha terméket értékesítettünk, és azt kriptopénzben fizették meg, akkor azon az értéken tartjuk a nyilván, amilyen Ft értékű (amennyiben az adózó a könyveit forintban vezeti) volt az a termék, amit kifizettek vele. Ez az ügylet önmagában nem keletkeztet nyereséget/veszteséget, még akkor sem, ha a kriptoeszköz beszámítása az aktuális piaci árfolyamtól eltérő összegben történt.

A követelésünket mérlegfordulókor értékelni is kell, és amennyiben ez indokolt, akkor arra értékvesztést kell elszámolni, ha az értékcsökkenés tartós és az összege jelentős (Szt. 65. §). Tehát ha pl. már két éve tartjuk a kriptovalutát, és annak árfolyama időközben 20%-ot esett, úgy arra a számviteli politikánkkal összhangban értékvesztést könyvelhetünk el, ugyanakkor ha mindez ellentétes irányú (tehát nyereség) akkor nem kell, illetve nem lehet semmit tennünk, az eredményünk ilyenkor nem javul.

Abban az esetben, ha a kriptovalutát fiatpénzre váltjuk, úgy jellemzően árfolyamnyereségünk vagy veszteségünk keletkezik, melyet vagy a pénzügyi műveletek egyéb bevétele (Szt. 84. § (7) bekezdés n) pontja alapján) vagy a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaként (Szt. 85. § (3) bekezdés n) pontja alapján) számolunk el.

Abban az esetben is keletkezik realizált árfolyamkülönbözet, ha a kriptopénzünket felhasználjuk, hiszen, ha 100 000 Ft-ért jutottunk hozzá kriptopénzhez, majd ebből egy 110 000 Ft-os terméket vásárolunk, úgy 10 000 Ft pénzügyi műveletek egyéb bevétele realizálódott nálunk az ügylet teljesülésének a napján.

Összefoglalva

Eredmény az alábbi esetekben lehetséges egy kriptoügylet során:

  • szállítói kötelezettség kiegyenlítésekor, a kriptovaluta felhasználása során keletkező árfolyamkülönbözetből (lehet nyereség és veszteség is)
  • a kriptovaluta hivatalos pénzeszközre történő átváltásakor adódó különbözetből (lehet + és -)
  • a kriptovalutában fennálló követelésre elszámolt értékvesztés miatt, amennyiben az tartós és jelentős (csak negatív lehet) – figyelem, ez adóalap növelő tétel!
  • a kriptovalutában fennálló követelés értékvesztésének visszaírása miatt, amennyiben az tartós és jelentős (csak pozitív lehet) – figyelem, ez adóalap csökkentő tétel!
  • ha a kriptoeszköz teljesen elértéktelenedett, illetve használhatatlan, akkor a követelést behajthatatlannak kell minősítenünk (csak negatív lehet), mely az adóalapot nem növeli
  • a kriptovaluta miatt fennálló követelés elengedett követelésként, mint egyéb ráfordításként történő elszámolásakor (csak csökkentő tétel lehet). Az adóalapot csak akkor növeli, ha kapcsolt féllel szemben engedjük el.

Az adotervezes.hu szervezésében 2021. szeptember 23-án megrendezésre kerül a Kriptovaluta konferencia, melyen az Írisz Office-t Papp Tibor vezérigazgató fogja képviselni, aki a gazdasági társaságok adózásáról fog előadást tartani.

A kriptovaluta nyilvántartása, készletezése

A kriptopénzünkhöz három módon juthatunk hozzá:

  1. bányászattal
  2. ellenérték fejében
  3. vásárlás útján

Nyilvántartás összege:

  1. Bányászat esetében a megszerzéskori árfolyamon történik annak nyilvántartása.
  2. Ellenérték fejében való elfogadás esetében azon az áron, amennyi a nyújtott szolgáltatás vagy értékesített termék piaci ára
  3. Vásárlás esetében az érte fizetett ellenérték összegében

Készletezés forint alapú elszámolása (amennyiben Ft-ban vezetjük a könyveinket):

  • FIFO (First In – First Out): a legkorábban készletre vett kriptovalutát adjuk el először
  • átlagáras módszer: minden kiadás a fennálló készlet aktuális átlagára alapján történik

Vezetendő nyilvántartás, analitika:

Olyan nyilvántartást kell vezetni, amely az állományban bekövetkezett változásokat a valóságnak megfelelően, folyamatosan, zárt rendszerben, áttekinthetően mutatja. Mindebből a feltételből a zárt rendszer biztosítása lehet csak kérdéses, de ha a blokkláncot vesszük alapul, az zárt rendszernek tekintendő, tehát azt kiegészítendő egy excel is elégséges kell, hogy legyen, de tekintettel a könyvviteli rendszerek zártságára, a könyvelésben való szerepeltetéssel is megfeleltünk e kritériumnak.

kriptovaluta adózás Magyarországon 2021-2022

Kriptovaluta adózás Magyarországon

A könyvelés sajátosságainak taglalását követően most nézzük meg az adózási módok jellemzőit.

Társasági adóalanyok (TAO)

Mint fent tárgyaltuk, a társasági adóalanyok ugyanúgy, mint a KIVA adóalanyok, fokozott figyelmet kell, hogy fordítsanak a kriptovaluta adózás tervezésére, hiszen ha bányászati tevékenységet végeznek, de a bányászott coinokat megtartják éven túl, úgy a bányászati költségek a bányászás időpontjában, míg az értékesítés ellenértéke az eladás időpontjában realizálódik.

Maradva a fenti példánál, ha a TAO alany 216M Ft-os önköltséggel bányászott Bitcoint, de az adott naptári évben nem értékesített, akkor 216M Ft veszteséggel zárta az évet. A következő naptári évben 250M Ft ért eladta a kriptovalutáját, amikor bányászati tevékenységet nem végzett. Ez a művelet adózás szempontjából is hátrányos, hiszen az értékesítés évében 250M Ft nyeresége keletkezik, ebből 216 M Ft egyéb bevételként, hiszen a korábbi év elhatárolt bevételét fel kellett oldanunk, míg a fennmaradó 34M Ft pénzügyi műveletek egyéb bevétele lesz.

Vajon mekkora lesz a fizetési kötelezettségünk a kriptovaluta adózásából adódóan?

A nyereség 250M Ft, melyet csökkent az előző évek elhatárolt vesztesége, azonban csak a pozitív adóalap 50%-áig, tehát hiába van 216M Ft adóalap csökkentési lehetőségünk, abból csak 250M / 2 = 125M Ft használható fel, vagyis 125M Ft-ot le kell adóznunk, attól függetlenül, hogy a valós nyereségünk csak 34M Ft. Azt is figyelembe kell vennünk, hogy ha veszteségünk keletkezik, úgy azt adóalap csökkentésére csak a felmerülést követő ötödik adóév végéig számolhatjuk el.

Ügyeljen az adótervezésre a kriptovaluta adózás esetében is. Például, ha a bányászatot követően kapcsolt vállalkozásnak (kvázi önmagunknak) értékesítjük a kriptovalutát, úgy nem keletkezik veszteségünk, míg a vevőnél eredménysemleges az ügylet, és értékesítéskor csupán a tényleges eredmény után kell csak adózni.

Kisvállalati adó (KIVA)

A KIVA alanyainak az adózása kedvezőbb, mint a TAO alanyoké, bár nekik is kell számolniuk azzal, hogy ha csak bányásznak és nem értékesítenek, akkor veszteséggel zárják az évet, amit rossz esetben csak tőkeleszállítással, átalakulással korlátlan felelősségű entitássá, pótbefizetéssel, tőketartalék juttatása melletti tőkeemeléssel, vagy egyesüléssel tudnak orvosolni. Tehát itt is hangsúlyozzuk az adótervezés fontosságát. Ugyanakkor elmondható, hogy ha az egyik év veszteséges, majd a következő év nyereséges, az adótöbbletet a társasági adóalanyokkal szemben nem jelent, hiszen a KIVA alanyok csak akkor fizetnek nyereségadót, ha a megszerzett jövedelmüket osztalékként hagyják jóvá, akkor is csak abban a mértékben, amilyen mértékben az osztalék jóváhagyása történt.

Kisadózó Vállalkozások Tételes Adója (KATA)

A KATA adóalanyok adózása független az elért eredménytől, hiszen ők bevételi nyilvántartás vezetésére kötelezettek.

A kriptovaluta adózás KATA adóalanyok esetén elfogadás (ellenérték), illetve bányászat alkalmával is két tényezőből áll össze. A bevételi nyilvántartás esetében akkor keletkezik bevétele a KATA alanynak, amikor a kriptovalutát átvette, mégpedig olyan összegben, amilyen árú az a szolgáltatás vagy termék, amit értékesített (itt a szokásos piaci árat kell érteni). Például, ha egy eszköz bérleti díját a KATA alany kriptopénzben kapja meg, úgy olyan összegben keletkezik bevétele, amilyen bérleti díja van forintban az adott eszköznek, ugyanakkor ha egy festményt értékesít a KATA alany kriptopénzért, úgy a kriptopénz aznapi árfolyamát kell figyelembe venni, hiszen a festménynek az aktuális piaci ára – ha egyedi –, nem megállapítható.

Abban az esetben, amikor a KATA adóalany értékesíti a kriptopénzét, és az nyereséggel bír, úgy az eredmény növeli az értékesítés időpontjának az adóalapját, ugyanakkor a veszteség nem csökkenti.

Ugyanez a kétlépcsős eljárás igaz a bányászatra is. Amennyiben az adóalany pl. ethereumot bányászott, úgy a kibányászás napján keletkezik bevétele, míg ha nyereséggel értékesíti a kibányászás napjához képest, úgy a nyereség összegéig bevétele keletkezik az értékesítés napján.

Fontos!

Befektetési tevékenységet KATA adóalanyként ne végezzünk, hiszen például vásárolunk Bitcoint 3M Ft értékben, majd értékesítjük azt 3,1M Ft-ért, úgy nem 100 000 Ft hanem 3,1M Ft adóalapunk keletkezik, míg ha veszteséggel értékesítjük 2,9M Ft-ért, úgy is keletkezik 2,9 M Ft adóalapunk.

Mindemellett számolnunk kell azzal a szabállyal is, hogy ha kapcsolt vállalkozás juttat nekünk jövedelmet, úgy annak egy extra 40%-os többletadó fizetési kötelezettsége keletkezik a kifizető oldalán, vagy ha egyazon kifizetőtől éven belül több, mint 3M Ft bevételünk keletkezik, úgy annak ugyanúgy 40%-os különadója keletkezik, illetve ha a jövedelmet külföldi társaság juttatja, akkor az adóalap 71,42%-a után nekünk kell megfizetni a 40% adót.

Tehát ne kereskedjünk KATA vállalkozásban kriptovalutával, hanem tegyük meg azt inkább magánszemélyként.

Kriptopénz konferencia 2021

Papp Tibor az Írisz Office Zrt. képviseletében a gazdasági társaságok adózásáról tart előadást a 2021. szeptember 23-án megrendezésre kerülő Kriptovaluta konferencián.

Kriptovaluta adózás – ÁFA szabályok

Az 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról általános szabályt fogalmaz meg az áfalevonás érvényesítésére. Az ÁFA tv. 120. §-a értelmében: „Abban a mértékben, amilyen mértékben az adóalany – ilyen minőségében – a terméket, szolgáltatást adóköteles termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása érdekében használja, egyéb módon hasznosítja, jogosult arra, hogy az általa fizetendő adóból levonja azt az adót.

Tehát megállapítható, hogy ha egy áfaalany kriptovalutát bányászik, úgy a bányászat érdekében felmerült költségek áfatartalma nem helyezhető levonásba. A magas energia és eszközbeszerzési költségek miatt ez komoly tételt jelent, ráadásul, ha a vállalkozás más tevékenységet is végez, úgy az általános költségek áfalevonási joga sérül. Amennyiben van a vállalkozásnak egyéb tevékenysége is, ami áfaköteles, akkor a könyvelésnek és a cégvezetésnek is nagyobb odafigyelést jelent az adminisztráció, hiszen minden költségszámlát három részre kell elkülöníteni.

Az egyik csoportba kerülnek azok a tételek, amik a kriptovaluta bányászáshoz, értékesítéshez köthetők. Ezek áfatartalma nem helyezhető levonásba, de ha pl. bányászgépet vásárolunk Kínából, annak a befizetett áfáját sem vonhatjuk le, vagy ha közösségi beszerzést hajtunk végre fordított áfával (FOA), úgy a beszerzés időpontjával fizetendő áfát kell megállapítanunk, de levonhatót tilos.

A másik csoportba azok a költségek kerülnek, amiket áfakörös tevékenységhez vettünk igénybe. Ezeknek az áfalevonhatósága nem sérül.

A harmadik csoportba pedig azok a költségek kerülnek, amelyek mindkét üzletághoz tartoznak. Ilyen tipikusan a rezsi költség, a cégvezető lízingelt autója, a könyvelési díj, vagy a székhely bérleti díja. Ezeknél a költségeknél áfaarányosítást kell végezni (ÁFA tv. 5. melléklete). Az arányosítás elvégezhető árbevétel alapján, de elvégezhető más olyan jellemző alapján is, ami reálisabban határozza meg a levonható és le nem vonható áfa arányát. Ugyanakkor az sem kizárt, hogy a számítások következtében a cégvezetés arra a következtetésre jut, hogy új vállalkozásba folytatja tovább a kripto tevékenységet.

A 27%-os ÁFA, illetve annak le nem vonhatósága komoly nemzetközi hátrányt jelenthet jelentős költséghányad esetében, figyelembe véve azt a tényt, hogy a 27%-nál magasabb ÁFA jelenleg a Földön nem létezik. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy nemzetközi viszonylatban van olyan lehetőség, ahol a magyar költségszerkezetet megtartva az áfalevonására is jogosultak leszünk, köszönhetően annak, hogy a nemzetközi jogharmonizáció még közel sem teljes.

Ha kérdése van, vagy tudatosan, költséghatékonyan szeretné megtervezni kriptovaluta bányászati vagy kereskedelmi tevékenységét, keresse irodánkat.

A kriptovaluta adózás tervezése kiemelkedő fontosságú minden érintett vállalkozás számára.

 

Sorozatunk további cikkei:

Kriptovaluta adózás magánszemélyek számára 2021-2022 – Kriptovaluta II. rész

A pénz eredete: a cserekereskedelemtől a kriptopénzig – Kriptovaluta III. rész

 

 

Kiemelt partnereink

További Partnereink

Bemutatkozás

A klasszikus adatrögzítő könyvelés már a múlté. A jelen a vezetői döntések aktív támogatásáról szól.
Az Írisz Office csoport a cégvezetőket és döntéshozókat támogatja napi szinten, tevékenységünk a könyvelésen és az információval történő ellátáson alapszik.

Papp Tibor Papp Tibor alapító
CertUnion ISO