A 2022. évi SZJA törvénymódosítás, mely során bekerült az SZJA törvénybe a 67/C. paragrafus – melyet az adózók már 2021-re is tudtak választani –, számottevő egyszerűsítést, de főleg kedvező feltételeket teremtett a kripo ügyletek nyereségének adózására.
A kedvező mivolt abból adódik, hogy az adó mértéke mindössze 15% lett, és sem társadalombiztosítási járulék (TBJ) szem szociális hozzájárulási adó (SZOCHO) fizetési kötelezettség nem keletkezik.
De vajon miért adja meg a jogalkotó a legkedvezőbb adókulcsot ezekre a jövedelemfajtákra, hiszen az azonos mértékű, mint a nyugdíjasnak adott jövedelem adója vagy az ingatlanbérleti díj adózása, míg mindössze harmada a munkabér után fizetendő adónak.
A válasz mögött nem szabad ideológiát keresni, minden bizonnyal azért lett ilyen kedvező az adózás, mert az ellenőrzése roppant körülményes, sőt, nem is mindig oldható meg, és talán a jogalkotó úgy kalkulált, hogy a kisebb adóbevétel is jobb, mint az eltitkolt bevétel, míg az adóalanyok tapasztalatunk alapján a 15%-os adómértéket elfogadják, de pl. a 28% (SZJA +SZOCHO) már akkora kiadás, mely elkerülése sokaknál megér egy kis nyugtalanságot.
Az SZJA törvény olvasatában kriptoeszköz: az érték vagy jogok digitális megjelenítője, amely megosztott főkönyvi technológia vagy hasonló technológia alkalmazásával elektronikusan átruházható és tárolható.
Az adóalap megállapítása pénzforgalmi szemléletű, de találóan nevezik a kriptovaluta adózását feketedoboz elvnek.
Először is elszámoljuk az adott éves számlával igazolt költségeinket, melyek lehetnek:
- megszerzésre fordított kiadás, ami vagy az ellenérték, vagy annak az eszköznek az értéke, amiért cserébe kapjuk. Például, ha eladom a használt számítógépemet kriptovalutáért, akkor a költségem a számítógép eladáskori értéke. Fontos! Ha ellenérték gyanánt kapom a kriptoeszközt, akkor az ellenérték számomra kripto költség lesz, de emellett a normál tevékenységem adózik. Tegyük fel, hogy ingatlant adunk bérbe havi 230 000 Ft-nak megfelelő díjért cserébe, de a bérlő kripo-ban fizet, úgy a mi bérleti díj bevételünk az ingatlanok adózása szerint adóköteles, de egyben úgy is minősül az ügylet, mintha vásároltunk volna 230 000 Ft-ért kriptovalutát.
- a kriptoeszköz előállítási költsége (pl. bányászat), vagy az ahhoz kapcsolódó rendszer működtetésében való közreműködés során felmerült kiadás, pl. villanyszámla, számítógép bekerülési költsége/amortizációja, elektronikus pénztárca költsége.
- számlavezetési vagy tranzakciós költségek, mely fiatpénzben keletkezett (fiatpénznek nevezzük egy ország törvényes fizetőeszközét, legyen az Ft, USD, vagy akár sierra leone-i leone, de nem fiatpénz a kriptoeszköz)
Ezt követően megállapítjuk a bevételünket.
Jogszabály alapján bevétel a kriptoeszköznek a kriptoeszköz átruházása, átengedése (vagy a jog gyakorlás megkezdése) időpontjára megállapított szokásos piaci értékét kell figyelembe venni.
A bonyolult megfogalmazás azt is jelenti, hogy ha piaci ár alatt engedem át a kriptoeszközömet másnak, attól függetlenül a piaci árnak megfelelő bevétel után kell adóznom.
Az kripoeszköz átruházásának két szokásos formája van:
- átváltom fiat pénzre
- vásárolok vele valamilyen terméket vagy szolgáltatást
Tehát mindkét eset bevételnek minősül, azzal a kivétellel, hogy bizonyos eset(ek)ben a törvény biztosít egy speciális mentesítést.
Bevételt nem kell megállapítani, ha az ügyletből származó bevétel a minimálbér 10 százalékát nem haladja meg, feltéve, hogy a bevétel megszerzésének napjára más, azonos tárgyú ügyletből a magánszemély nem szerez bevételt, továbbá az adóévben e bevételek összege a minimálbért nem haladja meg.
2025-ben a minimálbér 10%-a 29 080 Ft. Tehát nem kell adót megállapítani akkor, ha adott napon belül nincs 29 080 Ft-nál nagyobb kripto költésünk, sem fiatpénzre történő átválátásunk, és adott napon nincs is több tranzakciónk, továbbá az ügyleteink éves összértéke a 290 800 Ft-ot nem haladják meg.
Az adóalap megállapítása: pénzforgalmi bevétel – pénzforgalmi kiadás = adóalap
Az adóalap 15%-a pedig a tárgyévet követő május 20-val fizetendő személyi jövedelem adó.
1. példa – Adóköteles kriptoügylet
Adatok:
- Kriptoeszköz beváltásából származó tárgyévi bevétel: 12 000 000 Ft
- Kriptoeszköz vásárlására fordított tárgyévi kiadás: 3 000 000 Ft
- Előző év bevallott kriptovesztesége: 4 000 000 Ft
- Fiat pénzben fizetett számlavezetési díj (költség): 12 000 Ft
Levezetés:
- Adóév eredménye (nyereség): 12 000 000 Ft (tárgyévi bevétel) − 3 000 000 Ft (tárgyévi kiadás) − 12 000 Ft (tárgyévi számlavezetési díj) = 8 988 000 Ft
- Adókiegyenlítés (előző év veszteségének beszámítása): 8 988 000 Ft − 4 000 000 Ft (előző év vesztesége) = 4 988 000 Ft
- Adóalap: 4 988 000 Ft
- Fizetendő SZJA (15%): 4 988 000 Ft × 0, 15 = 748 200 Ft
Fontos! Annak nincs jelentősége, hogy mennyi kriptoeszközünk maradt, tehát nem az eredményünket kell megállapítanunk és bevallanunk, hanem a kiadásainkat kell szembe állítanunk a bevételünkkel. Például év elején veszünk 1 M Ft-ért kriptoeszközt, ami év végén 2M Ft-ot ér. Ebből még év végén eladunk 1 M Ft-ért kriptoeszközt, úgy nemcsak eredményünk nem keletkezik, de nem kell adóbevallást sem beadnunk erről, függetlenül attól, hogy a valóságban 1 M Ft-ot kerestünk.
Adózni, illetve adót bevallani majd akkor kell, ha ténylegesen a többletet, azaz a hozamot vesszük ki.
2. példa – Adómentes kriptoügylet
Adómentesség feltétele: Az SZJA tv. 67/C. § (3) értelmében, nem keletkezik adóköteles jövedelem, ha:
- egy ügyletből származó bevétel nem haladja meg a minimálbér 10%-át (2025-ben: 29 080 Ft),
- az adott napon nincs más, azonos tárgyú ügylet,
- az adóévben az összes ilyen bevétel nem haladja meg a minimálbért (290 800 Ft).
Adatok:
- Kriptoeladások / vásárlás:
- 25 000 Ft bevétel BTC-ből 2025.02.01.
- 15 000 Ft bevétel ETH-ból 2025.05.15.
- 8 000 Ft-nak megfelelő előfizetési díj, melyet minden hónap utolsó napján terhelnek.
- Összes éves bevétel: 25 000 + 15 000 + (8 000*12) = 136 000 Ft – ez kevesebb, mint 290 800 Ft, egy napon belül nem volt több ügylet, és minden ügylet egyedi értéke 29 080 Ft alatti, tehát adómentes.
- Kiadások:
- Kriptoeszköz vásárlás (fiatból): 3 000 000 Ft
- Binance tőzsdei díjak: 3 000 Ft
- Wallet díjak: 2 500 Ft
- Banki kripto-beutalás díja: 1 500 Ft
- Összes kiadás: 3 007 000 Ft
- Adóalap: bevétel – kiadás, tehát 0 Ft – 3 007 000 Ft = – 3 007 000 Ft
Tekintettel arra, hogy a bevétellel nem kellett elszámolnunk, a kiadást viszont el tudjuk számolni, így 3 007 000 Ft veszteséget kell bevallanunk annak érdekében, hogy a következő két naptári évben tudjuk vele csökkenteni a realizált eredményünket.
Jó tanács!
Ha folyamatosan vásároljuk a kriptoeszközeinket, úgy folyamatos veszteségünk keletkezik, amik a 3. év után elévülnek. Ez a majdani eladás esetén komoly többletkiadást eredményez, mert az elévült költségek okán végül nem az eredmény, hanem a bevétel 15%-nak megfelelő adót kell fizetnünk.
Nézzük egy példát arra, mit érdemes tennünk.
- 2025-ben kripto kiadásunk 10 000 000 Ft, amit bevallunk, mint veszteséget.
- 2026-ban a kripto kiadásunk 12 000 000 Ft, amit szintén bevallunk, mint veszteséget.
- 2027-ben a kripto kiadásunk 13 000 000 Ft, ha ezt is bevalljuk, mint veszteséget, úgy a 2025. évi veszteségünk elévül, pedig lehet, hogy a 35 M Ft (10+12+13) már 50M Ft-ot is ér.
Mit tehetünk, azaz mit tennék én?
- 12.31-én eladnék 35M Ft-nak megfelelő kriptovalutát, lehetőleg közel az éjfélhez, majd mindezt visszavenném 2028.01.01-vel.
Mi lenne az eredmény?
- évi adóalapunk: 35 000 000 Ft – 13 000 000 Ft (2027. évi költés) = 22 000 000 Ft, melyet az adókiegyenlítés szabályai alapján csökkenteni tudunk az előző két év bevallott kriptoeszköz veszteségünkkel.
- Fizetendő adó alapja: 22 000 000 Ft – 10 000 000 Ft (2025. évi veszteség) – 12 000 000 Ft (2026. évi veszteség) = 0, azaz nulla.
Míg 2028-ban be tudjuk vallani a 35 000 000 Ft (pénzforgalmi) veszteségünket, persze csak akkor, ha nem vontuk ki a fiatpénzünket.
