Nyilván mindenki tudja, hogy borravaló egy szabadon adható, elégedettség kifejező eszköz, melynek 2025-től minden formája adómentes.
2025 előtt csak a közvetlenül a juttatásban részesülőnek adva volt adómentes, ezért is került ki sok helyre borravaló gyűjtő tégely, hogy a munkavállalók azt maguk között, a munkaadó közreműködése nélkül, adómentesen szét tudják osztani. Ezzel szemben, ha valaki a borravalót bankkártyával fizette, vagy a fizetőpincérnek adta, azt ezután csak adókötelesen lehetett szétosztani a közreműködők között.
Azt is tapasztalhatjuk a mindennapokban, ha valahol felszolgálási díjat fizettetnek, ott a vendégek kevésbé adnak borravalót.
A vendéglátóhelyek nyilvánvalóan számolnak is ezzel, de úgy kalkulálnak, hogy annak ellenére megéri felszolgálási díjat felszámítani, hogy annak az adója magasabb, mint a borravalóé. Ennek a gyakorlatnak három oka is van:
- Az egyik, hogy nem kevesen a felszolgálási díj ellenére is adnak borravalót.
- Másrészt a borravalóból juttatott jövedelem lényegesen kedvezőbb adózású, mint a bérjövedelem juttatása, ráadásul kiszámíthatóbb a volumene.
- Harmadrészt pedig egy pszichológiai hatás, hiszen az emberek jellemzően az étlapon lévő árakat nézik meg, és azt nem szorozzák fel a felszolgálási díj összegével, még ha tudnak is annak létezéséről, illetve mértékéről.
Mindemellett még ott van a háttérben az a számítás is, hogy a kötelezően beszedett felszolgálási díj lényegesen több, mint a bevezetés előtt kapott borravaló, tehát a vendéglátóhely jól járhat akkor is, ha borravalót a vendégtől nem kap.
2025. január 1-jétől NGM rendelet szabályozza a felszolgálási díj maximális mértékét, ami 15%. Minimum meghatározva nincs, a felszolgálási díjat nem kötelező alkalmazni. Abban az esetben viszont, ha a felszolgálás jogi személynek van számlázva, úgy a maximum díjtétel nem 15, hanem 20%.
Természetesen, ha a jogi személyeknek, azaz áfás számlát kérőknek magasabb díjat kíván a vendéglátóhely felszámítani, azt nem elég a számla kérés alkalmával közölnie, azt már a szolgáltatás igénybevételekor jelezni kell, jellemzően az étlapon.
A felszolgálási díj adózása kedvező, az áfa levonása után abból 18,5% társadalombiztosítási járulék fizetendő.
Tehát ha van 1 000 Ft bruttó felszolgálási díj, úgy abból levonjuk az áfát (1 000 Ft / 1,27), marad 787,4 Ft kiosztható bruttó jövedelem, ennek vesszük a 18,5%-át (787,4 Ft * 0,185 = 145,7 Ft), melyet levonunk a felszolgálási díj áfamentes összegéből (787,4 Ft – 145,7 Ft), így a munkavállaló 641,7 Ft nettó jövedelmet kap, azaz a bruttó bevétel 64,2%-át adtuk ki nettó jövedelemként.
Bérjövedelem juttatása esetében pedig az alábbi képlettel kellene számolni: 787,4 Ft * 0,4115 = 324 Ft, és 787,4 Ft – 324 Ft = 463,4 Ft, azaz 46,3% a juttatott nettó jövedelem.
641,7 Ft / 463,4 Ft = 1,385, vagyis azonos bevételből a kifizető így 38,5%-kal magasabb jövedelmet tud biztosítani.
Fontos, hogy a felszolgálási díj teljes összegét a munkaadó ki kell, hogy fizesse a közreműködőknek, mégpedig havi elszámolásban.
Közreműködőnek minősül: az a vendéglátó üzletben alkalmazott munkavállaló, aki a vendéglátási tevékenység valamely rész- vagy teljes folyamatában munkájával közvetlenül részt vesz.
A kifizetett felszolgálási díj összege meg kell, hogy egyezzen a beszedett felszolgálási díjjal, természetesen a kifizetés az adó levonása után értendő.
Írásbeli megállapodásra van szükség a felszolgálási díj szétosztásának módjáról, amit a felszolgálási díj bevezetésével egyidejűleg, vagy új munkavállaló belépésekor kell dokumentálni, illetve módosítani.
A kifizető a 18,5%-os társadalombiztosítási járulékot a felszolgálási díj beszedését követő hónap 12-ig kell, hogy bevallja és megfizesse a NAV felé a ’08-as nyomtatványon.
Ha valaki útmutatóként nem ezt a cikket veszi alapul, hanem az SZJA törvényt (1995. évi CXVII. törvény), úgy az alábbi furcsasággal találkozhat.
Az 1. számú melléklet 4.21. pontjának 2025. január 1-jétől hatályos szövegezése alapján adómentes bevételnek minősül a magánszemély által külön jogszabály szerint felszolgálási díj címen megszerzett bevétel, valamint a vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló, ideértve a vendéglátó üzlet üzemeltetője által vezetett nyilvántartással igazolható módon a vendéglátó üzlet munkavállalója számára juttatott borravalót is.
A helyes megfogalmazás itt nem az adómentes, hanem SZJA mentes lenne, mert a jogszabály csak erről rendelkezik, így azt az SZJA törvényből nem is tudjuk meg, hogy más adójogszabály kiterjed-e a fenti juttatásokra.
Azonban a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (TBJ törvény) 27. § (1) bekezdésének a) pontja értelmében járulékalapot képező jövedelemnek minősül a felszolgálási díj (a borravalóról nincs említés, tehát az nem TBJ köteles).
A felszolgálási díj összege után a biztosított magánszemély fizeti meg a 18,5% társadalombiztosítási járulékot, azonban tekintettel arra, hogy a magánszemély jövedelme kifizetőtől származik, ezért az adót a kifizető vonja le és fizeti meg a fent leírtak szerint.
Jó étvágyat kívánunk!
