Tollunkból

A szociális hozzájárulási adó (továbbiakban: SZOCHO) a szociális biztonsághoz, az egyes szociális ellátásokhoz, valamint az állami nyugdíjrendszer fenntartásához szükséges államháztartási források biztosításához járul hozzá.

A szociális hozzájárulási adó alanya

• a kifizető,
• az egyéni vállalkozó, ide nem értve a saját jogú nyugdíjas egyéni vállalkozót,
• a mezőgazdasági őstermelő, aki a Tb. törvény alapján mezőgazdasági őstermelőként járulékfizetésre kötelezett.

Ki minősül kifizetőnek? Ki kötelezett az adó megfizetésére?

Szociális hozzájárulási adót kell fizetni a Személyi jövedelemadó törvény szerinti összevont adóalapba tartozó jövedelmek után (pl. munkabér, megbízási díj, tagi jövedelem), amelyet fő szabályként a kifizető fizeti meg az általa foglalkoztatottak után. Az adót a munkáltató a tárgyhónapot követő hó 12-éig köteles a 08-as járulékbevallásban bevallani és határidőre megfizetni a NAV felé.

Kifizetőnek minősül a természetes személlyel a törvény rendelkezése alapján adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyban álló másik személy.

Nem minősül kifizetőnek:

• az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár a tag kilépése, a várakozási idő letelte után a tag részére teljesített adóköteles pénztári kifizetés esetében,
• a számlavezető a törvényben meghatározott számlatulajdonos részére kifizetett, egyéb jövedelemnek minősülő összeg tekintetében,
• az önkéntes kölcsönös egészségpénztár, önsegélyező pénztár, egészség- és önsegélyező pénztár a jogosulatlanul igénybe vett pénztári szolgáltatás, valamint a célzott szolgáltatásként nyújtott kiegészítő önsegélyező szolgáltatás esetén,
• az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár a természetes személy javára jóváírt támogatói adomány tekintetében,
• valamint a biztosító az Szja tv. szerinti egyéb jövedelemnek minősülő biztosítás kifizetés teljesítésekor.

A magánszemélyt terheli az adófizetési kötelezettség, amennyiben:

• a jövedelme nem kifizetőtől származik,
• nem külföldi kifizetőtől származik,
• a SZOCHO-t a kifizető nem köteles megállapítani,
• a juttatásból az adó, adóelőleg levonása nem lehetséges.

A természetes személy az adót, adóelőleget negyedévenként, a negyedévet követő hó 12-ig köteles megállapítani és megfizetni, valamint az adóévről szóló, a tárgyévet követő május 20-ig teljesítendő személyi jövedelemadó bevallásában szerepeltetni. A bevallás benyújtásával egyidejűleg a különbözetet meg kell fizetni, míg túlfizetés esetén az összeg kiutalásáról lehet rendelkezni.

Milyen jövedelmek képeznek SZOCHO alapot?

Két nagy csoportot különböztetünk meg:

1. összevont adóalapot képező jövedelmek
2. külön adózó jövedelmek

Az összevont adóalapba tartozik minden önálló és nem önálló tevékenység keretében megszerzett jövedelem, amely a Tbj. törvény alapján járulékalapot képez.

A külön adózó jövedelmeket a törvény taxatív felsorolja. Ide tartozik a

• béren kívüli juttatás
• béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatás (az adóalap 1,18-szorosa után kell a SZOCHO-t megfizetni)
• kamatkedvezményből származó jövedelem
• vállalkozásból kivont jövedelem
• értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem
• osztalék, vállalkozói osztalékalap
• árfolyamnyereségből származó jövedelem
• külföldi előadóművész által Magyarországon végzett tevékenységére tekintettel megszerzett jövedelme.

Feltéve, hogy Magyarországon adóztatható.

Az adó mértéke

Az adó mértéke évről-évre mérséklődik, így 2020. július 1-jétől már csak 15,5 %-os terhet jelent.

Adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyok

• a munkaviszony,
• a szövetkezet és természetes személy tagja között fennálló vállalkozási és megbízási jogviszony (ide nem értve az iskolaszövetkezet és a nappali oktatásban részt vevő hallgató közötti jogviszonyt),
• a közkereseti társaság, a betéti társaság, a korlátolt felelősségű társaság, a közös vállalat, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, a szabadalmi ügyvivői társaság, a szabadalmi ügyvivői iroda és természetes személy tagja között fennálló jogviszony (ideértve azt is, ha az ügyvezető nem munkaviszonyban látja el a vezető tisztségviselést),
• az ügyvédi iroda, a közjegyzői iroda, a végrehajtói iroda, az egyéni cég és természetes személy tagja között fennálló tagi jogviszony,
• a gazdálkodó szervezet és a tanulószerződéssel foglalkoztatott tanuló között fennálló jogviszony,
• illetve az egyházi jogi személy és az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személy között fennálló jogviszony

A törvény taxatív felsorolja azokat a jogviszonyokat, valamint azokat a megszerzett jövedelmeket, amelyek mentesülnek az adófizetési kötelezettség alól.

A teljesség igénye nélkül, adófizetési kötelezettség alól mentesül:

–          a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozó által megszerzett jövedelme,

–          a kifizető és a saját jogú nyugdíjas között létrejött munkaviszony és megbízási jogviszony alapján kifizetett díj,

–          az iskolaszövetkezet és a nappali rendszerű képzésben résztvevő hallgatója között létrejött jogviszony (legfeljebb a diák 25. életévének betöltéség, a tanulói, hallgatói, felnőttképzési jogviszonyának szünetelésének ideje alatt is) alapján kifizetett jövedelem,

–          a szociális szövetkezet és a tagja között létrejött, tagi munkavégzésre vonatkozó jogviszony alapján járó tagi jövedelem,

–          a közérdekű nyugdíjas szövetkezetnek az öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő személy jogviszonya alapján kifizetett díj,

–          az egyházi személy a vele jogviszonyban álló olyan egyházi személyre tekintettel, aki saját jogú nyugdíjas vagy özvegyi nyugdíjban részesül és a rá vonatkozó öregséginyugdíj-korhatárt már betöltötte,

–          a Tbj. törvény alapján külföldinek minősülő személy által megszerzett járulékalapot nem képező jövedelme,

–          külföldi állam Magyarországra akkreditált diplomáciai és konzuli képviselete személyzetének külföldi állampolgárságú tagja, vagy háztartási alkalmazottként foglalkoztatott külföldi állampolgár által megszerzett bevétel,

• az ingatlan bérbeadásbólszármazó jövedelem,

–          táppénz, baleseti táppénz, CSED, GYED, GYET stb. összege.

A fizetendő adó alapja

Munkaviszony esetén a SZOCHO-t a bruttó bérjövedelem, de legalább a hónap első napján érvényes minimálbér 30%-a után kell teljesíteni, tehát 2021 januárban az adófizetési alsó határ bruttó 48.300 Ft, míg februártól 50.220 Ft.

A vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni és társas vállalkozó esetén a fizetendő adó alapja a vállalkozói kivét, az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó esetén az átalányban megállapított jövedelem.

A törvény előír az egyéni és társas vállalkozókra vonatkozóan egy járulékfizetési alsó határt.

Azaz, ha a vállalkozó által végzett tevékenység nem igényel szakképzettséget, úgy a SZOCHO-t az év első napján érvényes minimálbér 112,5%-a után kell teljesíteni, 161.000 * 112,5% = 181.125 Ft

Viszont abban az esetben, ha az egyéni vagy társas vállalkozó főtevékenysége szakképzettséget igényel, úgy az adó alapja a hónap első napján érvényes minimálbér 112,5%-a, így 2021 januárban 210.600 * 112,5% = 236.925 Ft, míg 2021 februáról 219.000 * 112,5% = 246.375 Ft.

Ha a jogviszony nem áll fenn a hónap minden napján, úgy a SZOCHO fizetési kötelezettséget a jogviszony fennállása minden napjára számítva a minimálbér / garantált bérminimum 112,5 %-nak harmincad része után kell teljesíteni.

Pl. A társas vállalkozó jogviszonya 2021. 02. 18-án kezdődött, a tevékenysége igényel szakképzettséget.

Garantált bérminimum 112,5%-nak a 30-ad része: 219.000 * 112,5% / 30 = 8.213 Ft

Jogviszony fennállásának a napjai februárban: 11 nap

SZOCHO alapja: 8.213 * 11 = 90.343 Ft

Adófizetési felső határ

Vannak olyan jövedelmek, amelyek után a fizetendő adó maximalizálásra került. Ilyennek minősül a

• vállalkozásból kivont jövedelem,
• értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem,
• osztalék, vállalkozói osztalékalap,
• árfolyamnyereségből származó jövedelem,
• külföldi előadóművész által Magyarországon végzett tevékenységére tekintettel megszerzett jövedelem is.

Ezen jövedelmek után fizetendő adót mindaddig kell megfizetni, míg:

• az előbbiekben felsorolt jövedelmek összege,
• az összevont adóalapot képező jövedelmek összege,
• az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj,
• valamint a munkavállalói érdekképviselet részére befizetett tagdíj összege összesen a tárgyévben eléri az év első napján érvényes minimálbér huszonnégyszeresét. Ez 2021-ban: 161.000Ft *24 = 3.864.000 Ft

A természetes személynek nyilatkoznia kell arról, hogy elérte a SZOCHO maximumot.  Ha azonban a meghatározott jövedelmei alapján még sem éri el a megállapított határt, úgy az adót 6 százalékkal növelten kell megfizetnie az SZJA bevallásban.

Pl. 1 – A magánszemély munkaviszonyban áll alkalmazásban, havi bruttó 165.000 Ft a keresete. Emellett osztalékot kapott, bruttó 10.000.000 Ft összegben. Más bevétele nem volt.

Tárgyévben megszerzett összevont adóalapot képező jövedelme: 165.000 * 12= 1.980.000 Ft

Osztalék után számolt SZOCHO: 10.000.000 Ft * 15,5% = 1.550.000 Ft

SZOCHO maximum adóalap: 161.000* 24 = 3.864.000 Ft

Osztalék után ténylegesen fizetendő adó: 3.864.000 – 1.980.000 Ft = 1.884.000 Ft * 15,5% = 292.020 Ft

Ez azt jelenti, bruttó 10.000.000 Ft-os osztalék esetében 1.550.000 Ft SZOCHO helyett csak 292.020 Ft adófizetési kötelezettség keletkezik.

Pl. 2 – A magánszemély munkaviszonyban áll alkalmazásban, havi bruttó 420.000 Ft a keresete. Emellett osztalékot kapott, bruttó 10.000.000 Ft. Más bevétele nem volt.

Tárgyévben megszerzett összevont adóalapot képező jövedelme: 420.000 * 12= 5.040.000 Ft

Osztalék után számolt SZOCHO: 10.000.000 Ft * 15,5% = 1.550.000 Ft

SZOCHO maximum adóalap: 161.000* 24 = 3.864.000 Ft

Osztalék után ténylegesen fizetendő adó: 3.864.000 – 5.040.000 Ft = 0 -> nincs adófizetési kötelezettség.

Ez azt jelenti, bruttó 10.000.000 Ft-os osztalék esetében 1.550.000 Ft SZOCHO helyett nem keletkezik adófizetési kötelezettség.

Pl. 3 – A magánszemély munkaviszonyban áll alkalmazásban, havi bruttó 100.000 Ft a keresete. Emellett osztalékot kapott, bruttó 1.200.000 Ft. És árfolyamnyereségből is származott bruttó 500.000 Ft-ja.

Tárgyévben megszerzett összevont adóalapot képező jövedelme: 100.000 * 12= 1.200.000 Ft

Tárgyévben megszerzett külön adózó jövedelme: 500.000 Ft

Osztalék után számolt SZOCHO: 1.200.000 Ft * 15,5% = 186.000 Ft

SZOCHO maximum adóalap: 161.000* 24 = 3.864.000 Ft

Osztalék után ténylegesen fizetendő adó: 3.864.000 – 1.700.000 Ft = 2.164.000 * 15,5% = 335.420 Ft -> mivel az osztalék után számított 186.000 Ft kevesebb, mint a felső korlátig fizetendő 335.420 Ft, így a ténylegesen fizetendő a 186.000 Ft lesz.

A cikket a HyperCortex Zrt, az Írisz Office csoport TB szakértő tagja írta.