Az EHO törvény hatályon kívül helyezésével életbe lép 2019. január 1-jétől az új szociális hozzájárulási adótörvény, mely a jövőben az osztalék kifizetését terhelő adót szabályozza. A változások elolvasása után nem könnyű eldönteni, hogy vajon idén járunk-e jobban az osztalékfizetéssel, vagy akkor, ha azt jövőre hagyjuk. Cikkünk segít értelmezni az új szabályozást és összehasonlítja az idei számítást a 2019-ben érvényessel.
Az osztalékot terhelő adó 2019-ben is az osztalékban részesülő személy jövedelemszintjétől függ.
Ez alapján a 2018. évi adózáshoz viszonyítva:
- alacsonyabb jövedelemszint esetén magasabb,
- magasabb jövedelemszint esetén alacsonyabb,
- míg 6,43 M Ft éves jövedelem felett már azonos az osztalékadó mértéke a 2018-ban fizetendővel
Az osztalékadó logikája 2018-ban:
A 2018-as szabályozás alapján a bruttó osztalékjövedelmet 15%-os SZJA és 14%-os EHO terheli, utóbbi maximum 450.000 Ft-os értékhatárig. Az említett 450.000 Ft csökkenthető az adóévben megfizetett 4% természetbeni és 3% pénzbeli egészségbiztosítási járulékkal, az egészségügyi szolgáltatási járulékkal és az adóévben megfizetett egyéb 14%-os EHO összegével. Ez azt jelenti, hogy ha a magánszemély éves adóalapot képező jövedelme eléri a 6.428.571 Ft-ot (havi szinten a 535.714 Ft-ot), úgy nem keletkezik EHO fizetési kötelezettsége a felvett osztalékjövedelem után. Ellenben, ha a magánszemélynek az adóévben nem keletkezett más jövedelme, csak a vállalkozásból felvett osztalék, úgy az EHO-t a bruttó osztalékból maximum 3.214.286 Ft után kell megfizetni. A felettes részt már csak 15%-os SZJA terheli.
Az osztalékadó logikája 2019-től:
A 2019-es adóévtől az EHO törvény hatályát veszti, és felváltja a 19,5%-os adókulccsal rendelkező szociális hozzájárulási adótörvény. Ám ezt is korlátok közé helyezték a törvényalkotók: az osztalék utáni szocho-t addig kell megfizetni, amíg az adóévben megszerzett összes szocho alapot képező jövedelem (pl. társas vállalkozói kivét, munkabér, osztalék stb.) eléri az érvényes minimálbér 24-szeresét.
Bár a jövő évi minimálbér összegét még hivatalosan nem hirdették ki, de az várhatóan bruttó 150.000 Ft körül alakul. Ezzel kalkulálva a magánszemélynek évi bruttó 3.600.000 Ft-os (havi 300.000 Ft) jövedelemmel kell rendelkeznie ahhoz, hogy ne keletkezzen az osztalékjövedelme után fizetendő szociális hozzájárulási adó. Amennyiben a magánszemélynek nem keletkezik a vállalkozásból kivont osztalékon kívül más jövedelme, úgy a számított bruttó 3.600.000 Ft osztalék után kell a szocho-t megfizetnie, ami számára 702.000 Ft-os adóterhet jelent.
2018-ban vagy 2019-ben éri meg jobban osztalékot kifizetni?
Pontos összeget nem lehet meghatározni arra, hogy melyik év törvénye szerint adózik kedvezőbben az osztalék, mert az függ az adóévben megszerzett egyéb jövedelmek bruttó összegétől (munkabér, osztalék, árfolyamnyereség, vállalkozásból kivont jövedelem stb.) és a felvett osztalék nagyságától.
Abban az esetben, ha az osztalékban részesülőnek nincs 2019-ben bérjövedelme, úgy az adózás számára egyértelműen kedvezőtlenebb.
Mint a táblázat is mutatja, 3 214 286 Ft osztalékjövedelemig az adó mértéke 5,5%-kal növekszik (3 M Ft-os osztalékjövedelem esetében ez 206 786 Ft többletköltség), míg 3 214 287 Ft – 3 600 000 Ft-os sávban ez az adónövekmény már 19,5%. Viszont az e feletti jövedelemre már nem fizetünk szocho-t, így az új adózásból származó többletköltségünk 252 000 Ft-ban van maximalizálva. A 3 600 000 Ft-nál (ez egy feltételezett szám, mely a várható 2019. évi minimálbér 24-szerese) magasabb osztalékjövedelemre már csak 15% SZJA-t kell fizetnünk.
Felmerülhet a kérdés, hogy megéri-e a bérjövedelmet növelni egy tulajdonosnak, csak hogy alacsonyabb legyen az osztalékadó.
A válasz egyértelműen: nem. Annak érdekében, hogy dupla minimálbért produkáljunk, havi 163 500 Ft-ot, azaz éves 1 962 000 Ft-ot kell adók és járulékok formájában utalni a NAV-nak. Bár ez az érték csökkenti a társasági adó alapját (392 040 Ft-tal az adót), a két összeg különbözete 1 569 960 Ft (1 962 000 Ft – 392 040 Ft) lényegesen nagyobb, mint a bérjövedelem fizetésével megspórolható szocho (3 600 000 Ft * 0,195 = 702 000 Ft). Természetesen a számítást befolyásolhatja az esetleges családi adókedvezmény, a nyugdíjalap és a munkáltatói adókedvezmény is.
Ilyen jellegű kalkulációnál kérjen egyéni adótervezést számviteli szolgáltatójától!
Amennyiben az osztalékban részesülő rendelkezik bérjövedelemmel is, úgy árnyaltabb a helyzet.
Mivel a szocho a maga 19,5%-ával magasabb, mint az EHO 14%-a, ezért ha nincs bérjövedelem, vagy alacsony annak mértéke, úgy az adózó számára kedvezőbb a 2018-as osztalékadó szabály. Minél magasabb azonban a jövedelem, annál jobban megéri 2019-ben osztalékot kivenni az előző évhez képest. Ennek az az oka, hogy míg 2018-ban a bér 7%-os egészségbiztosítási járuléktartalma (4% természetbeni + 3% pénzbeli) csökkentette a 450 000 Ft-ban maximalizált EHO-t, addig 2019-ben a bér 19,5%-a csökkenti a 702 000 Ft (várható adat) osztalékot terhelő maximum szocho-t.
Az osztalékot terhelő maximális EHO/szocho az éves bérjövedelem függvényében
A táblázatból is látszik, hogy ha az adózó jövedelme éves szinten eléri a 2 016 000 Ft-ot (havi átlag 168 000 Ft-ot), úgy ő a 2019-es szabályokkal nem veszít, míg ha a bruttó jövedelme e szint fölött van, akkor az új szabályok nyertese, egészen a 6,43 M Ft-os jövedelemszintig.
Összefoglalva:
Ha nincs bérjövedelem, akkor a 2019-es szabályok kedvezőtlenebbek (maximum 216 000 Ft-os többletköltség éves szinten). Ha van bérjövedelem, akkor ez az adóhátrány folyamatosan csökken, és a havi átlag bruttó 168 000 Ft jövedelemnél meg is szűnik. E jövedelemszint felett a 2019-es adózás a kedvezőbb. Az adóelőny havi bruttó 300 000 Ft-os jövedelemszintnél már éves 198 000 Ft, de ezután folyamatosan apad, és éves bruttó 6 428 570 Ft jövedelem felett a régi és az új szabályok szerint az osztalék adózása azonos.
Milyen osztalékpolitikát érdemes alkalmazni?
Az adótervezés mozgástere az év végi törvénymódosítás miatt szűk.
Amit még mérlegelhetünk, az a már jóváhagyott, de ki nem vett osztalék idei kifizetése. Ha a jövedelmünk 2019-ben kevesebb lesz, mint havi átlag bruttó 168 000 Ft, akkor az idei osztalékkifizetés az előnyösebb. Ugyanakkor azt is figyelembe kell vennünk, hogy ha idén is és jövőre is tervezünk kifizetést, akkor érdemes átgondolni a két évnyi osztalék összevárását. Ebben az esetben ugyanis ha a két év osztaléka együttesen meghaladja a szocho/EHO fizetés felső határát, úgy az azonos éven belüli kivétel lehet az előnyösebb.
Amit viszont nem tudunk megtenni, az az osztalék gyors jóváhagyása és az idei szabályok szerinti kifizetése, hiszen idén a 2018-as naptári év terhére csak osztalékelőleget fizethetünk ki.
Hogy adózik az idén jóváhagyott osztalékelőleg?
Fontos megjegyezni, hogy osztalékelőleg után sem EHO, sem szocho nem fizetendő, csak SZJA. Az előleg a beszámoló taggyűlés általi elfogadásakor válik osztalékká, ekkor keletkeztet EHO, illetve jövőre már szocho fizetési kötelezettséget.
2018-ról 2019-re áttérve a két adóév között nincs átmeneti rendelkezés. Ez azt jelenti, hogy ha a cég tulajdonosa 2018-ban osztalékelőlegben részesült, ami 2019-ben – a beszámoló elfogadásának napján – válik osztalékká, úgy annak adózására már a szociális hozzájárulási adótörvény előírásai fognak vonatkozni.
Drágának minősül Magyarországon az osztalék kifizetése?
Az alábbi kimutatásokban szemléltetjük Magyarország névleges osztalékadókulcsát EU-s viszonylatban. Mivel az osztalékadó gyakorlatilag elválaszthatatlan a nyereségadótól – hiszen az osztalékként történő jóváhagyás feltétele a nyereségadó megfizetése –, ezért az osztalék- és a nyereségadó mértékét összevontan is szemléltetjük.
A diagramokon megjelenítésre kerül Magyarország tekintetében a minimális és a maximális adókulcs is.
Ez 2018-ban 15 % SZJA-t, illetve 29 % SZJA+EHO-t jelent, míg 2019-ben 15 % SZJA-t, illetve 34,5 %-os SZJA+szocho fizetési kötelezettséget mutat.
Valójában a tényleges adókulcs mind a két évre vonatkozóan valahol a két érték között helyezkedik el, az adóévben megszerzett más jövedelmek és felvett osztalék függvényében.
