Túlszabályozottság és példátlan szigor 2025.07.01-től a kriptoeszközök piacán

2025.07.01-jlvel hatályba lépett a 2024. évi VII. törvény (Kriptotörvény), és ezzel párhuzamosan a Büntető Törvénykönyvben is olyan változásokat vezettek be, mely a digitális gazdaság szabad fejlődését látszik ellehetetleníteni. Az új szabályozásból adódó kötelezettségek messze túlmutatnak a pénzmosás elleni védekezésen, hiszen a decentralizáció egyik alapelvét, a szabad és nyílt tranzakciók lehetőségét lehetetleníti el.

Az új jogszabály támasztotta kötelezettségek

Validálási kötelezettség

Validálás = egy kriptoátváltási ügylet előzetes, független megfelelőségi ellenőrzése és jóváhagyása

Mire terjed ki a validálás?

• Ügyfélazonosítás ellenőrzése (pl. valóban ő akar váltani?)
• Tárca tulajdonjog igazolása (kié a kriptopénz?)
• Pénzmosás gyanújának szűrése
• Szankciós listák, feketelisták ellenőrzése
• Tranzakciós paraméterek vizsgálata

A validáló szolgáltató ezek alapján dönt arról, hogy:

• a tranzakció megfelel-e a jogszabályi előírásoknak, és
• kiállítható-e hozzá a megfelelőségi nyilatkozat.

2025.07.01-jétől kriptoeszköz csak SZTFH (Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának) engedéllyel rendelkező szolgáltató validálhat, míg az átváltás csak a validálást végző szolgáltató által kibocsátott megfelelőségi nyilatkozat alapján lehetséges.

Validálandó átváltások:

• kripto → fiat
• kripto → kripto
• fiat → kripto

A törvény területi hatálya:

A jogszabály a Magyarország területén végzett kriptoeszköz szolgáltatásokra terjed ki azzal, hogy Magyarország területén végzett kriptoügyletnek minősül az is, ha külföldi entitások határon átnyúló szolgáltatásként szolgáltatnak Magyarországon. 

Büntetőjogi következmény

Aki a fenti tevékenységet engedély nélkül végzi, vagy egyéb módon sérti meg a validálási kötelezettségét, úgy börtönbüntetéssel sújtható az alábbiak szerint.

Kriptoeszközzel visszaélés (Btk. §394/A) – magánszemélyek vagy cégek által igénybe vett, jogellenes kriptoátváltás:

• 5–50 millió forint értékű jogosulatlan átváltás: akár 2 évig terjedő szabadságvesztés
• 50–500 millió forint: akár 3 évig terjedő szabadságvesztés
• különösen jelentős összeg esetén (≥ 500 millió Ft): akár 5 évig terjedő szabadságvesztés

Jogosulatlan kriptoeszköz-átváltási szolgáltatás nyújtása (Btk. §408/A) – szolgáltatók által engedély nélkül végzett átváltás:

• 5–50 millió Ft esetén: 3 évig
• 50–500 millió Ft: 5 évig
• felette akár 8 éves szabadságvesztés is kiszabható

Mikortól hatályos a validálási kötelezettség?

Feltétel I.: az SZTFH elnöke kiad egy részletes rendeletet

Ez a rendelet fogja szabályozni:

• a validálás pontos folyamatát,
• az alkalmazandó adatforrásokat, módszertant,
• a kivételeket (pl. magánszemélyek közötti ügylet),
• a validáló szolgáltatók követelményeit.

Jelenleg (2025. július 29-én) ez a részletszabályozás még nem jelent meg.

Feltétel II.: a rendelet hatályba lépésétől számított 60 nap eltelik

Tehát a validálási kötelezettség alkalmazása csak a rendelet hatálybalépését követő 60. napon válik kötelezővé.

Ez a 60 napos „felkészülési időszak” a piaci szereplők számára lehetőséget ad:

• az informatikai rendszerek felkészítésére,
• engedélyek megszerzésére (ha validáló szerepre pályáznak),
• új működési protokoll kialakítására.

Néhány nyitva maradt kérdés

A jogszabály jelenleg több kérdést vet fel, mint amennyire választ.

• Mi a helyzet a kriptoval történő vásárlással? Látszólag ez nem engedélyköteles.
• Mi a helyzet a magánszemélyek egymás között végrehajtott tranzakciójáról?
• Mi van akkor, ha külföldi szolgáltatót vesz igénybe magyar személy vagy vállalkozás?
• Mi az átváltás definiciója?
• Vonatkozik a szabályozás stakingre, DeFi-re, NFT-re, vagy tokenizált eszközökre?
• Milyen előfeltétele van a validáló szolgáltatásnak? Piaci lesz, vagy úgy működik majd, mint pl. a nemzeti dohányboltok?
• Mikor nem kell validáltatni, mik a mentesített esetek?

Mi a törvény célja?

Hivatalos kommunikáció:

• a pénzügyi eszközök és pénzügyi szektor termékeinek innovatív fejlesztése,
• átláthatóság,
• pénzügyi fogyasztóvédelem minél magasabb szintű megvalósulása,
• szabályozottságára irányuló társadalmi érdek kielégítése.

Feltételezett cél:

Ellenzék választási finanszírozásának ellehetetlenítése.

Ellenkező esetben mivel lenne magyarázható, hogy egy tevékenység, ami mindeddig engedélymentesen volt végezhető, egyik napról a másikra engedélyköteles lesz, ráadásul olyan szankciók életbeléptetése mellett, ahol egy 50 M Ft-os kriptováltás – ami NAV-os állásfoglalás alapján nem is pénz, hanem egyéb követelés -, azonos szintű bűncselekménynek minősül, mint egy 50 M Ft-os sikkasztás.

Sikkasztás VS kriptováltás

A törvénymódosítás lehetséges hatása a magyar piacra

Szűk értelemben vett közvetlen következmények

1. Szolgáltatói kör szűkülése
   • Csak azok a szolgáltatók működhetnek, akik validáltak, vagy engedélyt szereztek az MNB-től vagy SZTFH-tól.
   • Új belépők számára aránytalanul magas belépési küszöb.
2. Kisebb piaci verseny
   • A korábbi szolgáltatók közül sokan kivonulnak, vagy nem felelnek meg az új követelményeknek.
   • A megmaradó kevés szereplő monopol vagy oligopol pozícióba kerül.
3. Felhasználói bizonytalanság, bizalomvesztés
   • Jogbizonytalanság miatt a lakosság, kisvállalkozók nem tudják, mit használhatnak legálisan.
   • Félelem a büntetőjogi felelősségtől még ártatlan felhasználók körében is.
4. Csökkenő hazai szolgáltatói bevétel
   • A forgalom külföldi tőzsdékre áramlik (pl. Binance, Kraken), mivel a hazai piac lebénul.
   • A magyar szereplők nem tudnak termékfejlesztésre, innovációra forrást biztosítani.

Középtávú következmények a szektorban és a gazdaságban

1. Technológiai innováció visszaszorulása
   • A kriptoval kapcsolatos új fejlesztések (wallet, okosszerződés, tokenizáció) elmaradnak.
   • Magyar cégek inkább más országban valósítják meg a projektjeiket.
2. IT- és fintech szektorban agyelszívás
   • Tehetséges fejlesztők, startupok inkább külföldre mennek vagy külföldi cégbe épülnek be.
   • A validálásra vonatkozó szabályozás különösen akadályozza a decentralizált modelleket.
3. Beruházások elmaradása
   • Nemzetközi kriptós és web3 cégek nem hoznak fejlesztőközpontot, irodát Magyarországra.
   • Félnek az aránytalan szankcióktól, kiszámíthatatlan jogi környezettől.
4. Uniós megfelelési konfliktus (MiCA vs. nemzeti szabályozás)
   • Magyarország a MiCA irányelvein túlmenő szigorításokat vezetett be.
   • Ebből jogviták, kötelezettségszegési eljárások is születhetnek (pl. Revolut esete).

Hosszú távú és rendszerszintű következmények

1. Nemzetközi megítélés romlása
   • A nemzetközi fintech közösség és a befektetők Magyarországot elkerülik, mint „technológiaellenes” vagy „jogbizonytalan” országot.
   • Szakmai fórumokon, kriptós konferenciákon elrettentő példaként említik az országot.
2. Innovációs lemaradás
   • A web3, tokenizáció, DAO-k, DeFi és CBDC-k világában Magyarország passzív követő lesz, nem aktív szereplő.
   • Magyar diákok, vállalkozók külföldön fogják megvalósítani ötleteiket.
3. Tőke- és vállalkozáskivonulás
   • Magyar cégek jogi és gazdasági menekülőutat keresnek (Észtország, Málta, Szlovákia, Liechtenstein).
   • A magyar gazdaság kevesebb digitális értéket hoz létre és adóalapot veszít.
4. Nemzeti versenyképesség csökkenése
   • A kripto-, fintech- és digitális szektorok globálisan húzóágazatok – ezek nélkül:
     • kevesebb adóbevétel,
     • kevesebb exportálható technológia,
     • kevesebb magasan képzett szakember marad itthon.
5. Rövid távú politikai stabilitás előtérbe helyezése hosszú távú gazdasági ár ellenében
   • A szabályozás látszólag stabilitást teremt, de hosszú távon:
     • az átláthatóság és együttműködés helyett az „árnyék-kriptózás” terjedhet,
     • tovább nő a bizalmatlanság az állami szereplőkkel szemben a digitális térben.

A valódi kérdés tehát nem is az, hogy lehet-e szabályozni a kriptot, hanem az, hogy milyen képet tükröz az a szabályozás, amely a decentralizált technológiákat kizárólag engedélyhez köti.

Záró gondolatok a filozófia jegyében

A 2025. július 1-jétől hatályos magyar kriptoszabályozás nem csupán technikai részletszabályokat vezetett be, hanem egyúttal új alapokra helyezte a digitális pénzügyi ökoszisztémához való állami viszonyt is. Az állam olyan ellenőrzési rendszert épít, amely a piacgazdaság logikájával és a decentralizáció filozófiájával élesen szembemegy. A validálás mögötti struktúra nem a nyitottságot, a szabadságot vagy a versenyképes fejlődést szolgálja, hanem a központosított megfelelésen és a jogkövetésen keresztül érvényesíti az állami kontrollt.

A digitális gazdaság fejlődése az utóbbi évtizedben nem a kormányzati kezdeményezésekből, hanem az államtól független vagy decentralizált ötletekből született. Az innováció nem engedélyköteles folyamat – hanem társadalmi és technológiai válasz azokra a hiányosságokra, amiket a túlzott állami beavatkozás generál.

A mostani törvényhozás nem csupán elbizonytalanítja a szereplőket, hanem a szabályozással vissza is követeli azt az irányítást, amit a decentralizáció technológiai alapon már kivett a kezéből. Ez nem egyszerű túlszabályozás, hanem egy olyan filozófiai visszalépés, ahol a hatalom nem érti – vagy nem akarja megérteni – a piac valódi természetét.

Ahogy Friedrich August von Hayek is figyelmeztetett:

„Nem hiszem, hogy visszatérhetünk a helyes útra, amíg az állam kezéből ki nem vesszük az irányítást, amit viszont nem lehet erőszakkal véghez vinni. Csak annyit tehetünk, hogy egy ravasz húzással olyasmit hozunk létre, amit ők sem tudnak megállítani.”

A jövő nem azoké, akik szabályozzák, hanem azoké, akik képesek olyan rendszereket alkotni, amelyeket nem lehet megállítani. És ez a jövő – a decentralizált értékeké – már elkezdődött. A kérdés csak az, hogy ennek Magyarország résztvevője vagy elszenvedője lesz.