A Kormány újabb rendeleteket hozott a járványügyi veszélyhelyzettel összefüggésben, hogy mérsékelje a vállalkozások és a magánemberek terheit. Cikkünkben a legújabb szabályozásokat foglaltuk össze.
Az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság fennállása
Alapesetben fizetés nélküli szabadság igénybevétele esetén a biztosítás szünetel és ha a magánszemély más jogcímen nem jogosult egészségügyi szolgáltatásra, akkor a fizetés nélküli szabadság első napjától be kell jelentkezni egészségügyi szolgáltatási járulék (továbbiakban ESZO) fizetése alá.
A fennálló veszélyhelyzetre való tekintettel ezeket a szabályokat is módosították, így a járványügyi helyzet miatt fizetés nélküli szabadságot igénybe vevő munkavállaló továbbra is jogosult egészségügyi szolgáltatásra.
2020. május 1-től a munkáltatónak kell az egészségügyi szolgáltatási járulékot megállapítani, bevallani és megfizetni a fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló után, amelynek határideje a tárgyhót követő hónap 12-e. Amennyiben ez a fizetési kötelezettség nagy terhet jelent a munkáltatónak, akkor az adóhatóságnak be lehet nyújtani egy kérelmet, amely alapján a NAV engedélyezi a fizetési kötelezettség teljesítésének halasztását a veszélyhelyzet megszűnését követő 60 napig.
A biztosítás szünetelését továbbra is be kell jelenteni az állami adóhatósághoz.
Széchenyi Pihenő Kártya formájában adható összeg emelése és mentesítése a szociális hozzájárulási adó alól
A Kormány bértámogatási programja a béren kívüli juttatáshoz sorolandó Széchenyi Pihenő Kártyát (SZÉP kártya) is érinti.
A rendelet alapján megemelik a veszélyhelyzet előtt érvényes összeghatárokat a következők szerint:
- szálláshely alszámla esetén legfeljebb évi 400.000 Ft
- vendéglátás alszámla esetén legfeljebb évi 265.000 Ft
- szabadidő alszámla esetén legfeljebb évi 135.000 Ft
minősül béren kívüli juttatásnak.
Ha a munkáltató költségvetési szerv, akkor az éves rekreációs keretösszeg 400.000 Ft-ra emelkedik, míg egyéb munkáltatóra a 800.000 Ft-os keretösszeg vonatkozik. Mindkét jogállású munkáltatónál érvényes az a szabály, hogy a teljes éves rekreációs keretösszegre akkor jogosult a munkavállaló, ha a munkaviszonya egész évben fennáll, illetve elhalálozása estén is a teljes értékre jogosult, míg év közben kezdődő munkaviszony esetén arányosítani kell ezen összegeket.
További könnyítés a munkáltatónak, hogy a SZÉP-kártyaként adott juttatás után nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni. Ez a mentesség a kormányrendelet kihirdetését követő naptól (2020.04.22-től) 2020.06.30-ig érvényes, tehát erre az időszakra csak 15 %-os SZJA terheli a SZÉP-kártyát.
A szociális hozzájárulási adó mértékének csökkentése
Már az idei költségvetés készítésekor tervezték a szociális hozzájárulási adó csökkentését, amelynek szükségességét a járványügyi helyzet még jobban megalapozza.
2020. július 1-től a szociális hozzájárulási adó mértéke két százalékponttal mérséklődik, így 17,5 %-ról 15,5 %-ra csökken.
Emellett további, a szociális hozzájárulási adóval kapcsolatos intézkedéseket is tartalmaz a kormányrendelet:
- Ha a magánszemély a kötelezett a szociális hozzájárulási adó megfizetésére, akkor az összevont adóalapba tartozó jövedelem 87 %-át kell jövedelemként figyelembe vennie.
- Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) szerinti adózás esetén a kifizetőnek az ekhoalap után 15,5 % ekhot kell fizetni.
- Változik a főállású kisadózó ellátásának alapja is. Az 50 ezer forintos tételes adó fizetésekor 102 ezer forint lesz az ellátás alapja, míg 75 ezer forintos adó fizetése esetén 170.000 Ft-ra nő az alap.
Továbbá határoztak a kisvállalati adó csökkentéséről is, amely szerint a KIVA mértéke 12-ről 11 százalékra csökken, de ez a változás csak 2021. január 1-től lép hatályba.
A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról
A vállalkozások összefonódásának négy alapesetét különböztetjük meg:
- a szervezeti egyesülést (összeolvadás, beolvadás)
- a vállalkozásrész megszerzését
- a másik vállalkozás feletti egyedüli vagy több vállalkozás általi (közös) irányítás megszerzését
- közös vállalkozás létrehozását
A vállalkozások összefonódását csak abban az esetben kell a Gazdasági Versenyhivatalhoz bejelenteni, ha az érintett vállalkozáscsoportok előző évi nettó árbevétele együttesen meghaladja a 15 milliárd forintot, és van közöttük legalább két olyan vállalkozáscsoport, melynek az előző évi nettó árbevétele a vállalkozáscsoport tagjai és más vállalkozások által közösen irányított vállalkozások előző évi nettó árbevételével együtt 1 milliárd forint felett van.
Azonban a veszélyhelyzet megszűnéséig a 137/2020 (IV. 20.) kormányrendelet szerint a korábbiaktól eltérően nem kell bejelenteni a Gazdasági Versenyhivatalnak a koronavírus miatt szükségessé vált finanszírozási ügylettel megvalósuló összefonódást, amely révén a közvetlenül vagy közvetetten többségi állami tulajdonban lévő kockázati tőkealap vagy magántőkealap egyedül vagy más vállalkozásokkal közös, befektetésvédelmi célú irányítási jogokat szerez.
Sportolók bérezése
A koronavírus-járvány kezdetétől annak időtartama alatt a Magyar Labdarúgó Szövetség és az egyéb országos sportági szakszövetségek által kiírt versenyrendszerben szereplő sportszervezetek írásbeli nyilatkozat útján egyoldalúan jogosultak csökkenten a sportolók, valamint a sportszakemberek rendszeres havi díjazását.
A csökkentés mértéke legfeljebb 70% lehet.
A csökkentés feltétele, hogy a sportoló, sportszakember munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban vagy megbízási jogviszonyban legyen, és díjazása bérköltségként kerüljön elszámolásra.
A csökkentett díjazás a veszélyhelyzet megszűnéséig érvényes.
Lakáscélú támogatások lejárati határideje
A koronavírus-járványra tekintettel a lakással kapcsolatos támogatások határideje a veszélyhelyzet megszűnését követő 30. napig meghosszabbodik, amennyiben a támogatás időtartama a veszélyhelyzet időtartama alatt járna le.
Az érintett támogatási formák a következők:
- lakáscélú állami támogatások
- a fiatalok, valamint a többgyermekes családok lakáscélú kölcsöneinek állami támogatása
- az otthonteremtési kamattámogatás
- az adósságrendezésben részt vevő természetes személyek lakhatási feltételeinek megtartása céljából nyújtott törlesztési támogatás
- az új lakások építéséhez, vásárlásához kapcsolódó lakáscélú támogatás
- a használt lakás vásárlásához, bővítéséhez igényelhető családi otthonteremtési kedvezmény
- a három- vagy többgyermekes családok lakáscélú jelzáloghitel-tartozásainak csökkentése
- a babaváró támogatás
Bővül a nyelvvizsga és a KRESZ vizsga támogatottjainak köre
A magyar állam pénzügyileg támogatja az első sikeres nyelvvizsga, az első emelt szintű idegen nyelvből tett érettségi vizsga, valamint a közlekedési alapismeretek tanfolyam és vizsga megszerzését.
A válsághelyzetre tekintettel bővítésre került a támogatásra jogosultak köre, így most ezeknél a szolgáltatásoknál a következők vehetnek igénybe támogatást:
- nyelvvizsga esetében az, aki a 35. életévet még nem töltötte be
- KRESZ tanfolyam és vizsga esetében az, aki a 20. életévét még nem töltötte be
- mindkét esetben (életkortól függetlenül) az, aki csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban vagy a családok támogatásáról szóló törvény szerinti gyermekgondozást segítő ellátásban részesül
A támogatás mértéke:
- nyelvvizsga esetében a vizsgadíj, de legfeljebb a minimálbér 25%-a
- KRESZ tanfolyam és vizsga esetében a tanfolyam és vizsgadíj, de legfeljebb 25.000 Ft