Könyvelő, Adótanácsadó és Szolgáltató Zrt.

divider

Tollunkból

Utazásszervezés speciális szabályai - haladóknak III. rész Írisz Office adótervezés

Korábbi írásainkban már olvashattak az utazásszervezés különös szabályairól dióhéjban, illetve a speciális előírásokról cikksorozatot indítottunk, melynek első, illetve második részét megtalálják publikációink között.

Most az utazásszervezési szolgáltatáshoz kapcsolódó teljesítési időről, valamint az áfa mértékéről és a bizonylatolási sajátosságokról kapnak részletesebb tájékoztatást.

Választhatom-e utazásszervezési tevékenység esetében az Áfa törvény II. fejezete szerinti általános szabályokat a XV. fejezet szerinti speciális szabályozás helyett?

Az Áfa törvény az utazásszervezőknek ebben az esetben választási lehetőséget nem ad, csak azt engedi az adózónak eldönteni, hogy

  • egyedi nyilvántartáson, vagy
  • önálló pozíciószámon tartja nyilván az utakat.

Ebből a két lehetőségből az egyedi nyilvántartás a főszabály, míg az önálló pozíciószám használata bejelentéshez kötött.

A bejelentést az adózó bármikor megteheti, a változás pedig a tárgyhónapot követő első napon lép életbe. A választástól a bejelentést követő év végéig eltérni nem lehet, de jelen esetben ez okafogyott is, hisz ez a lehetőség csak 2019.12.31-ig adott az önálló pozíciószámon történő nyilvántartási lehetőség megszűnése okán.

Abban az esetben, ha az adózónak az áttérés időpontjában van egyedi nyilvántartáson alapuló, megkezdett (megkezdettnek minősül az az út is, ahol csak előleg lett beszedve az utasoktól), de még le nem zárt útja, úgy azt az egyedi nyilvántartás módszerével kell még elszámolnia, lezárnia.

Utazásszervezés speciális szabályai Írisz Office adótervezés 1

Van-e bejelentkezési kötelezettség az utazásszervezői tevékenység alá?

Annak ellenére van bejelentési kötelezettség az adóhatóság felé, hogy a tevékenység speciális szabályok szerinti végzése nem választáson alapul, illetve egy eseti – egyszeri – tevékenység végzése is a speciális szabályok alkalmazását követeli meg.

Hogyan teljesíthető a bejelentés?

A MKEH100 „Általános nyomtatvány a 365/2016.(XII.29.) Korm. rendeletben meghatározott egyes hatósági feladatokkal összefüggő hatósági eljárásokhoz” formanyomtatványon .

Utazásszervezés speciális szabályai Írisz Office adótervezés 4

Mikor teljesül az utazásszervező által nyújtott szolgáltatás?

A teljesítés időpontjára vonatkozóan az utazásszervezőkre is a főszabály vonatkozik, amit az Áfa tv. 55.§ (1) bekezdése határoz meg, mely szerint az adófizetési kötelezettséget annak a ténynek a bekövetkezése keletkezteti, amellyel az adóztatandó ügylet tényállásszerűen megvalósul.

Utazásszervezési szolgáltatás esetében ez nem más, mint a szolgáltatás nyújtásának a befejezése, ami jellemzően a hazautaztatással ér véget, illetve ha az utazás az utas által önállóan megoldandó feladat, úgy a szolgáltatásnyújtás befejezése, pl. a szálláshely szolgáltatás vége.

Utazásszervezési szolgáltatás esetében azonban az adózók szinte kivétel nélkül az Áfa törvény 59.§ (1) bekezdése szerint járnak el, mely az alábbi módon rendelkezik a szolgáltatást megelőzően átvett ellenértékről:

„Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha a teljesítést megelőzően ellenértékbe beszámítható vagyoni előnyt juttatnak (előleg), a fizetendő adót pénz vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszköz formájában juttatott előleg esetében annak jóváírásakor, kézhezvételekor, egyéb esetben annak megszerzésekor kell megállapítani.

A jóváírt, kézhez vett, megszerzett előleget úgy kell tekinteni, mint amely a fizetendő adó arányos összegét is tartalmazza.”

Míg az Áfa tv. 209.§-a erről úgy rendelkezik, hogy

„az utazásszervező által jóváírt, kézhez vett előleget úgy kell tekinteni, mint amely rendre az általa számított árrésnek megfelelő részt is arányosan tartalmazza.

Fizetendő adót – ha e fejezet rendelkezéseiből más nem következik – az előlegből az az arányos rész tartalmaz, amely az utazásszervező által számított árrésnek felel meg.”

Utazásszervezés speciális szabályai Írisz Office adótervezés 6

Az adó mértéke

Utazásszervezési szolgáltatás esetében is a 27 %-os áfakulcs az irányadó, ami a visszafelé történő számításból adódóan 0,2126-os szorzónak felel meg.

Adómentesség

Abban az esetben, ha az utazásszervező olyan szolgáltatást nyújt, mely teljesítési helye a Közösségen kívül van, úgy arra vonatkozóan adómentességet élvez, tehát az árrés után Áfa megállapítási kötelezettsége nincs. Abban az esetben, ha a nyújtott szolgáltatás csak részben harmadik országbeli, úgy az utazásszervezőt is részlegesen illeti meg az adómentesség.

Tehát ha az utazásszervező az USA-ba visz egy utat, úgy egyszerű dolgunk van, mert a tevékenységből származó bevétel után áfafizetési kötelezettsége nem keletkezik, míg a szolgáltatás, termékértékesítés érdekében felmerülő költségek áfájával az általános szabályok szerint – Áfa tv. 25-49.§ valamint a 206.§ (1) – kell eljárnia. Jelenti ez azt, hogy ha közösségi szolgáltatást vesz igénybe közvetítési céllal, úgy áfafizetési kötelezettség terheli, ugyanakkor nem élhet az áfalevonási jogával is, míg a belföldi szolgáltatás igénybevétel és termékbeszerzés szerinti áfát levonásba nem helyezheti, ha azokat az utas részére közvetíti, ellenben ha olyan terméket vásárol vagy szolgáltatást vesz igénybe, amit nem számláz tovább az utasnak (iroda működési költségei, prospektusok előállítási költsége, könyvelő díja), azok áfatartalmát az Áfa törvény általános szabályai szerint helyezheti levonásba.

Abban az esetben, ha egy utazás közösségi és Közösségen kívüli célországot is érint, úgy az adómentesség csak részlegesen illeti meg az utazásszervezőt. Joggal merül fel a kérdés, hogy ebben az esetben mi alapján osszuk meg az adóalapot? Erre csak ajánlást tudunk megfogalmazni, mert sem az Áfa törvény, sem a NAV nem rendelkezik, illetve nem ad iránymutatást az adóalap megosztására vonatkozóan, ezért a legbiztonságosabb megoldás a közvetített szolgáltatások költségének megosztása közösségi és Közösségen kívüli részre, majd az így létrejött aránypár alapján osztani meg a bevételeket is, és csak a Közösségen belüli bevételrész Közösségen belüli költségekkel csökkentett része után kell áfaszámítást elvégezni. Persze ha elkülönítetten számlázzuk a Közösségen belüli és kívüli részét az utazásnak, akkor ez alapján az arányosítás adja magát, ugyanakkor ha mindezektől eltérő, de igazolható megosztást készítünk, úgy a NAV-nak azt el kell fogadnia.

Utazásszervezés speciális szabályai Írisz Office adótervezés 5

Utazásszervezési szolgáltatás bizonylatolásának specialitásai

Az Áfa törvény XV. fejezete az utazásszervezési szolgáltatás bizonylatolására nem tér ki, ezért erre a speciális területre az általános szabályok vonatkoznak.

Számla vagy nyugta?

Bár az utazásszervezési tevékenységek esetében a számla a megszokott, ennek csak technikai okai vannak, mivel jellemzően a nyugtaadás is elegendő lenne.

Ugyanakkor egyszerűsége miatt mégis a számlaadás a javasolt az utazásszervezői tevékenységnél, hiszen számlázó szoftverrel egyszerűbb a kívánt adattartalmú számviteli bizonylat előállítása, pláne ha integrált rendszerben kezeljük az utakat, úgy a számlázószoftver a szabad helyek számát is automatikusan kezeli, nem kell továbbá figyelmet fordítani arra, hogy biztosítottak-e a nyugtaadás feltételei, valamint a számlán feltüntetett adatok egységesen a belső nyilvántartásba kerülhetnek.

Természetesen, ha az utazásszervező mégis nyugta kiállítása mellett dönt, úgy azt az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén megteheti ezt:

  • az utasa nem adóalany (pl. magánszemély)
  • az utasa készpénzzel, készpénz helyettesítő eszközzel vagy bankkártyával fizet
  • az utasa az ellenértéket nem utólag fizeti meg
  • az ellenérték a 900 000Ft-ot nem éri el
  • az utasa nem kér számlát

Fontos megjegyezni, hogy míg a nyugtaadási kötelezettség az ellenérték átvételének időpontjában keletkezik, addig a számlaadásra 15 napos kibocsátási határidőnk van, amennyiben az ellenérték nem készpénz, készpénz helyettesítő eszköz vagy bankkártya.

Gyakorlatban az utazásszervezők előre fizettetik ki az utasokkal az utat, jellemzően több részletben. Technikailag mindaddig, míg az út teljes ellenértéke be nem folyik, az átvett összegek jóváírásának időpontjában előlegszámlát (a feltételek fennállása esetén nyugtát) kell kibocsátani, míg az utolsó részlet beérkezésekor kiszámlázható a teljes út (végszámla). Az itt leírtakból az következik, hogy az utas előbb fogja megkapni a végszámlát, mint a teljesítés időpontja, amire az áfatörvény lehetőséget biztosít, ugyanis a 163. § csak arról rendelkezik, mi a legkésőbbi számlakiállítási határidő, de a korábbi időpontban történő számlakibocsátást nem tiltja. Ebből adódóan az utazás teljes ellenértékének átvételét követően lehetőség van teljes számla kiállítására – ahol jóváírjuk a korábban már megfizetett előlegeket –, mely megoldás mentesíti az utazásszervezőt attól, hogy az utazás utolsó napját, azaz teljesítését követően állítson ki a teljesítésről egy 0 Ft végösszegű számlát (azért 0 Ft a végösszeg, mert az utat ilyenkor az utas már 100%-ban rendezte előleg formájában).

Persze alkalmazható az utolsó részlet fizetésekor is az előlegszámla, majd az utazás végét követő 15 napon belül a végszámla kiállítása. Ez az eljárás egyedi nyilvántartás vezetése esetében célszerű, amikor az utolsó előlegrész beszedése után az út bekerülési költsége még változhat.

Utazásszervezés speciális szabályai Írisz Office adótervezés 3

A számla adattartalma

Sajnos erre vonatkozóan az Áfa törvény speciális rendelkezéssel nem bír, mégis meg kell, hogy különböztessük a két elszámolási módot.

Az egyedi nyilvántartáson alapuló elszámolással lesz nehezebb dolgunk, mivel az Áfa tv. 169.§ i), j), k) pontjai az alábbi adatok számlán történő megjelenítését teszi kötelezővé:

  • az adó alapja, továbbá az értékesített termék adó nélküli egységára vagy a nyújtott szolgáltatás adó nélküli egységára, ha az természetes mértékegységben kifejezhető, valamint az alkalmazott árengedmény, feltéve, hogy azt az egységár nem tartalmazza
  • az alkalmazott adó mértéke
  • az áthárított adó

Tehát ez azt jelenti, hogy ha egy utazás során az utazásközvetítő átvesz 100 000 Ft előleget, úgy arról olyan számlát kell kiállítania, ami nem csak az átvett összeget tartalmazza, hanem a számított haszonkulcs alapján feltüntetésre kerülő számított adó alapját, a számított adó mértékét és az adókulcs nagyságát is. Annak ellenére, hogy ez egy macerás művelet, sajnos további problémát is szül(het), mivel a számított adóalap utólagosan, az utazást követő végső elszámolás után módosulhat, ami pedig számla helyesbítését tesz kötelezővé. Az Áfa törvény ugyanis nem rendelkezik olyan speciális szabállyal, amely az utazásközvetítőt mentesítené az utólagos számlahelyesbítés alól, függetlenül attól, hogy az áthárított adó mértéke az utazási szolgáltatást igénybe vevő utas szempontjából irreleváns, sőt ha belegondolunk, minden más üzletágban az árrés mértéke üzleti titokként kezelendő.

Természetesen önmagában ez az egy rendelkezés is abba az irányba tereli az adózókat, hogy az egyedi nyilvántartás helyett az önálló pozíciószámot alkalmazzák – ami viszont 2019 év végével megszűnik.

Egy esetben nem kell helyesbítő számlát kiállítani, mégpedig akkor, ha az alapügyletről sem állítottunk ki számlát, azaz nyugtát adtunk az utasnak.

Az önálló pozíciószámon történő nyilvántartás tehát a számlázás szempontjából is kedvezőbb, mivel a szolgáltatásról kiállított számlán adóalapot és adó mértéket feltüntetni nem lehet, ugyanis árréstömeget számítunk, amit utasokra leosztani nincs lehetőség, így valós adóalap és adó mérték a számlán fel sem tüntethető. Ez pedig jelenti azt is, hogy ha változás áll be a számított árréstömegben, úgy nincs számlahelyesbítési kötelezettségünk, hiszen ilyen irányú adat a számlára fel sem került.

Fontos továbbá, hogy az utazásszervezői tevékenység esetén tüntessük fel a számlán az alábbi kifejezést:

„különbözet szerinti szabályozás – utazási irodák”

Ennek elmaradása esetén számlánkként 500 000 Ft mulasztási bírságot szabhat ki a NAV.

Utazásszervezés speciális szabályai Írisz Office adótervezés 2

Áfalevonási korlátozás

Az Áfa tv. XV. fejezet 212. §-a korlátozza az áfalevonás jogát abban az esetben, ahol árrés szerinti adózás történik. Tehát minden, az utazásszervezési szolgáltatás érdekében saját néven igénybe vett, de az utasnak nyújtott szolgáltatásra vonatkozóan áfalevonási tilalom van, függetlenül attól, hogy a más adóalany által nyújtott szolgáltatásnyújtás, termékértékesítés teljesítési helye a Közösség területén vagy azon kívül van.

Nem korlátozódik, azaz az általános szabályok szerint vonható le minden más termékbeszerzés vagy igénybe vett szolgáltatás áfája, így pl. az utazásszervező által bérelt ingatlan bérleti díja és rezsije, a megvásárolt irodaszer, vagy a saját busszal nyújtott személyszállítás során felmerült költségek áfája.

Ebből adódóan előfordulhat, hogy egy utazásszervező áfafizetési kötelezettsége kizárólag árrés adózás alá sorolandó tevékenységből származik, mégis rendre áfalevonási joga keletkezik egyéb, az Áfa törvény általános szabályai szerint adózó szolgáltatás igénybevétel és termékbeszerzése okán, ugyanis az utazási iroda működése során számtalan olyan költség merül fel, melyet nem az utas javára, hanem a vállalkozás működése érdekében kerül elszámolásra.

Kiemelt partnereink

További Partnereink

Bemutatkozás

Kik vagyunk? Nem csupán könyvelők: számviteli és adózási szakértők, egy egyedülálló szolgáltatásokat nyújtó könyvelő- és adótanácsadó iroda a prémium szegmensben.

Papp Tibor alapító