az új Ptk. 6:541. §, 3:24. § alapján.
A Márciusban hatályba lépett új Ptk. (2013. évi V. törvény) kapcsán számos kérdés merült fel, illetve szinte rémhíráradat indult a gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek „drasztikus felelősségnövekedéséről”, miszerint a vezető tisztségviselők immár teljes vagyonukkal felelnek a károkért.
A bizonytalanság tapasztalataink szerint e kérdésben továbbra is fennáll, ezért mindenképpen érdemes tisztázni a törvényi szabályozásban bekövetkezett változásokat és azok következményeit.
Mi változott jogilag?
Az új Ptk. módosította a gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek felelősségére vonatkozó szabályokat, több helyen változtatva azokat.
Kik a „vezető tisztségviselők”, akikre vonatkozik a változás:
egy cég vezető tisztségviselőjének azok a személyek tekinthetők, akiket a cég alapítója, illetve tulajdonosaiból álló legfőbb szerv határozattal vezető tisztségviselővé nevezett ki. Kkt., bt. és kft. esetén a vezető tisztviselő az ügyvezető, részvénytársaság esetén pedig szó lehet vezérigazgatóról, igazgatósági tagról vagy igazgatótanácsi tagról is, de az új szabályozás a vezető tisztségviselőkön kívül vonatkozik a felügyelő bizottság tagjaira is, ügydöntő tevékenységük tekintetében
A kérdést alapvetően két részre bonthatjuk és vizsgálhatjuk, mivel a felelősség eltérő annak figyelembe vételével, hogy ki felé áll fenn, így két esetet érdemes kiemelni:
I.) A vezető tisztségviselő felelőssége harmadik fél felé
A legtöbb bizonytalanságot e felelősség kérdése váltotta ki, hiszen korábban olyan hírek jelentek meg a médiában, hogy az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével a jogi személy vezető tisztségviselője «e jogviszonyával összefüggésben» harmadik személynek kárt okoz, a károsulttal szemben a cég mellett ő is a teljes magánvagyonával felel.
Ugyanakkor ez az információ a törvény vizsgálata nélkül önmagában tévedés, a helyzet nem ennyire „drámai”, hiszen ez a felelősség csak speciális helyzetben, két feltétel teljesülése esetén áll elő:
- ha az ügyvezető kifejezetten e tevékenysége körében jár el a vizsgált esetben, továbbá
- ha a károsult és a cég között nincs szerződéses kapcsolat
Ez igen ritka eset egy jól működő vállalkozás esetében, hiszen a cégek a legtöbb esetben szerződésben állnak azokkal, akikkel kapcsolatban vannak, így az ügyvezető személyes felelőssége eleve nem merül fel ilyen formában.
A vezető tisztségviselő pedig ez esetekben mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy magatartása nem volt felróható (azaz sem szándékosság, sem gondatlanság nem terhelte). Nem kell megtéríteni azokat a károkat, amelyeket a vezető tisztségviselő nem látott előre és nem is kellett előre látnia.
(Fontos kiemelni, hogy a cég adóhátralékával, bírságokkal kapcsolatban az ügyvezető anyagi helytállásának lehetősége fel sem merülhet, mivel ezek eleve nem polgári, hanem köz(igazgatási) jogi kérdéskörbe tartoznak és nem minősülnek „kárnak” a jog szerint.)
Fentiekből következik, hogy a vezető személyes – akár vagyonára kiterjedő – felelőssége eleve csak olyan helyzetekben merülhet fel, amelyek eleve vagy tiltottak, vagy amelyek már-már a büntetőjog határát súrolják.
Kisfaludi András egyetemi tanár példájával: ha egy cégvezető cége nevében eljárva egy tárgyalás során összetörne, vagy ellopna valamit, netalán felpofozna valakit, akkor ezért elsősorban ő felel.
A szokásos üzleti életből vett egyéb példákkal is igyekszünk bemutatni, milyen esetekre is lehet igaz a vezető tisztviselő e körben fennálló felelőssége:
- utasítja egy alkalmazottját, hogy a cég telephelyén keletkező hulladékot a szomszédos telekre helyezze el (amely szomszéddal a cég nincs szerződéses viszonyban)
- személyes eljárása okozataként a társaság versenykorlátozó magatartást tanúsít, erről versenyfelügyeleti eljárásban jogerős döntés születik, és a versenykorlátozó magatartás eredményeként harmadik személyek kárt szenvednek el,
- úgy dönt, hogy a társaság új irodaházat épít, és az építkezés (akár az engedély alapján történő építés is) szükségtelenül zavarja a szomszédokat, és ezzel sérti a szomszédok jogait, illetve a szomszédos ingatlanokban értékcsökkenést okoz
- megsérti valamely versenytárs jó hírnevét
- ha egy társaság szerződéskötési tárgyalásokat folytat harmadik személlyel, és e tárgyalások során a vezető tisztségviselő megszegi az együttműködési és tájékoztatási kötelezettségét (pl. valamely lényeges kérdésről nem tájékoztatja a tárgyalópartnert), és e jogsértés miatt a másik fél végül nem köti meg a szerződést és kár éri
A szabályozás tehát alapvetően olyan esetekre terjed ki, amikor is a vezető saját személyében, közvetlen személyes döntésével, viselkedésével sért meg valamilyen jogot, hiszen a szöveg úgy szól, hogy ha a vezető tisztségviselő e minőségével összefüggésben kárt okoz, tehát evidens, hogy nem a jogi személy okozza a kárt, hanem a vezető tisztségviselő.
Végezetül ki kell térni arra, is, hogy mivel a jogszabály viszonylag új, ezért akár szándékos félreértelmezés miatt is csak valószínűleg évek múltán alakulhat ki egységes bírói gyakorlat – addig is várható, hogy a társaság ellen kártérítési igényt érvényesítők a pert az esetek egy részében – ha másért nem, nyomásgyakorlási céllal – a vezető tisztségviselő(k) ellen is meg fogják indítani.
II.) A vezető tisztségviselő felelőssége a társaság felé
Az új Ptk., abból kiindulva, hogy a vezető tisztségviselő és a gazdasági társaság között végső soron “megállapodáson” alapuló jogviszony van, objektív felelősséget vezet be a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint, szigorítva ezzel a vezető tisztségviselők felelősségét.
A korábbi szabályozás (a régi Ptk. és Gt.) szerint a vezető tisztségviselő mentesült a felelősség alól, ha bizonyította, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható volt
(tehát sem szándékosság, sem gondatlanság nem terhelte).
Ez a passzus szigorodott, mivel nem elég csupán ezt bizonyítani, hanem 3 tényező együttes fennállása esetén mentesül a vezető a felelősség alól:
- a szerződésszegést az ellenőrzési körén kívül eső körülmény okozta
- ez az ellenőrzési körén kívül eső körülmény objektíve nem volt előrelátható
- a szerződéskötéskor nem volt elvárható, hogy ezt a szerződésszerű teljesítést akadályozó körülményt elkerülje vagy elhárítsa.
A fenti három kimentési körülményt a szerződésszegő félnek kell bizonyítania.
Ha a fenti három körülmény akár egyikét nem sikerül bizonyítani, úgy a szerződésszegő fél köteles lesz a károk megtérítésre.
E kimentési klauzula szigorúbb, mint a korábbi Ptk. kimentési klauzulája, ugyanakkor a felelősség szigorítása mellett az új Ptk. korlátozza a megtérítendő károk körét: a vezető tisztségviselő – egyes kivételektől eltekintve – csak előrelátható károkat köteles megtéríteni.
Ugyanakkor maga a társaság, illetve a társaság vezető tisztségviselői a vezető(k) felelősségét korlátozhatják:
Szerződéses felelősségkorlátozás
A vezető tisztségviselő társasággal szembeni felelőssége a társasággal kötött megbízási- vagy munkaszerződésében korlátozható, a súlyos gondatlansággal vagy bűncselekménnyel okozott szerződésszegésért is.
Felmentvény
A vezető tisztségviselő és a társaság közötti szerződésben előírható, hogy a legfőbb szerv (pl. közgyűlés, taggyűlés) évente döntsön arról, hogy az előző üzleti évben kifejtett ügyvezetési tevékenység megfelelő volt-e.
Fontos, hogy a társaság legfőbb szerve által adott felmentvény kizárólag a belső viszonyban fejthet ki joghatást.
Feladatkörök pontos rögzítése
Ha egy társaságnak több vezető tisztségviselője is van, felelősségük közös károkozás esetén egyetemleges.
Az egyes vezető tisztségviselők felelőssége akként is korlátozható, hogy akár a társaság létesítő okiratában, akár a vezető tisztségviselő megbízási- vagy munkaszerződésében pontosan rögzítik, hogy melyik vezető tisztségviselő pontosan milyen ügyekért felel, így a saját felelősségi körében okozott kárért a másik vezető tisztségviselő nem lesz felelős
Tiltakozási jog
Az új Ptk. kft-k esetében is bevezette a tiltakozási jog intézményét.
Ez azt jelenti, hogy ha a társaságnak több ügyvezetője van, az ügyvezetők önállóan jogosultak az ügyvezetés körében eljárni, de bármelyikük a másik ügyvezető tervezett vagy már megtett intézkedése ellen tiltakozhat.
Ha az egyik ügyvezető nem tiltakozik, ez önmagában megalapozhatja a tiltakozást elmulasztó ügyvezető felelősségét, hiszen ha tiltakozott volna, a kár is elkerülhető lett volna. Ezért érdemes akár a társaság létesítő okiratában, akár a vezető tisztségviselő megbízási- vagy munkaszerződésében pontosan rögzíteni, hogy mennyiben terheli az ügyvezetőt tiltakozási kötelezettség
Összességében megállapítható, hogy bár az új szövegezés szigorúbb, jelentős, az eddigiektől lényegesen eltérő változást nem hozott a vezető és a társaság viszonyában, illetve azok jogilag elhatárolhatóak, akár a belső jogi környezet szabályozásával, akár az új Ptk. által bevezetett jogintézményekkel.
JOGNYILATKOZAT
A jelen dokumentum és a benne foglalt valamennyi információ célja, hogy az adott témakör(ök)ben általános információkkal szolgáljon, de nem tárgyalja az adott témakör(öke)t annak teljességében, a megadott információk nem minősülnek számviteli, adóügyi, jogi, befektetési, tanácsadási illetve egyéb szakmai szolgáltatásnak.
Mi és munkatársaink arra törekszünk, hogy a legkiválóbb számviteli, adózási, vezetési, pénzügyi tanácsadási szolgáltatásokat nyújtsuk ügyfeleinknek, ugyanakkor az általunk nyújtott szolgáltatás egyedi, így jelen dokumentum és a benne foglalt információk tájékoztató jellegűek, nem szolgálnak az Írisz Office Kft. által tett jognyilatkozatként és társaságunk nem vállal felelősséget sem a jelen dokumentummal sem a benne foglalt információkkal, illetőleg semminemű teljesítési vagy minőségi megfeleléssel kapcsolatban.
Olvasónk a jelen dokumentumot és a benne foglalt információkat a saját felelősségére használja, és teljes mértékben felelősséget vállal a jelen dokumentum és a benne foglalt információk használatából eredő következményekért, esetleges veszteségekért. Az Írisz Office Kft. nem vonható felelősségre jelen dokumentum, vagy a benne foglalt információk felhasználásával kapcsolatosan felmerülő sem közvetlen sem közvetett károkért, egyéb veszteségekért.
Jelen tájékoztatóban leírt adatok és információk nem képezhetik ügyfeleink üzleti döntéseinek kizárólagos alapját, így ügyfeleinket arra kérjük, hogy pénzügyeiket vagy üzletvitelüket befolyásoló bármely döntésük meghozatala, vagy a döntés szerint történő lépés megtétele előtt kérjék képzett szakmai tanácsadóink véleményét a lenti, vagy ismert elérhetőségeinken.
