Rehabilitációs hozzájárulás 2026-ban – Mikor kell fizetni, hogyan kell számolni, és mire kell figyelni a gyakorlatban?

június 12, 2026

Bevezetés – mi a rehabilitációs hozzájárulás célja?

A rehabilitációs hozzájárulás szabályozásának célja nem egyszerűen az, hogy a munkáltatókat „ösztönözze” a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatására, hanem ennél erősebb: a jogalkotó egy kötelező foglalkoztatási szintet határoz meg, és ha ezt a munkáltató nem teljesíti, akkor pénzügyi kötelezettsége keletkezik.

A rendszer lényege röviden a következő:

ha egy munkáltató 25 fő feletti átlagos statisztikai állományi létszámmal működik,
akkor vizsgálnia kell, hogy a foglalkoztatottak között a megváltozott munkaképességű személyek száma eléri-e az 5%-os kötelező szintet.

Amennyiben nem éri el, akkor a hiányzó létszám után rehabilitációs hozzájárulást kell fizetnie.

Ez tehát nem egy általános, minden vállalkozást érintő adónem.

A legtöbb kisebb vállalkozás számára a kérdés gyorsan eldönthető: ha az átlagos statisztikai állományi létszám nem haladja meg a 25 főt, nincs rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettség.

Kiket érint a rehabilitációs hozzájárulás?

Akkor keletkezik fizetési kötelezettség, ha egyszerre teljesül két feltétel:

a munkáltató átlagos statisztikai állományi létszáma meghaladja a 25 főt, és
a foglalkoztatott megváltozott munkaképességű munkavállalók átlagos statisztikai állományi létszáma nem éri el az összlétszám 5%-át.

Fontos gyakorlati részlet

Nem kell megvárni, amíg a létszám „egész főben” eléri a 26-ot.

Ha például az éves átlagos statisztikai állományi létszám:

25,0 fő → nincs kötelezettség, mert nem haladja meg a 25 főt
25,3 fő → már vizsgálni kell az 5%-os kötelező foglalkoztatási szintet

Vagyis a küszöb nem 26 fő, hanem 25 fő feletti átlaglétszám.

Kik mentesülnek a rehabilitációs hozzájárulás alól?

A KKV-k döntő többségénél ez a rész jellemzően nem lesz releváns, de a teljesség kedvéért érdemes rögzíteni, hogy mentesül többek között:

egyes rendvédelmi feladatokat ellátó szervek,
a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott meghatározott szervezetek,
egyes honvédelmi szervezetek és kapcsolódó intézmények,
a Nemzeti Adó- és Vámhivatal.

A tipikus piaci vállalkozás számára a lényegi kérdés tehát nem a mentességi lista, hanem az, hogy átlépi-e a 25 fős küszöböt, és ha igen, eléri-e a megváltozott munkaképességű munkavállalók létszáma az 5%-os kötelező szintet.

Hogyan kell megállapítani a létszámot?

A rehabilitációs hozzájárulás számításánál nem a napi, nem az aktuális, és nem is a szerződés szerinti létszám számít, hanem a KSH szabályai szerinti tárgyévi átlagos statisztikai állományi létszám.

Hogyan kell meghatározni a létszámot?

Egy tizedesjegyre kerekítve az általános kerekítési szabályok szerint.

Ez azért fontos, mert a fizetési kötelezettség sokszor éppen a tizedeseknél dől el.

Példa:

Ha a tárgyévi átlagos statisztikai állományi létszám 78,1 fő, akkor a kötelező foglalkoztatási szint: 78,1 × 5% = 3,905 fő, ami egy tizedesre kerekítve 3,9 fő.

Ha a munkáltató csak 2,2 fő megváltozott munkaképességű munkavállalót foglalkoztatott, akkor a hiányzó létszám: 3,9 – 2,2 = 1,7 fő

Ez lesz a hozzájárulás számításának alapja.

Kik nem számítanak bele a létszámba?

A foglalkoztatotti létszám meghatározásánál nem kell figyelembe venni többek között:

a közfoglalkoztatottakat,
a támogatott közfoglalkoztatási jogviszonyhoz kapcsolódó egyes munkaviszonyokat,
az egyszerűsített foglalkoztatás keretében jogszerűen alkalmazott munkavállalókat,
az önkéntes tartalékos katonai szolgálati viszonnyal rendelkező munkavállalókat,
azokat, akik a Munka Törvénykönyve alapján más munkáltatónál végeznek átmenetileg munkát,
egyes honvédelmi állományba tartozó személyeket,
a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban álló személyt annál a foglalkoztatónál, ahol nevelőszülőként dolgozik.

Ez a lista azért fontos, mert egy vállalkozás könnyen hiheti azt, hogy 26-27 fő körül van a létszám, miközben a rehabilitációs hozzájárulás szempontjából számított létszáma valójában alacsonyabb.

Mi a helyzet a kölcsönzött és többes foglalkoztatásban álló munkavállalókkal?

Több munkáltatónál fennálló munkaviszony

Fontos, hogy ez nem a két különálló részmunkaidős állás esete.

A szabály az úgynevezett több munkáltatós munkaviszonyra vonatkozik (pl. egy központi recepción dolgozó recepciósnak 3 vállalkozás egyidejűleg a munkáltatója), vagyis amikor egy munkaviszonyban több munkáltató van jelen egyszerre.

Ebben az esetben a munkavállaló létszámát – és ha releváns, a megváltozott munkaképességűként történő beszámítását is – annál a munkáltatónál kell figyelembe venni, akit az adókötelezettségek teljesítésére kijelöltek, azaz aki a havi járulékbevallást és adófizetést saját néven teljesíti az adóhatóság felé.

Munkaerő-kölcsönzés

Munkaerő-kölcsönzésnél a kölcsönzött munkavállalót főszabály szerint a kölcsönvevőnél kell figyelembe venni a statisztikai létszámban. Ettől csak akkor lehet eltérni, ha maga a munkavállaló úgy nyilatkozik a kölcsönvevő felé, hogy őt ebből a szempontból a kölcsönbeadónál vegyék figyelembe.

Ez a 25 fős határ közelében különösen fontos kérdés lehet.

Ki tekinthető megváltozott munkaképességű személynek?

Ez az a pont, ahol a legtöbb félreértés előfordul.

A rehabilitációs hozzájárulás szempontjából nem általános értelemben vett egészségi probléma, hanem jogszabály szerint meghatározott státusz számít.

Megváltozott munkaképességű személynek minősül többek között az,

akinek a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján az egészségi állapota 60% vagy kisebb mértékű,
aki legalább 40%-os egészségkárosodással rendelkezik, az erről szóló szakvélemény vagy minősítés érvényessége alatt,
akinek a munkaképesség-csökkenése 50–100%, az erről szóló szakvélemény érvényessége alatt,
aki fogyatékossági támogatásban vagy vakok személyi járadékában részesül, és a munkaszerződés szerinti napi munkaideje eléri a 4 órát.

Mit jelent az, hogy egészségi állapota 60% vagy kisebb?

Ez nem azt jelenti, hogy 60%-os egészségkárosodása van. A gyakorlatban a komplex minősítés a személy egészségi állapotát százalékosan fejezi ki.

Ha ez az érték 60% vagy annál kisebb, az érintett a rehabilitációs hozzájárulás szempontjából megváltozott munkaképességűnek minősülhet.

Vagyis itt nem a károsodás mértékét, hanem a megállapított egészségi állapotot kell nézni.

Fontos minimumfeltétel

Bizonyos esetekben csak az a személy számítható be, akinek a munkaszerződés szerinti napi munkaideje legalább 4 óra.

Kik számíthatók még be a kötelező 5%-os szintbe?

A szabályozás nemcsak a klasszikus értelemben vett megváltozott munkaképességű munkavállalókat engedi figyelembe venni.

Ide tartozhatnak még azok a fiatalok is, akik

köznevelési intézményben sajátos nevelési igényűnek, vagy
felsőoktatási intézményben fogyatékossággal élő hallgatónak minősültek,

és legkésőbb a 26. életévük betöltésének naptári évében vannak,

továbbá bizonyos feltételek mellett a rehabilitációs mentori feladatokat ellátó munkavállaló is.

Ez a két kör különösen azoknál a munkáltatóknál lehet fontos, ahol a HR már tudatosan foglalkozik a kötelező foglalkoztatási szint teljesítésével.

Mit jelent a rehabilitációs mentor, és miért számít?

A mentor nem azért kerül be a szabályozásba, mert maga is megváltozott munkaképességű, hanem azért, mert a jogalkotó elismeri, hogy a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatása sok esetben támogató, kísérő, beillesztést segítő munkát igényel.

Egyszerűbben fogalmazva: a mentor olyan munkavállaló, aki segíti például

a beilleszkedést,
a betanulást,
a munkahely megtartását,
a lemorzsolódás elkerülését,
az egyéni rehabilitációhoz kapcsolódó szervezési feladatokat.

Miért fontos ez adózási szempontból?

Mert a mentor bizonyos feltételekkel beszámítható a kötelező 5%-os foglalkoztatási szintbe.

Ez azt jelenti, hogy a munkáltató nemcsak a ténylegesen megváltozott munkaképességű munkavállalók számával teljesítheti a kötelező arányt, hanem korlátozott mértékben mentorral is.

A gyakorlatban mire kell figyelni?

A mentor akkor számítható be, ha legalább az alábbi alapfeltételek teljesülnek:

a munkaszerződése szerint mentori feladatokat lát el,
napi munkaideje eléri a 4 órát,
és a jogszabályi feltételek fennállnak.

A beszámítható mentorok száma attól függ, hogy a munkáltató hány megváltozott munkaképességű munkavállalót foglalkoztat.

KKV-szinten ennek inkább akkor van jelentősége, ha a cég tudatos foglalkoztatási struktúrát alakít ki, nem pedig csak „elszámolni szeretne valakit”.

Mennyi a rehabilitációs hozzájárulás összege 2026-ban?

A rehabilitációs hozzájárulás éves mértéke személyenként a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér kilencszerese.

2026-ban:

minimálbér: 322 800 Ft/hó
ennek kilencszerese: 2 905 200 Ft

Ez mit jelent a gyakorlatban?

Nem automatikusan ennyi a fizetendő összeg.

A 2 905 200 forint az az éves összeg, amelyet a munkáltatónak egy hiányzó fő után kell figyelembe vennie.

Mivel a hiányzó létszám tizedes is lehet, a fizetendő összeg jellemzően nem egész szám alapján számított.

Példa:

Tegyük fel, hogy a munkáltató tárgyévi átlagos statisztikai állományi létszáma 33,3 fő, és nem alkalmaz megváltozott munkaképességű személyt.

Ebben az esetben a kötelező foglalkoztatási szint: 33,3 × 0,05 = 1,665 fő, vagyis egy tizedesre kerekítve 1,7 fő.

Így az éves rehabilitációs hozzájárulás: 1,7 × 2 905 200 Ft = 4 938 840 Ft.

Hogyan számoljuk ki az éves kötelezettséget?

A képlet egyszerű:

hiányzó létszám x rehabilitációs hozzájárulás éves összege

ahol a hiányzó létszám:

kötelező 5%-os szint – ténylegesen figyelembe vehető létszám

Példa megváltozott munkaképességű személy alkalmazása esetén:

átlagos statisztikai állományi létszám: 78,1 fő
kötelező szint: 78,1 × 5% = 3,9 fő
megváltozott munkaképességűként figyelembe vehető létszám: 2,2 fő
hiányzó létszám: 1,7 fő
Fizetendő hozzájárulás: 1,7 × 2 905 200 Ft = 4 938 840 Ft

Anyagilag megéri megváltozott munkaképességű személyt alkalmazni?

A jogalkotónak nyilvánvalóan ez lehetett a nem titkolt célja, de nézzük a számokat.

Egy főre vetítve a rehabilitációs hozzájárulás 2 905 200 Ft/év, azaz havi 242 100 Ft szuperbruttó költséggel azonos összeg. Ha az összegből levonjuk a szociális hozzájárulást (242 100/1,13), úgy 214 248 Ft bruttó bért jelent ez havonta.

Tehát, ha egy megváltozott munkaképességű munkavállalónak 350 000 Ft bruttó bért kell kifizetnünk havonta, úgy az gyakorlatilag egyenértékű 350 000 – 212 247= 132 752 Ft-os bérkifizetéssel, hiszen a 214 248 Ft akkor is fizetendő, ha nincs foglalkoztatott.

Összegezve, a jelen példa alapján azt kell a munkaadónak mérlegelnie, hogy ér-e 133 ezer forintot számára a megváltozott munkaképességű személy alkalmazása.

Előleget is kell fizetni?

Igen.

A rehabilitációs hozzájárulásra év közben negyedévenként előleget kell fizetni.

Az előleg mértéke: az adott negyedévre vonatkozó tényadatok alapján kiszámított éves kötelezettség 25%-a.

Fontos!

előleget az I–III. negyedév után kell fizetni,
a IV. negyedévre előleget nem kell fizetni (ezt majd az éves bevallás váltja ki),
az év végén az előlegeket és az éves tényleges kötelezettséget el kell számolni.

Számítási példák a gyakorlatban

I. negyedév

tárgynegyedévi létszám: 26 fő
kötelező foglalkoztatási szint: 26 × 5% = 1,3 fő
munkaképességű munkavállaló: 1 fő
hiányzó létszám: 1,3 – 1 = 0,3 fő
előleg: 0,3 × 2 905 200 × 25% = 217 890 Ft
bevallásban ezer forintra kerekítve: 218 ezer Ft

II. negyedév

tárgynegyedévi létszám: 28 fő
kötelező szint: 28*0,05=1,4 fő
figyelembe vehető megváltozott munkaképességű létszám: 1 fő
hiányzó létszám: 0,4 fő
előleg: 0,4 × 2 905 200 × 25% = 290 520 Ft
bevallásban ezer forintra kerekítve: 291 ezer Ft

III. negyedév

tárgynegyedévi létszám: 28 fő
kötelező szint: 1,4 fő
figyelembe vehető létszám: 1 fő
hiányzó létszám: 0,4 fő
előleg: 0,4 × 2 905 200 × 25% = 290 520 Ft
bevallásban ezer forintra kerekítve: 291 ezer Ft

Éves elszámolás

tárgyévi átlagos létszám: 26 fő
kötelező foglalkoztatási szint: 26*0,05=1,3 fő
figyelembe vehető megváltozott munkaképességű létszám: 1 fő
hiányzó létszám: 0,3 fő
éves kötelezettség: 0,3 × 2 905 200 = 871 560 Ft
ha a munkáltató előlegként már megfizetett 218 000 + 291 000 + 291 000 = 800 000 Ft-ot, akkor a még fizetendő összeg: 871 560 – 800 000 = 71 560 Ft
bevallásban ezer forintra kerekítve: 72 ezer Ft

Milyen nyilvántartást kell vezetni?

A rehabilitációs hozzájárulás nemcsak számítási kérdés, hanem erős adminisztrációs kötelezettséggel járó terület.

A munkáltatónak nyilvántartást kell vezetnie többek között:

a megváltozott munkaképességű munkavállaló,
a sajátos nevelési igényű vagy fogyatékossággal élőnek minősült fiatal,
valamint a mentor

vonatkozásában.

A nyilvántartás jellemzően tartalmazza:

a természetes személyazonosító adatokat,
a TAJ-számot,
a megváltozott munkaképességre, sajátos nevelési igényre vagy fogyatékosságra vonatkozó tényt,
az ezt igazoló dokumentumok másolatát,
a munkaképesség-változásra, egészségi állapotra, egészségkárosodásra vonatkozó adatokat.

Megőrzési idő

A nyilvántartást a foglalkoztatás megszűnését követő 5 évig meg kell őrizni.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a cégnek nem elég tudnia, hogy „volt ilyen dolgozója”, hanem azt is tudnia kell utólag igazolni, mi alapján számította be a kötelező foglalkoztatási szintbe.

Bevallás és adófizetés

A rehabilitációs hozzájárulást a munkáltató maga állapítja meg, maga vallja be, és maga fizeti meg a NAV „Rehabilitációs hozzájárulás bevételi számlájára” 10032000-06056281.

A bevallás a 2601 jelű nyomtatványon történik, az adófizetéssel egy időben. Az I–III. negyedévi előleget a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig, az éves elszámolást pedig a tárgyévet követő év február 25-éig kell teljesíteni.

A tevékenységét év közben megkezdő adózó az első teljes negyedév után teljesít először bevallást és előlegfizetést.

Mire érdemes figyelni a gyakorlatban?

A 25 fős határt mindig az átlagos statisztikai állományi létszám alapján kell vizsgálni.

Az 5%-os arány tört szám is lehet, jellemzően az is.

Nem minden egészségügyi probléma jelent automatikusan beszámítható státuszt. A beszámítás alapja igazolt, jogszabály szerint értelmezhető minősítés.

A 4 órás szabályt nem szabad elfelejteni. Bizonyos esetekben csak akkor számítható be a megváltozott munkaképességű személy, ha a napi munkaidő eléri a 4 órát.

A mentor nem „plusz HR-es”. A mentor csak akkor számítható be, ha a feltételek teljesülnek, és ténylegesen rehabilitációs mentori funkciót lát el.

A dokumentáció legalább olyan fontos, mint maga a számítás.

Gyors ellenőrző lista HR-nek és pénzügynek

HR oldal

Megvan a tárgyévi átlagos statisztikai állományi létszám?
Azonosítottuk a beszámítható megváltozott munkaképességű személyeket?
Rendelkezésre állnak az igazoló dokumentumok?
Vizsgáltuk a 4 órás munkaidő feltételét, ahol ez releváns?
Van olyan munkavállaló, aki mentorként beszámítható lehet?
Van olyan 26 év alatti fiatal, aki korábbi SNI vagy fogyatékossági státusza miatt figyelembe vehető?