Széchenyi 2022

Szolgáltatások

Könyvelő, Adótanácsadó és Szolgáltató Zrt.
English

EcoCreative
Hypercortex
divider

Tollunkból

A következő cikksorozatunk célja, hogy érthetővé és áttekinthetővé tegyük az illetékfizetési kötelezettségeket. Mikor merül fel, ki az alanya, mi a mértéke és természetesen milyen mentességek vannak, hiszen csak ezek ismeretében tudjuk megtervezni az adófizetési kötelezettségeinket, illetve tudunk élni az adókedvezmények lehetőségével, mi a különbség az öröklési, a visszterhes vagyonátruházási és az ajándékozási illeték.

Számos olyan élethelyzet adódik, amelynek során illetékfizetésre vagyunk kötelezettek. Az illetékeket két nagy csoportba lehet besorolni:

  • vagyonszerzéshez kapcsolódó illetékfizetési kötelezettség, mikor pl. gépjárművet vagy ingatlant vásárlunk
  • közigazgatási/bírósági eljárás igénybevételéhez kapcsolódó illetékfizetési kötelezettség, mikor pl. útlevelet készítettünk

Az illetékfizetési kötelezettség magánszemélyekre, jogi személyekre vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságokra, szervezetekre is kiterjedhet, amelynek összege a központi költségvetés bevételét képezi. Az illeték által terhelt és az azt fizető alany ugyanaz a személy, így közvetlen adóról beszélhetünk.

Az illetékeket az alábbiak szerint rendszerezhetjük:

  1. Vagyonszerzési illetékek
    • ingyenes vagyonszerzés
      • öröklési illeték
      • ajándékozási illeték
    • visszterhes vagyonátruházás
      • visszterhes vagyonátruházási illeték
  2. Eljárási illetékek
    • közigazgatási hatósági eljárási illeték
    • bírósági eljárási illeték

Cikksorozatunk első részében az ajándékozási illetéket mutatjuk be részletesen.

ajándékozási illeték Írisz Office

Ajándékozási illeték

Ha valaki ajándékozással szerez vagyont, legyen az ingatlan, ingó vagyontárgy vagy vagyoni értékű jog, ajándékozási illetéket köteles utána fizetni, ami alól csak kevés esetben van kivétel. Ajándékozásnak nagyon sokféle jogügylet tekinthető, ide sorolhatjuk, ha valaki ingyenesen, ellenérték nélkül kap ingaóságot/ingatlant, vagy akár a követelésről való lemondás, kölcsön visszafizetésétől való eltekintés is ajándéknak mondható.

Ajándékozás esetén az illetékfizetési kötelezettség mindig annál a félnél merül fel, aki az ajándékozás következtében jövedelmet szerez, vagyonosodik.

Mikor és mire keletkezik az illetékfizetési kötelezettség?

Az ajándékozási illetékfizetési kötelezettség azon a napon keletkezik, amikor:

  • az ingatlan ajándékozásról szóló szerződést megkötötték
  • az ingóság, vagyoni értékű jog ajándékozásáról az okiratot aláírták

Ha az ajándékozással történt vagyonszerzésről okiratot nem állítottak ki, akkor az illetékfizetési kötelezettség a vagyonszerzés napján keletkezik, abban az esetben, ha ingó vagyontárgy egyedi értéke meghaladja a 150.000 Ft-ot.

Amennyiben az ingó ajándékozásáról okiratot állítottak ki, úgy az értékhatártól függetlenül illetékköteles. Ha okirat kiállítására nem került sor, úgy csak a 150.000 Ft-ot meghaladó egyedi értékű ingó vagyontárgy után keletkezik illetékfizetési kötelezettség.

A vagyonszerzést be kell jelenteni az adóhatóság felé (B400, AVBA adatlap), a kötelezettség keletkezését követő 30 napon belül.

Illetékfizetés terheli:

  • az ingóság (ideértve a pénzt is, abban az esetben, ha az ténylegesen átadásra kerül) ajándékozását
  • az ingatlan ajándékozását
  • a vagyoni értékű jog ingyenes alapítását, ingyenes átadását és ellenszolgáltatás nélküli lemondását (ideértve a követelés elengedését is)

Az illetékfizetési kötelezettség megállapításánál vizsgálni kell a területi illetőséget is. Ezek alapján illetéket kell fizetni:

  • belföldi ingatlan esetén
  • ha az ingóság, vagyoni értékű jog megszerzése belföldön történik

Például, ha a lánykérés Magyarországon valósul meg, úgy az újdonsült menyasszonynak – ha az eljegyzési gyűrűjének értéke a 150.000 Ft-ot meghaladja – illetékét kellene fizetnie. Azonban amennyiben a nagy kérdést külföldön teszik fel részére, úgy már mentesül az illetékfizetési kötelezettség alól.

Gépjármű és pótkocsi tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának megszerzése tekintetében az ajándékozási illetékre vonatkozó rendelkezéseket akkor kell alkalmazni, ha a gépjárművet, pótkocsit belföldön vették/veszik nyilvántartásba, kivéve, ha nemzetközi szerződés másként rendelkezik.

Lehet-e mentesülni az ajándékozási illeték megfizetése alól?

Meghatározott esetekben ajándékozási illetékmentességgel élhetünk, ami azt jelenti, hogy ha az alapszabályok szerint a jogügylet az illetéktörvény hatálya alá is tartozik, attól még nem biztos, hogy fizetési kötelezettség is keletkezik. Van, ami tárgyánál fogva illetékmentes, van, ami személyhez kötötten illetékmentes jogügylet.

Nincs ajándékozási illeték fizetési kötelezettség abban az esetben, ha az ajándékozó felek között egyenesági rokonság áll fenn:

  • ilyen rokoni kapcsolat van a szülők, nagyszülők, dédszülők, illetve gyermekek, unokák, dédunokák között
  • az örökbefogadással is egyenesági rokonság jön létre
  • bár nem minősül egyenesági rokoni kapcsolatnak, de 2020. július 8-tól a testvérek közötti ajándékozás is mentességet élvez

Mentesül továbbá az illetékteher alól:

  • az ajándékozó házastársa a házasság alatt történő ajándékozások esetén
  • az ajándékozó bejegyezett élettársa élettársi kapcsolat alatt történő ajándékozások esetén

Tárgyi illetékmentesség jogcímen mentes a fizetési kötelezettség alól:

  • ajándékozó egyenesági rokona által megszerzett ajándék
  • ajándékozó házastársa, bejegyzett élettársa által megszerzett ajándék
  • házastársi vagyonközösség megszüntetéséből származó jövedelemszerzés
  • testvérek által megszerzett ajándék (testvér az a személy, akinek legalább az egyik szülője azonos a megajándékozott szülőjével, ideértve az örökbefogadáson alapuló testvéri kapcsolatot is)
  • a telektulajdon megszerzése, ha az illetékkiszabástól számított 4 éven belül lakóházat építenek a telken
  • termőföld megszerzése ajándékozással az egyéni vállalkozónak, őstermelőnek, családi gazdálkodónak minősülő földműves gazdaságátadási támogatása feltételeként
  • mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény szerinti földhasználat megszerzése
  • tudományos, művészeti, oktatási, közművelődési, közjóléti célra juttatott ajándék
  • a munkáltató által a munkavállaló részére adott ingyenes juttatás, amely mentes a személyi jövedelemadó alól
  • mentességet élvez az az ajándék, amely után személyi jövedelemadó vagy szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség keletkezik
  • lakástulajdon kezelői jogának ingyenes megszerzése
  • közhasznú szervezetnek közhasznú tevékenység céljára juttatott ajándék
  • visszterhes vagyonátruházási illeték tárgyát nem képező ingó vagyontárgyak térítésmentes eszközátruházás keretében történő, gazdálkodó szervezet általi megszerzése
  • követelés gazdálkodó szervezetek közötti ajándékozás útján történő megszerzése – ideértve a követelés-elengedést és a tartozásátvállalást is
  • osztalékra vonatkozó követelés elengedése
  • közüzemi díjtartozás szolgáltató általi elengedése – feltéve, ha a magánszemély adós és a vele közös házastársban élő hozzátartozók egy főre eső jövedelme nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum kétszeresét
  • pénzügyi intézmény általi tartozás elengedése – feltéve, ha az elengedés a magánszemély és családja megélhetési ellehetetlenülésének megelőzése érdekében történik az azonos helyzetben lévők egyenlő elbánásának elve alapján
  • hitel, kölcsön nyújtásából származó, 10 000 Ft-ot meg nem haladó összegű követelés elengedése – feltéve, hogy az elengedéssel a jogosult követelése végérvényesen megszűnik

A személyes illetékmentesség meghatározott szervezetekre vonatkozik:

  • a Magyar Állam
  • a helyi önkormányzatok
  • a költségvetési szerv
  • az egyházi jogi személy
  • az alapítvány
  • a Magyar Nemzeti Bank
  • az egészségbiztosítási szerv
  • a vízgazdálkodási társulat,
  • az egyesület és a közegyesület

Élhetünk-e kedvezménnyel az ajándékozási illeték terén?

Termőföld tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának ajándékozása esetén az egyébként járó ajándékozási illeték felét kell csak megfizetni.

Mi az illeték alapja?

Ajándékozás esetén az illeték alapja a vagyonszerző által megszerzett vagyon tiszta értéke.

Az ajándék tiszta értéke a megszerzett vagyonnak az alábbiak szerint csökkentett forgalmi értéke:

  • A tiszta érték kiszámításánál a megszerzett vagyon forgalmi értékéből le kell vonni az ajándékot terhelő adósság és az egyéb teher értékének egy-egy megajándékozottra eső részét.
  • Ha az ajándékozó más személynek ajándékozza a vagyon tulajdonjogát, és más személynek biztosítja ennek haszonélvezetét vagy használatát, a tulajdonjoggal megajándékozott a haszonélvezetnek, használatnak számított értékével csökkentett forgalmi érték után, a haszonélvező, használó pedig az ugyanígy számított haszonélvezeti, használati érték után fizeti az ajándékozási illetéket.
  • A tulajdonszerzőt terhelő illeték alapját az előző bekezdésben meghatározott módon kell számítani akkor is, ha a haszonélvezet, illetőleg használat ingyenes alapítása mentes az illeték alól, vagy nem tárgya az öröklési, ajándékozási illetéknek.
  • A haszonélvezet, illetőleg használat jogával terhelten átruházott vagy ilyen teher egyidejű alapításával megszerzett vagyon esetében tehát a tulajdonszerzőt terhelő illeték alapja a haszonélvezet, használat figyelembevétele nélkül megállapított forgalmi érték és a haszonélvezetnek, használatnak az előző pont szerint számított értéke közötti különbözet. Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha a vagyon tulajdonjogát annak haszonélvezője, használója szerzi meg.

Az adósság és más teher fennállását és összegét a megajándékozott köteles igazolni.

Ha az ajándékban gépjármű, illetőleg pótkocsi is van, ennek értékét az ajándék tiszta értékének kiszámításánál figyelmen kívül kell hagyni.

A megajándékozottnak az ajándékot terhelő adósság és egyéb terhek után – ide nem értve az ajándékot terhelő vagyoni értékű jogot – visszterhes vagyonátruházási illetéket kell fizetni. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a vagyonszerző az ajándékozó egyenesági rokona (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is).

Mi az ajándékozási illeték mértéke?

  • Az ajándékozási illeték általános mértéke az ajándék tiszta értékének 18 %-a.
  • Lakástulajdon és az ahhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog ingyenes szerzése esetén 9 % az illeték.
  • Amennyiben gépjármű vagy pótkocsi tulajdonjoga, vagyoni értékű joga az illeték tárgya, akkor az ajándékozási illeték mértéke a visszterhes vagyonátruházási illeték kétszerese.

A visszterhes vagyonátruházási illeték mértékét egy gépjármű tulajdonjogának megszerzése esetén a jármű hajtómotorjának hatósági nyilvántartásban feltüntetett teljesítménye (kW), és a gyártási évétől számított kora alapján kell meghatározni.

ajándékozási illeték gépjármű

 

Ha a gépjármű teljesítménye lóerőben van feltüntetve, akkor a lóerőben kifejezett teljesítményt 1,36-tal kell osztani és az eredményt a kerekítés általános szabályai szerint egész számra kell kerekíteni. Így kaphatjuk meg a kilowattban kifejezett értéket.

Pótkocsi tulajdonjogának megszerzéséért fizetendő visszterhes vagyonátruházási illeték:

  • a megengedett legnagyobb össztömege a 2500 kg-ot nem haladja meg: 9000 Ft
  • minden más esetben: 22 000 Ft

Ezen összeg (visszterhes vagyonátruházási illeték) kétszeresét kell tehát gépjármű, illetve pótkocsi ajándékozásánál megfizetnie az ajándékozottnak.

ajándékozási illeték

A haszonélvezet és a használat ajándékozásának illetéke

Ha az ajándékozó más személynek ajándékozza a vagyon tulajdonjogát, és más személy részére biztosítja ennek haszonélvezetét vagy használatát (vagyoni értékű jog), úgy az ajándékozási illeték összegét a felek megosztva viselik. A tulajdonjogot kapó a haszonélvezeti, használati értékkel csökkentett forgalmi érték után, a haszonélvező, használó pedig a haszonélvezeti, használati érték után fizeti az illetéket.

Amennyiben a haszonélvezet, használat mentes az illeték alól, vagy nem tárgya az ajándékozási illetéknek (pl. egyenesági rokonok között jön létre), a tulajdonszerzőt terhelő illetékének kiszámításához akkor is meg kell állapítani a haszonélvezet, használat illetékét.

A vagyoni értékű jogok egy évi értékéül az ezzel terhelt dolog – terhekkel nem csökkentett – forgalmi értékének egyhuszad részét kell tekinteni. (Itv. 72. § (1) bekezdés)

A bizonytalan időre terjedő vagyoni értékű jog esetében a jog értéke az egy évi érték ötszöröse.

Meghatározott időre szóló vagyoni értékű jog értéke

A meghatározott időre szóló vagyoni értékű jog értéke az egyévi érték és a kikötött évek szorzata. Az így számított érték azonban nem haladhatja meg az egyévi érték 20-szorosát, illetve természetes személy javára kikötött haszonélvezeti, használati jog esetén az egyévi értéknek a következőkben meghatározott életkor szerinti többszörösét. Amennyiben a vagyoni értékű jog valamely személy életének, házasságának vagy özvegységének idejére terjed, annak értékét az illető személy életkorához képest kell megállapítani:

  • ha a vagyoni értékű jog jogosultja:
    • 25 évesnél fiatalabb: az egyévi érték 10-szerese
    • 25-50 éves: az egyévi érték 8-szorosa
    • 51-65 éves: az egyévi érték 6-szorosa
    • 65 évnél idősebb: az egyévi érték 4-szerese
  • ha a vagyoni értékű jog tartama több egyidejűleg jogosult személy élettartamától függ, a szorzók alkalmazásánál az idősebb személy életkora az irányadó
  • ha a vagyoni értékű jog tartama több egyidejűleg jogosult személy élettartamától függ, mégpedig oly módon, hogy a jogosultság a legelőször elhalt személy halálával megszűnik, az értékelésnél a legidősebb személy életkora az irányadó; ha pedig a jogosultság a legutóbb elhalt személy haláláig tart, a kiszámítás a legfiatalabb személy életkora szerint történik
  • ha a vagyoni értékű jog tartama a házasság idejére terjed, a kiszámításnál az idősebb házastárs életkora az irányadó

A gépjárműre, pótkocsira vonatkozó haszonélvezet, használat, illetve üzembentartói jog megszerzése esetén a normál szabályok szerint megállapított illeték 25%-ának megfelelő illetéket kell fizetni.

Amennyiben gépjármű, pótkocsi tulajdonjogának megszerzésével egyidejűleg haszonélvezeti, használati vagy üzembentartói jog alapítása is történik, úgy a tulajdonjog megszerzőjét terhelő illeték megállapítása során a főszabály alkalmazásával megállapított illetéket csökkenteni kell a haszonélvezeti, használati, illetve üzembentartói jog megszerzéséért fizetendő illeték összegével.

Példa 1.

Gusztáv (45 éves) unokaöccsének, Ödönnek (24 éves) ajándékozta lakását, melynek forgalmi értéke 20 millió forint. Az ingatlant még 5 millió forint hiteltartozás terheli, amit Ödön átvállalt. Gusztáv élete végéig szóló haszonélvezetei jogot kötött ki az átadott lakásra.

Haszonélvezeti jog számított értéke: 20 millió / 20 (egy évi érték a forgalmi értékének egyhuszad része) * 8 (korszorzó) = 8 millió

Tulajdonjog értéke: 20 millió – 8 millió = 12 millió

Tiszta érték ajándékozás esetén: 12 millió – 5 millió (hiteltartozás) = 7 millió

Gusztáv nem fizet ajándékozási illetéket, mert az átadott tulajdonán a haszonélvezeti jog fenntartása nem esik illetékkötelezettség alá.

Ödön illetékfizetési kötelezettsége:

  • ajándékozási illeték: 7 millió * 9% = 630 ezer
  • visszterhes vagyonátruházási illeték az átvállalt hiteltartozás miatt: 5 millió * 4% = 200 ezer
  • összesen 830 ezer Ft az ajándékozással történő vagyonszerzés illetéke

ajándékozási illeték

Példa 2.

Az ABC Kft. egyik tulajdonosa átadta a cégének ellenérték nélkül a 9 éves, 175 kW teljesítményű gépkocsijának üzembentartói jogát. Az ellenérték nélküli átadás ajándékozási illetékfizetési kötelezettséget keletkeztet.

Ajándékozási illeték a gépjárműre vonatkozóan: 175 kW * 650 Ft/kW * 2 = 227 500 Ft

Üzembentartói jog: 227 500 Ft * 25% = 56 875 Ft

Az ABC Kft. ajándékozási illetékkötelezettsége tehát 56 875 Ft az ingyenesen megszerzett üzembentartói jog után.

Példa 3.

Éva és Ádám esküvőjén a menyasszonytánc alkalmával a család barátja, Marika néni 350 000 Ft-ot dob a kosárba. Mivel a 150 000 Ft-ot meghaladó egyedi értékű ingó vagyontárgy után keletkezik illetékfizetési kötelezettség, és jelen esetben két megajándékozott van (Éva és Ádám), így az ifjú párnak összesen 350 000 Ft – 2 * 150 000 Ft = 50 000 Ft után kell 18%-os illetéket fizetnie.

Éva illetékfizetési kötelezettsége: 50 000 Ft / 2 * 18% = 4 500 Ft

Ádám illetékfizetési kötelezettsége: 50 000 Ft / 2 * 18% = 4 500 Ft

ajándékozási illeték

Mi az ajándékozási illeték fizetésének módja és határideje?

Ahogy korábban is már kifejtettük, az illetékfizetési kötelezettség azon a napon keletkezik, amikor:

  • az ingatlan ajándékozásról szóló szerződést megkötötték
  • az ingóság, vagyoni értékű jog ajándékozásáról az okiratot aláírták
  • ha az ajándékozásáról nem állítottak ki okiratot, a vagyonszerzéskor

A kötelezettség keletkezését követő 30 napon belül be kell jelenteni a vagyonszerzést az adóhatóság felé, az általa rendszeresített nyomtatványon.

Az ingatlan tulajdonjogának vagy az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jognak a megszerzését be kell jelenteni az illetékes ingatlanügyi hatósághoz (földhivatal) illetékkiszabás céljából, függetlenül attól, hogy az ingatlan szerzésére tekintettel keletkezik-e illetékfizetési kötelezettség. Ingóság és más vagyoni értékű jog megszerzését közvetlenül az adóhatósághoz kell bejelenteni.

A vagyonszerző a forgalmi értékről is nyilatkozhat, de azt a NAV állapítja meg, mely eltérhet a nyilatkozott értéktől.

Az egyenesági rokonok, valamint a házastársak, bejegyzett élettársak ajándékozással történő illetékmentes vagyonszerzését bejelentési kötelezettség nem terheli.

A vagyonszerzésre tekintettel az illetéket, vagy a megfizetni elmulasztott illetéket kiszabás útján kell megfizetni. A fizetésről az adóhatóság határozatban értesíti az illetékest. A határozat alapján fizetendő illeték a határozat véglegessé válását követő 15. napon válik esedékessé, azaz az adózót a határozat kézbesítését követő 30. napon terheli az illeték befizetési kötelezettség.

Kiemelt partnereink

További Partnereink

Bemutatkozás

A klasszikus adatrögzítő könyvelés már a múlté. A jelen a vezetői döntések aktív támogatásáról szól.
Az Írisz Office csoport a cégvezetőket és döntéshozókat támogatja napi szinten, tevékenységünk a könyvelésen és az információval történő ellátáson alapszik.

Papp Tibor Papp Tibor alapító
CertUnion ISO