Széchenyi 2022

Szolgáltatások

Könyvelő, Adótanácsadó és Szolgáltató Zrt.
English

EcoCreative
Hypercortex
divider

Tollunkból

Korábbi cikkünkben széleskörű ismertetést nyújtottunk az átalányadóról, melyben a könnyebb értelmezhetőség érdekében a KATA adózással vetettük össze ezt a megújult adózási formát.

Azonban az adók megfizetéséről kevés szó esett, holott az adófizetés mértéke nem csak attól függ, hogy az átalányadózó főállású, mellékállású (munkaviszony mellett) vagy kiegészítő tevékenységet (nyugdíj mellett) folytat, hanem attól is, hogy milyen ütemezésben jut a jövedelméhez az egyéni vállalkozó.

Ez olyannyira extrém volt számomra, hogy a törvényszöveg olvasásakor nem hittem, hogy jól értelmezem azt. Ez biztosan nem lehet igaz! De az adóhatóság megerősített. Nincs itt semmi félreértés!  Valóban ezt a furcsa „logikát” követi az adóztatás.

 

Először is nézzük meg, mekkora adófizetési kötelezettség terheli az átalányadózót, és milyen adóalap után.

Ugye az átalányadónak az a lényege, hogy a végzett tevékenység függvényében az adózó nem a teljes adóalapja után fizet adót, hanem egy bizonyos mennyiségű költséget „bemondásra” elszámolhat, így három féle adóalap jön ki.

  • 40%-os költségátalány:  100%-bevétel – 40% költéség=60% adóalap
  • 80%-os költségátalány:  100%-bevétel – 80% költéség=20% adóalap
  • 90%-os költségátalány:  100%-bevétel – 90% költéség=10% adóalap

Cserébe az adózó költséget már nem érvényesíthet (persze az áfát levonhatja, ha saját maga is áfásan számláz).

Az adót pedig mindenki az adóalap után fizeti, mely mértéke:

  • SZJA 15%
  • TB járulék 18,5%
  • SZOCHO 13%

Az iparűzési adó alapja pedig az átalányadózó adóalapjának 120%-a, de maximum a bevétel 80%-a.  Ennek mértéke pedig 0-2% között van települési önkormányzat döntése alapján, míg 2022-ben is maximum 1% lehet az iparűzési adó.

Fontos megjegyezni azt is, hogy a főállású egyéni vállalkozó akkor is megfizeti a minimálbér/garantált bérminimum után a járulékait, ha a bevétele ennél kisebb, tehát még az is előfordulhat, hogy az adó több lesz, mint a bevétel. Igaz, ez minden más (KIVA, TAO, normál EV) adózási formánál így van.

Adómentesség

Bonyolítja az adózást az 1 200 000 Ft adóalap adómentessége. Az adómentességnek persze örülünk, csak éppen a számítási mechanizmusa okoz sok esetben elvesztegetett lehetőséget.

Ennek oka ugyanis az, hogy ha egy főállású átalányadózó pl. mindig csak akkora összeget keres, amire vetítve az adóalap nem magasabb, mint rá vonatkozó minimálbér vagy garantált bérminimum, úgy ő a kedvezményt nem tudja érvényesíteni a társadalombiztosítási járulékra és a szociális hozzájárulásra, csak az SZJA-ra. Meglátásom szerint ezeknek a soroknak az értelmezhetősége, pláne számszerűsítése meglehetősen nehéz, ezért álljon itt egy sorozat különböző adóalapok, különböző biztosítotti jogviszonyok és különböző jövedelmekre vetített példákból.

 

40%-os költségátalány

I. példa

Paraméterek:

  • Biztosítotti státusz: főállású átalányadózó
  • Költségátalány: 40%

Mint látható, mindaddig míg az átalányadózó adóalapja nem éri el az 1,2 M Ft-ot, addig nem fizet SZJA-t, de járulékot teljes mértékben igen. Az adó mértéke SZJA nélkül 20,03% , SZJA-val 29,75% ami éves (súlyozott) átlagban 25,98%.

II. példa

Paraméterek:

  • Biztosítotti státusz: főállású átalányadózó
  • Költségátalány: 40%

A második példánál még ugyanakkora adómértékkel számolhatunk, mint az első példánál, függetlenül attól, hogy ugyanaz a bevétel hektikusan érkezik be. Ennek oka, hogy a minimum adót így is-úgy is meg kell fizetni.

III. példa

Paraméterek:

  • Biztosítotti státusz: főállású átalányadózó
  • Költségátalány: 40%

A harmadik példában nem tettünk mást, mint az első példa szerinti bevételt megdupláztuk. Ez azonban az átlagos adófizetési kötelezettségünket 25,98%-ról 24,74%-ra mérsékelte.

Miért van ez így? Mivel a havi jövedelmünk meghaladta a minimum járulékalapot, (ami után minden esetben meg kell fizetni az adót) ezért a felette lévő részre sem SZOCHO-t, sem TBJ-t nem kell fizetnünk addig, míg a kedvezményes adóalap (1,2M Ft) el nem fogy.

IV. példa

Paraméterek:

  • Biztosítotti státusz: főállású átalányadózó
  • Költségátalány: 40%

A negyedik példánál az adófizetési kötelezettséget (118 845 Ft összeggel) tovább tudtuk csökkenteni függetlenül attól, hogy a bevételünk nem változott. Ennek pedig az az oka, hogy a bevételünk zöme januárban érkezett be, és így az adóalap kedvezményt teljes mértékben ki tudtuk használni, nem csak az SZJA-ra vonatkozóan. Így az adónk éves szinten már csak 23,59%.

V. példa

Paraméterek:

  • Biztosítotti státusz: főállású átalányadózó
  • Költségátalány: 40%

Az ötödik példa igazi érdekesség, pedig csak a II. példa bevételeit dupláztuk. Itt láthatjuk a legmagasabb adót (291 095 Ft-tal magasabb, mint a IV. példában), holott a bevétel azonos, mint amivel a III. és a IV. példában számoltunk.

Mi ennek az oka? Igaz, hogy a IV. példának megfelelően, a jövedelem jelentős része beérkezett az első hónapban, mely az adóhatékonyság maximális kihasználását lehetővé tette, de 4 olyan hónap is volt, melyben nem volt bevétel, mindezek ellenére a minimum járulékalapot meg kellett fizetni. Ráadásul az első két példához viszonyítva a bevételeink kétszer magasabbak, míg a kedvezményes adózás nem változik, tehát fajlagosan az adómértéknek növekednie kell.

Foglaljuk hát össze adótervezői szempontból mindazt, amit a 40%-os főfoglalkozású átalányadózóknak tudni érdemes.

  • Akkor lehet a csökkenteni az átlagos adókulcsot, ha minél gyorsabban ki tudjuk használni a mentesített árbevétel kínálta adóelőnyt. Ha az adóalapunk 1,2 M Ft-tal meghaladja a minimum adóalapot, akkor ezt akár már az első hónapban ki tudjuk használni, ami messze a legkedvezőbb anyagilag. Persze nem könnyű ezt befolyásolni, de ahol van erre lehetőség, ott érdemes élni vele.
  • Ha van olyan hónap, amikor a bevételünk kevesebb a minimum járulékalapnál, az rontja az adóhatékonyságot, és akár teljesen elviheti az adótervezésünk hozamát, éppen ezért nagyon ügyesen kezeljük a kintlévőségünket, hiszen egy késve fizetés extra költséget jelenthet ezáltal.
  • Ha előre látjuk, hogy nem lesz bevételünk egy teljes hónapig, mert nem tevékenykedünk, akkor érdemes lehet a vállalkozást szüneteltetni.

VI. példa

Paraméterek:

  • Biztosítotti státusz: mellékállású átalányadózó
  • Költségátalány: 40%

A mellékállású átalányadózók a fenti példákkal szemben zavartalanul ki tuják használni az átalányadó adómentes bevételi értékhatárát, foglalkozni nem kell a pénzáram ciklikusságával. A VI. példa szerinti átlagos adókulcs 17,53%-a, lényegesen kedvezőbb, mint a főállásúaknál.

VII. példa

Paraméterek:

  • Biztosítotti státusz: mellékállású átalányadózó
  • Költségátalány: 40%

Mint látható, dupla akkora bevétel mellett már az adóelőny sokkal kisebb. Ennek oka pedig nem más, mint hogy az átalányadó esetében a főállású és a mellékállású is ugyanolyan mértékű adót fizet, csak a mellékállású nem fizet akkor, ha nincs bevétele.

VIII. példa

Paraméterek:

  • Biztosítotti státusz: mellékállású átalányadózó
  • Költségátalány: 40%

A VIII. példában megdupláztuk a VII. példa bevételét, amivel az adónk fajlagosan tovább nőt, mely oka nem más, minthogy a kedvezményes adózás aránya egyre inkább eltörpül.  Az adókulcsunk így már 25,85%/év-re nőtt.

Foglaljuk hát össze adótervezési szempontból mindazt, amit a 40%-os mellékállású átalányadózóknak tudni érdemes.

  • A mellékállású kisadózó csak a bevétele után fizet adót, így a vállalkozást szüneteltetni akkor sem muszáj, ha az adózó éppen nem tevékenykedik.
  • Az adó mértéke a bevétel növekedésével egyenes arányban folyamatosan növekszik (0,8%-tól 26,24%-ig), hiszen a kezdeti bevétel az adómentes értékhatárig gyakorlatilag adómentes (iparűzési adó lehetséges), míg minél nagyobb a bevétel, annál több lesz az átlagos adó (24M Ft-nál már 26,24%), ami már azonos a főállásó adózóéval.
  • Mindezekből az is következik, hogy pl. éves 5M Ft-os bevétel esetében, ha van vállalkozás, ahova be lehetnénk jelentve, sem érdemes a vállalkozásba jogviszonyt létesíteni, mert az nem csökkenti az átalányadó összegét, csak a nyugdíjalapot növeli, így meglehetősen drágán.

 IX. és XI. példa

Megéri nyugdíjasnak lenni!

Paraméterek:

  • Biztosítotti státusz: kiegészítő tevékenységű átalányadózó
  • Költségátalány: 40%

A IX.-XI. példa a nyugdíjasok irigylésre méltó adózását mutatja be, mely aránytalansága okán feltételezhetően sok ügyeskedést is generál. Mint a IX. példából látszik, ugyanaz a jövedelem, ami egy főállásúnak 25,98%-ba, egy mellékállásúnak 17,53%-ba, az a nyugdíjasnak 5,95% adóba kerül. A X. példa szerinti dupla (éves 10,32M Ft) jövedelem adója is csak 7,84%, míg 20,64M Ft éves bevétel adója 8,78%.

Foglaljuk hát össze adótervezői szempontból mindazt, amit a 40%-os nyugdíj melletti átalányadózóknak tudni érdemes.

  • Nyugdíjasnak lenni jó, adózás szempontjából biztosan.
  • Sem az bevétel ciklikusságára, sem a havi járulékfizetésre nem kell ügyelni, mert a ciklikus bevétel nem befolyásolja az adót, míg havi járulékfizetésre nincs szükség, mert csak SZJA fizetendő (SZOCHO és TBJ nem), amit csak negyedévente kell teljesíteni.

80%-os költségátalány

Ha valaki elolvassa az egész cikket, és azt a következtetést vonná le, hogy a 80%-os költségátalányra jogosultak méltánytalanul kedvezőbb helyzetbe vannak, számukra elmondok két, a jogalkotót minden bizonnyal befolyásoló tényezőt.

  1. Olyan tevékenységek lettek a 80%-os költségátalány alá sorolva, ahol a számlaadás határozottan kevésbé jellemző, tehát a jogalkotó úgy gondolkodhat, hogy legyen alacsonyabb az adó, de az folyjék be.
  2. 12 M Ft felett már nem alkalmazható az alanyi mentesség, tehát a bevétel nagyobb része áfa ágon tud befolyni a költségvetésbe.

XII. példa

Paraméterek:

  • Biztosítotti státusz: főállású átalányadózó
  • Költségátalány: 80%

Ebben a példában az adó összege 20,03%, ami abból adódik, hogy kizárólag csak a garantált bérminimum járulékai fizetendőek, mert egész évben nincs akkora bevétel, amit az adókedvezmény ne mentesítene. 6M Ft 20%-a= 1 200 000 Ft, ami adómentes, tehát eddig a bevételig SZJA fizetés nincs is.

XIII. példa

Paraméterek:

  • Biztosítotti státusz: főállású átalányadózó
  • Költségátalány: 80%

Az előző példa bevételét duplázva az adó mértéke 11,37%-ra csökkent. Hogy is van ez? 5,16 M Ft plusz bevételre 0,14 M Ft adó jut?

Ennek az oka nem más, hogy a jövedelem növekedésével ugyan nőtt az adóalap, de még így is kisebb, mint a minimum járulékalap, tehát gyakorlatilag a járulék fizetési kötelezettség nem nőtt, csak az SZJA alap növekedett.

XIV. példa

Paraméterek:

  • Biztosítotti státusz: főállású átalányadózó
  • Költségátalány: 80%

A kezdeti XII. példa szerinti bevételt négyszeresére növeltük, és mint látható az adó átlagos mértéke tovább csökkent. 20,64 M Ft esetében már csak 8,17%.

Ennek oka pedig az, hogy az előző két példánál a bevételek alacsonyabbak voltak, mint a minimum járulékalap határa, tehát eddig az adóalapot nem a jövedelem, hanem a minimum adóalap határozta meg.

XV. példa

Paraméterek:

  • Biztosítotti státusz: főállású átalányadózó
  • Költségátalány: 80%

A XV. példa azt hivatott bemutatni, hogy a XIV. példa szerinti bevétel adója még tovább csökkenthető azzal, ha a bevételeket év elejére tudjuk irányítani, hiszen ha minimum járulékalap felett van a kezdeti bevételünk, akkor nem csak SZJA kedvezménnyel élhetünk, hanem járulékkedvezményt is tudunk érvényesíteni.

XVI. példa

Paraméterek:

  • Biztosítotti státusz: főállású átalányadózó
  • Költségátalány: 80%

A XVI. példa pedig azt szemlélteti, hogy ha a bevételünk hektikus, még ha annak éves összege nem is változik, az adófizetési kötelezettségünk növekedhet, hiszen alacsony vagy 0 Ft bevétel mellett is meg kell fizetnünk a minimum járulékalap után az adót.

Foglaljuk hát össze adótervezési szempontból mindazt, amit a 80%-os főfoglalkozású átalányadózóknak tudni érdemes.

  • A 80%-os költségátalány bár rendkívül kedvező, azzal mindenki számoljon, hogy az alanyi adómentesség 12 MFt-os határa nem változott.
  • Akkor lehet a legalacsonyabban tartani az átlagos adókulcsot, ha minél gyorsabban kihasználjuk a mentesített árbevétel kínálta adóelőnyt. Ha az adóalapunk 1,2 MFt-tal meghaladja a minimum adóalapot, akkor ezt akár már az első hónapban ki tudjuk használni, ami messze a legkedvezőbb anyagilag. Persze jellemzően nem könnyű, vagy nem is lehet ezt befolyásolni, de ahol van erre lehetőség, ott érdemes élni vele.
  • Ha van olyan hónap, amikor a bevételünk kevesebb a minimum járulékalapnál, az rontja az adóhatékonyságot, és akár teljesen elviheti az adótervezésünk hozamát, éppen ezért nagyon ügyesen kezeljük a kintlévőségünket, hiszen egy késve fizetés extra költséget jelenthet ezáltal.
  • Ha előre látjuk, hogy nem lesz bevételünk egy teljes hónapig, mert nem tevékenykedünk, akkor érdemes lehet a vállalkozást szüneteltetni, ami szüneteltetés azonban havi 2 MFt árbevételi keret csökkenéssel jár.

XVII. – XIX. példa

Paraméterek:

  • Biztosítotti státusz: mellékállású (munkaviszony mellett) átalányadózó
  • Költségátalány: 80%

Mint látható, ez az adózási lehetőség rendkívül attraktív. Sok mindenre figyelni nem kell. Ha nincs árbevétel, akkor nincs adó, ha meg van, akkor az nagyon alacsony. A XVII. példa 0 Ft adót mutat, és ez 6 M Ft bevételig így is van.

A XVIII-as példa szerinti 10,32 M Ft bevételhez is mindössze 3,99% (412 128 Ft) adó társul, ami a mostani adókörnyezetben párját ritkító, míg a XIX. példa 20,64 MFt-os adóalapja 1,4 M adóvonzattal jár, ami 6,77%. Vitán felül ezek remek lehetőségek, ha az áfa összegét is hajlandó megfizetni a vevő.

Foglaljuk hát össze adótervezői szempontból mindazt, amit a 80%-os, mellékállásként tevékenységet folytató átalányadózóknak tudni érdemes.

  • Ha a vevő nem magánszemély, akkor nem kell gondolkodni semmin, mert ez az adózási lehetőség párját ritkítóan kedvező.
  • Ha a vevő magánszemély, akkor viszont vessük össze a KATA-val a lehetőségeket, mert 12 MFt alatt a KATA kedvezőbb.

XX.-XXII. példa

Paraméterek:

  • Biztosítotti státusz: kiegészítő tevékenységű (nyugdíj melletti) átalányadózó
  • Költségátalány: 80%

Ez az adózási mód olyan kedvező, hogy a többi adózóval szemben már méltánytalan.

Nézzük csak! 6 MFt bevételig nincs adó (XX. ábra), 10,32 MFt éves árbevétel esetében a teljes adó nincs 140 000 Ft, ami 1,36%, (XXI. példa), míg a 20,64 M Ft esetében az adó 2,3% (XXII. példa) mely 24 MFt esetében 2,43%-ra kúszik fel.

Foglaljuk össze adótervezői szempontból mindazt, amit a 80%-os, kiegészítő tevékenységet folytató átalányadózóknak tudni érdemes.

  • Az adatszolgáltatások és adófizetések határidején kívül tudni semmit nem kell, mert ez az adózás olyan kedvező és egyszerű, hogy tervezni sem kell, csak örülni a jó lehetőségnek.
  • Maximum arra figyeljünk, hogy ha átlépnénk a 24 MFt bevételi határt, úgy ez a kedvező adózási lehetőség a legelső forinttól (visszamenőlegesen év elejéig) elveszik.

90%-os költségátalány

Ha a 80%-os költségátalányra azt mondtuk, hogy méltánytalanul kedvező, akkor mit mondhatnánk a 90%-os költségátalányra, ahol ráadásul 120 M Ft a bevételi határ.

A jogalkotó logikus gondolkodását két gondolattal védeném meg.

  • Az így fizetendő adó, még mindig magasabb, mint amivel a kiskereskedők a költségvetést meg szokták támogatni.
  • Ha a kiskereskedő nagy haszonkulcsot érvényesít, úgy annak nagy áfabefizetés a következménye, ami költségvetési szempontból ugyancsak jó.

XXIV.-XXVIII. példa

Paraméterek:

  • Biztosítotti státusz: főállású átalányadózó
  • Költségátalány: 90%

Ebben az adózási módban 12 M Ft éves árbevételig csak a minimum járulékot fizetjük meg SZJA nélkül (lásd XXIV.példa). 12 M Ft bevételre 1 033  500 Ft adó jut, ami mindössze 8,61%.

Ha a bevétel ennél magasabb pl. a XXV. példa szerinti 24 MFt, úgy az átlagos adó már csak 5,12%. Ez esetben a járulékok összege nem növekszik, mert az adóalap még így is a minimum alatt van, de SZJA fizetéssel már számolni kell.

Éves 36 MFt bevétel mellett már a teljes járulékalap valós bevétel alapján van fizetve, ami kedvező, így az adó mértéke éves szinten csak 4,14%. (XXVI. példa)

Éves 60 MFt bevétel után az adózás még tovább javul (XXVII. példa) 4,1%-ra, mert az adóalap csökkentő lehetőségeket az év elején hatékonyabban ki tudjuk használni, amire a magasabb bevétel a lehetőséget. (Ez a 40%-os átalányadó jobban szemlélteti.)

120 MFt-os maximum árbevételi keret kihasználása esetén az adó csak 4,36%-ra kúszik vissza (XXVIII.példa) ami határozottan kedvező.

Foglaljuk hát össze adótervezői szempontból mindazt, amit a 90%-os főfoglalkozású átalányadózóknak tudni érdemes.

  • Az adózási mód választásakor vizsgáljuk meg azt, hogy jelenleg árbevétel arányában mekkora adót fizetünk, és ez alapján az átalányadó megéri-e nekünk.
  • Számoljunk az adótervezéskor azzal is, hogy bár költséget nem kell gyűjtenünk, de ha nem tesszük meg, akkor nagyon magas áfával kell számolnunk, ami nyilvánvalóan komoly hátrány.
  • Elméletben az átalányadó adminisztrációja alacsonyabb, a gyakorlatban azonban ez nem így van, hiszen 12 MFt felett az áfabevallásokhoz szükséges adminisztráció nem csökken.
  • Előny az adózási mód mellett a magas nyugdíjalap, mely 60 MFt bevétel esetében 4,8 MFt/év, míg 120 MFt bevétel esetében 10,8 M/év.

XXIX.-XXXIII. példa

Paraméterek:

  • Biztosítotti státusz: mellékállású (munkaviszony mellett) átalányadózó
  • Költségátalány: 90%

Mellékállásban 12 M Ft-árbevételig adófizetési kötelezettség nincs (XXIX. példa)

24 M Ft éves bevétel esetében csak 12M után fizetünk adót, ami a 90%-os elszámolható költségnek köszönhetően csak 572 EFt, ami 2,39% (XXX. példa)

36 M Ft éves árbevétel esetén (XXXI. példa) az adómérték 3,18%. 60 MFt esetében (XXXII. példa) 3,82%, míg 120 MFt éves árbevételnél (XXXIII. példa) 4,29%, ami gyakorlatilag megegyezik a főfoglalkozásúak adómértékével.

Foglaljuk össze, hogy adótervezői szempontból mindazt, amit a 90%-os mellékállású átalányadózóknak tudni érdemes.

  • Az adózási mód választásakor vizsgáljuk meg azt, hogy jelenleg árbevétel arányában mekkora adót fizetünk, és ez alapján az átalányadó megéri-e nekünk.
  • Számoljunk az adótervezéskor azzal is, hogy bár költséget nem kell gyűjtenünk, de ha nem tesszük meg, akkor nagyon magas áfával kell számolnunk, ami nyilvánvalóan komoly hátrány.
  • Elméletben az átalányadó adminisztrációja alacsonyabb, a gyakorlatban azonban ez nem így van, hiszen 12 MFt felett az áfabevallásokhoz szükséges adminisztráció nem csökken.
  • Előny az adózási mód mellett a magas nyugdíjalap, mely 60 MFt bevétel esetében 4,8 MFt/év, míg 120 MFt bevétel esetében 10,8M/év.
  • Mivel magasabb árbevétel esetében nincs adóelőny a főfoglalkozásúakkal szemben, ezért érdemes azon elgondolkodni, hogy nem-e lenne jobb ezt az adózási formát választani főfoglalkozásnak.

XXXIV.-XXXVIII. példa

Paraméterek:

  • Biztosítotti státusz: kiegészítő tevékenységű (nyugdíj mellett) átalányadózó
  • Költségátalány: 90%

Kiegészítő tevékenység esetében 12 MFt-árbevételig adófizetési kötelezettség nincs (XXXIV. példa)

24 MFt éves bevétel esetében csak 12 M után fizetünk adót, ami a 90%-os elszámolható költségnek és a járulékmentességnek köszönhetően szélsőségesen alacsony 194 E Ft, ami 0,81%! (XXXV. példa)

36 MFt éves árbevétel esetén (XXXVI. példa) az adómérték 1,08%, ami megint csak extrém alacsony szint.

60 MFt esetében (XXXVII. példa) 1,3% az adó, míg 120 MFt éves árbevételnél (XXXVIII. példa) 1,46%.

Foglaljuk hát össze, hogy ebben a rendkívüli lehetőségben mire kell figyelni.

  • Mivel ebben az adózási rendszerben gyakorlatilag minden kedvező, így szinte semmire nem kell figyelnünk, talán csak olyan alapvető dolgokra, hogy
    • ne felejtsünk el számlát/nyugtát adni
    • ne lépjük át a 120 MFt-os árbevételi határt
    • az adatszolgáltatást időben adjuk be
    • időben fizessünk adót, nem csak SZJA-t, hanem áfát vagy iparűzési adót is
  • Örüljünk annak, hogy Magyarországon ilyen adózási lehetőség létezik.
  • Gyerekek, unokák, készítsetek a nyugdíjas anyukának vagy nagymamának egy kiskereskedést!

Remélem a cikkel sikerült segíteni olvasni a sorok között, és az aktuális adózási mód választás tudatosabb lesz.

 Papp Tibor

 

ONLINE WEBINÁRIUM

Amennyiben bizonytalan, hogy milyen adózást lenne érdemes alkalmaznia 2022.09.01-től, úgy vegyen részt online konferenciánkon, ahol Papp Tibor bemutatja a KATA törvény változásait, felvázolja a lehetőségeket a továbbfolytatásra vonatkozóan.

Időpont: 2022.08.07 (vasárnap) 17 óra

Jelentkezés: IDE KATTINTVA

A konferencián lesz lehetőségük kérdezni is, hogy minden részlet tisztázásra kerülhessen. 

 

További cikkeink a témában:

Átalányadózás 2022 – Jobb, mint a KATA?

Lehetőségek a KATA változás után

Az átalányadózók adófizetése és adatszolgáltatása

Kiemelt partnereink

További Partnereink

Bemutatkozás

A klasszikus adatrögzítő könyvelés már a múlté. A jelen a vezetői döntések aktív támogatásáról szól.
Az Írisz Office csoport a cégvezetőket és döntéshozókat támogatja napi szinten, tevékenységünk a könyvelésen és az információval történő ellátáson alapszik.

Papp Tibor Papp Tibor alapító
CertUnion ISO