Széchenyi 2022

Szolgáltatások

Könyvelő, Adótanácsadó és Szolgáltató Zrt.
English

EcoCreative
Hypercortex
divider

Tollunkból

2023-ban nagyon minimális mértékben történt változás a béren kívüli juttatások rendszerében, viszont a cafeteria lehetőségének kihasználása várhatóan mégis növekedni fog. A jövendölésünk oka pedig nem más, mint a KATA megszűnése, illetve átalakulása. Az elmúlt évtizedben a vállalkozások rendre éltek azzal a lehetőséggel, hogy KATA vállalkozásokon keresztül költséget generáltak, majd a vállalkozásból így kivont jövedelmet osztották ki a munkavállalók között, feleslegessé téve ezzel juttatási elemek használatát. Idén már azonban KATA vállalkozások segítségével a cégvezetők nem tudnak költséget generálni, míg az átalányadóval ugyanez már nem éri meg, így joggal irányulhat a fókusz a cafeteria elemek felé.

Cikkünk, szokásunkhoz híven azonban tágabb értelemben értelmezi a cafeteriát. Az adómentes juttatások között nem csak a hivatalos elemeket ismertetjük, hanem összeírtuk azokat a téríthető költségelemeket is, melyeket adómentesen adhat a kifizető. Érdemi változás 2023-ban csak a SZÉP kártya esetében van, illetve a munkába járás költségtérítésében. Ez utóbbi esetében a változás 2023. január 1-jétől van érvényben, de alkalmazása csak februártól kötelező.

Cikkünkben bemutatjuk az egyes elemek adóvonzatát, valamint a cafeteriákra vonatkozó szabályokat.

Adómentes juttatások

adóteher: 0 %

  1. Emberi erővel és maximum 300 W teljesítményű elektromos motorral segített kerékpár biztosítása magáncélú használatra, amelyet egyébként a kifizető bármely magánszemély részére adhatja. Figyelem, erre a célra vásárolt kerékpár esetében áfa levonási jog nem illeti meg a kifizetőt!
  2. Adófizetési kötelezettség nélkül adható a munkáltató által biztosított ingyenes vagy kedvezményes számítógép-használat. Utalvány formájában is adható (visszaváltható utalvány kivételével), amely asztali gép, laptop, monitor, tablet, nyomtató, egér, billentyűzet, szoftverek és más egyéb alkatrészek bérbevételére használható fel.
  3. Sportrendezvényre szóló belépőjegy, bérlet szintén adómentes juttatás, évente a minimálbér összegéig. Sportrendezvényre szóló utalvány nem adható adómentesen.
  4. Kulturális szolgáltatás keretében adóvonzat nélkül biztosítható a munkavállaló részére a muzeális intézmény és művészeti létesítmény, kiállítóhely kiállítására, színház-, tánc-, cirkusz- vagy zeneművészeti előadásra, közművelődési tevékenységet folytató szervezet által nyújtott kulturális szolgáltatás (kivéve a mozijegy) igénybevételére szóló belépőjegy vagy bérlet. A juttatás a minimálbér összegéig adható adómentesen, azonban a szolgáltatások igénybevételére szóló utalvány nem adható adófizetési kötelezettség nélkül.
  5. A munkavállaló továbbképzése (ideértve az oktatás igénybevételére jogosító utalványt is, ami visszaváltásra nem jogosít), amely nem iskolarendszerű oktatás keretében valósul meg. Iskolarendszeren kívüli oktatás keretében olyan képzéseken vehet részt az alkalmazott adómentesen, amely a munkaköréhez, feladataihoz kapcsolódik, vagy tevékenysége hatáskörébe tartozik.
  6. A munkáltató átvállalhatja munkavállalója gyermekének bölcsődei, óvodai szolgáltatását, ideértve az étkeztetést is. Az adómentesség a munkáltató vagy a munkavállaló nevére szóló számla összegéig érvényes.
  7. Kegyeleti ellátás összegkorlát nélkül adható adómentesen, sőt, a jogszabály a juttatásban részesülő személyt sem határozza meg, így az lehet munkavállaló, tag, vezető tisztségviselő, azok hozzátartozója vagy akár egy „idegen” is. A kegyeleti ellátás esetében a költséget igazoló számlát a kifizető nevére kell kérni, amikor is áfa levonásba nem helyezhető. A jogszabály a költségeket sem határolja be, így a temetés teljes költsége elszámolható (hamvasztás, urna, sírhely, virág, temetési szolgáltatás).
  8. Temetési segély esetén a juttatásban részesíthetők köre meg van határozva. A kifizetést a munkavállaló vagy elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozója kaphatja, a házastárs (élettárs esetében nem) vagy közeli hozzátartozója halála után. Itt sem határoz meg összegkorlátot a jogalkotó, sőt a felmerülő költség számlával történő igazolását sem írja elő.
  9. Segély, támogatás. Adómentes a munkáltató által munkavállalója részére folyósított segély, támogatás elemi kár (ideértve a martinsalak felhasználása miatt a lakást, lakóépületet ért kárt is), katasztrófa (pl. környezeti vészhelyzet), tűzkár, baleset esetén, különösen lakás helyreállítása, újjáépítése céljából.
  10. Adómentes a belső szabályzatban meghatározott munkaruha (egyenruha, védőruha, formaruha) biztosítása, amely megkülönböztetéssel (felirat, logó) ellátott és munkahelyen kívül feltűnés nélkül nem viselhető.
  11. A munkavállaló egészségének megőrzése érdekében ingyenes védőoltást és járványügyi szűrővizsgálatot biztosíthat a vállalkozás.
  12. A munkáltató költségtérítést fizethet a minimálbér 10 %-áig havonta azoknak a munkavállalóknak, akik home office keretében, távmunkában dolgoznak. Ha nem minden munkanap valósul meg a home office, úgy az összeg arányosan jár.
  13. Vezető tisztségviselői feladatok ellátásával kapcsolatban kötött és a társaság által fizetett felelősségbiztosítás díja.
  14. Közigazgatási határon kívülről történő munkába járás esetén a munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a közigazgatási határon kívülről a közigazgatási határon belülre történő utazás költségét. A kötelezően adandó juttatás a bérlet vagy menetjegy munkáltató nevére szóló számlával igazolt díjának a 86%-a, viszont adómentesen téríthető a 100% is.
  15. Gépjárművel történő munkába járás esetén minimum 18 Ft/km, de akár 30 Ft/km költségtérítést is adhat a munkáltató. Az adómentesség arra a munkavállalóra vonatkozik, aki közigazgatási határon kívülről jár dolgozni, és a munkahely egyéb tömegközlekedési eszközzel nem közelíthető meg, vagy a munkakör időbeosztásából vagy egyéb körülményekből adódóan ez túlzott időráfordítást jelent. Fontos, hogy ez a fajta térítési mód csak a ledolgozott munkanapokra jár. E változás 2023.02.01-vel hatályos, de döntés alapján 2023. januárjára is alkalmazható.
  16. A munkásszállás adómentes juttatásának lehetősége esetenként kiválthatja az adómentesen már nem adható mobilitási célú lakhatási támogatást. Ennek a juttatásnak ugyanakkor szigorúbb feltételi vannak. Egy lakóhelyiséggel rendelkező ingatlan esetén minimum 2 fő, míg több lakóhelyiség esetén, lakószobánkként 1-1 munkavállaló elszállásolására kell szolgálnia a munkásszállásnak. További feltétel, hogy a munkavállaló ne rendelkezzen ugyanazon településen 50%-ot meghaladó tulajdoni hányaddal olyan lakóingatlanban, ami más által haszonélvezettel nem terhelt.
  17. Adható adómentesen helyi közlekedésre jogosító bérlet is, de csak abban az esetben, ha az a munkavégzéshez szükséges (pl. védőnő). Fontos, hogy ha ilyen juttatást biztosítunk, úgy a munkaköri leírásból egyértelműen megállapítható legyen annak ténye, hogy a munkavállalónak rendszeresen közlekednie kell.
  18. A munkavállaló részére kamatmentesen lakáscélú hitel nyújtható. A lakáscélú hitel jogcímen folyósított hitelek összege nem haladhatja meg a 10 millió forintot 5 éves időintervallumon belül. A hitel pénzintézeten vagy a Magyar Államkincstáron keresztül folyósítható saját lakás építéséhez, építtetéséhez, vásárlásához, bővítéséhez, korszerűsítéséhez vagy akadálymentesítéséhez, valamint az említett célokra korábban felvett hitel kiváltására is felhasználható.

Béren kívüli, azaz rekreációs juttatások

adóteher:

  • TAO-s cég esetén 15 % szja + 13 % szocho

  • KIVA-s cég esetén 15 % szja + 10 % kiva + HIPA!

A béren kívüli juttatások körébe a SZÉP kártya tartozik. A juttatás jogosultja a munkavállaló, viszont van lehetősége társkártyát igényelni, így közeli hozzátartozója is részesülhet ebben a cafetéria elemben.

Változások:

  • Ha valaki 365 napon keresztül nem költi el a SZÉP kártyáján jóváírt összeget, úgy arra 15%, de minimum 100 Ft díjat számol fel a szolgáltató. A díjak levonása március 20-val és szeptember 20-val történik. Amennyiben a jóváírás 2022.10.15. napjáig megtörtént, úgy annak kedvező feltételekkel való elköltésére 2023.03.31-ig van lehetőség, mert ezen a napon már elviszi a szolgáltató az egyenlegünk 15%-át.
  • Kormányrendelet alapján 2023.01.01-től megszűnnek a SZÉP kártya alszámlái. A korábbi 3 zseb (szálláshely, vendéglátás, szabadidő-eltöltés) helyett csak egy zseb lesz, mely a szálláshely szolgáltatás számán fog tovább működni. A hitelintézetek is erre a technikai számlára vezetik át a másik két zseb egyenlegét.

A munkáltató továbbra is béren kívüli juttatásként adhat támogatást a munkavállaló részére a kormányrendeletben meghatározott

  • szálláshely szolgáltatásra
  • melegkonyhás vendéglátóhelyeken étkezési szolgáltatásra
  • a szabadidő-eltöltést, a rekreációt, az egészségmegőrzést szolgáló szolgáltatásra.

2023-tól a 3 felhasználási terület összevonása okán a kártya tulajdonosa szabadon használhatja fel a teljes keretet a megjelölt szolgáltatások bármelyikére, az éves 450 000 Ft (rekreációs) keretösszegig.

Ha a munkavállaló jogviszonya adott munkáltatónál nem egész évben áll fenn, úgy a 450.000 forintnak a munkaviszonyban eltöltött napjainak arányos összegét kell figyelembe venni.

A rekreációs keretösszeg nem haladhatja meg a 450.000 forintot társkártya használata, vagy több munkáltatót együttvéve sem.

Egyes meghatározott juttatások

adóteher:

  • TAO-s cég esetén 33,04 % (1,18 x (15% szja + 13% szocho))

  • KIVA-s cég esetén 27,7 % (1,18 x 15% szja + 10% kiva) + HIPA!

Az egyes meghatározott juttatások esetében a személyi jövedelemadót és a szociális hozzájárulási adót az adóalap 1,18-szorosa után kell megfizetni. KIVA adóalanyok esetében viszont csak az SZJA tekintetében kell az adóalap kiegészítést alkalmazni, a KIVA-t a normál adóalap után kell megállapítani.

  1. Egyes meghatározott juttatásnak minősül a SZÉP kártya béren kívüli juttatás esetén meghatározott keretösszeget meghaladó része.
  2. A kifizető csekély értékben ajándékot adhat magánszemély részére évente a minimálbér 10 %-át meg nem haladó összegben. A juttatásnak feltétele, hogy a vállalkozás az ajándékokról és az abban részesült magánszemélyekről nyilvántartást vezessen.
  3. A munkáltató befizetéseket tehet a munkavállaló javára célzott szolgáltatás igénybevételére. A befizetések megtehetők nyugdíjpénztárba, egészségpénztárba vagy önsegélyező pénztárba is felső összeghatár nélkül. A munkavállaló számos szolgáltatás igénybevételére felhasználhatja a juttatást, pl. egészségügyi, magánorvosi szolgáltatások, szűrővizsgálatok igénybevételére.

Bár nem minősül cafeteria elemnek, az adómértéket tekintve mégis ide soroljuk:

  1. Hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás révén juttatott jövedelem.
  2. A kifizető tevékenységéhez kapcsolódó telefonszolgáltatás magáncélú használata címén meghatározott adóköteles jövedelem.
  3. Reprezentáció, üzleti ajándék juttatása.
  4. Olyan ingyenes vagy kedvezményes termék vagy szolgáltatás, amelynek igénybevételére egyidejűleg több magánszemély jogosult, és a kifizető jóhiszemű eljárása ellenére sem képes megállapítani az egyes magánszemélyek által megszerzett jövedelmet.

A következő példában az adómentes, a béren kívüli és az egyes meghatározott juttatások kerültek összehasonlításra. Ugyanakkora összegben juttatott elem esetén látható, hogy a munkáltatónak mennyivel több adóterhe keletkezik a nem adómentes cafeteria elemek esetén.

Bérjövedelemként adózó juttatások

adóteher:

  • TAO-s cég esetén 46,5 % (15% szja + 18,5% tb járulék + 13% szocho)

  • KIVA-s cég esetén 43,5 % (15% szja + 18,5% tb járulék + 10% kiva) + HIPA!

2019-től megjelent egy új csoport a cafetériák tekintetében: a bérjövedelemként adózó juttatások köre.

Ezeknek az elemeknek a juttatás meglehetősen ellentmondásos, hiszen a juttatásnak nem csak munkaadói, hanem munkavállalói adója is van. Ebből pedig az következik, hogy ha juttatok pl. egy helyi bérletet egy munkavállalónak, úgy azzal párhuzamosan el is vonok tőle jövedelmet, hiszen a 15% SZJA és a 18,5% TBJ őt terheli. Így adtam is, de el is vettem, hiszen a munkavállalói adót a béréből le kell vonnom.

Mindezek után érdemes megfontolni ennek a cafeteria elemnek a létjogosultságát, hiszen a vállalkozás önköltsége így magasabb lesz, mintha magasabb bért juttatna, mert a nyakába veszi a juttatás beszerzésének, elszámolásának, nyilvántartásának és bérszámfejtésének feladatkörét is, sőt, ha nem magánszemély vásárol egy BKV bérletet, úgy azt a szolgáltató még drágábban is értékesíti számára.

Mindenesetre, ha mindez a többletteher vállalható a vállalkozás számára, úgy az alábbi elemek közül választhat.

  1. Biztosított a lehetőség, hogy a munkáltatók átvállalják a munkavállalóik önkéntes pénztári tagdíj befizetését. Az alkalmazott számára ez a juttatási forma kedvező, hiszen a befizetett tagdíj után jogosult igénybe venni 20%-os személyi jövedelemadó kedvezményt, évi 150.000 Ft-ig.
  2. A munkáltatók hozzájárulhatnak a foglalkoztatottak étkezési költségeihez munkahelyi étkeztetés formájában, valamint erre felhasználható utalványt is biztosíthatnak részükre.
  3. Bérjövedelemként adózik, ha a kifizető támogatást ad az alkalmazottja albérleti költségéhez, mobilitási célú lakhatási támogatás címén. Erre alternatívát jelenthet egy munkásszállás létesítése, amellyel adómentes szállás nyújtható a munkavállalók részére.
  4. Megszűnt a lakásszerzést, építést, felújítást szolgáló támogatás adómentessége. A lehetőség még mindig adott az ilyen jellegű költségek hozzájárulásához, viszont ez a juttatás már bérjövedelemként adózik.
  5. Cafetériaként átvállalható a munkavállaló diákhitelének törlesztése. Megvalósulhat a Diák Hitelközpont vagy a munkavállalónak történő utalással is.
  6. Abban az esetben, ha a vállalkozás közigazgatási határon belül élő munkavállalója részére fizeti ki a munkába járást, úgy az nem tehető meg adómentesen, bérjövedelemként adózik.
  7. A cég üdülési szolgáltatást nyújthat munkavállalója és annak közeli hozzátartozója javára a vállalkozás tulajdonában lévő nyaralóban.

Fontos megjegyezni, hogy a bérként adózó juttatások körét a jogszabály nem korlátozza, tehát ha egy munkáltató egyedi juttatást talál ki, úgy az is bérjövedelemként adózó juttatásként lesz adóköteles.

Abban az esetben, ha a vállalkozás cafeteria kínálatában szerepelnek bérjövedelemként adózó juttatások is, számolni kell azzal, hogy mindkét felet terheli az adófizetési kötelezettség. Viszont előfordulnak olyan esetek, amikor a munkavállaló nem jogosult bérre (pl. fizetés nélküli szabadság, táppénz ideje alatt), így nincs mivel szemben érvényesíteni az adót és járulékokat. Ekkor követelésként kell nyilvántartásba venni az összeget, és az vagy egy következő munkabéréből kerül érvényesítésre, vagy a munkavállaló közvetlenül megtéríti a vállalkozás részére az őt terhelő költségeket.

Kiemelt partnereink

További Partnereink

Bemutatkozás

A klasszikus adatrögzítő könyvelés már a múlté. A jelen a vezetői döntések aktív támogatásáról szól.
Az Írisz Office csoport a cégvezetőket és döntéshozókat támogatja napi szinten, tevékenységünk a könyvelésen és az információval történő ellátáson alapszik.

Papp Tibor Papp Tibor alapító
CertUnion ISO