A nonprofit szervezet és az áfa – az adómentesség nem automatikus

Sok alapítvány és egyesület vezetője úgy gondolja, hogy mivel szervezetük nem nyereségszerzésre törekszik, általános forgalmi adót sem kell fizetnie. Mások abból indulnak ki, hogy a közhasznú jogállás önmagában áfamentességet biztosít. Egyik következtetés sem helyes.

A nonprofit szervezet is lehet áfaalany, végezhet áfaköteles és adómentes tevékenységet, és előfordulhat, hogy ugyanazon szervezeten belül mindkettő jelen van. Ráadásul az áfamentesség nem feltétlenül előny. A szervezet ugyanis az adómentes tevékenységéhez kapcsolódó beszerzések áfáját főszabály szerint nem vonhatja le.

Mikor lesz áfaalany egy nonprofit szervezet?

Az Áfa tv. 5–6. §-a szerint az a jogképes személy vagy szervezet minősül áfaalanynak, amely saját neve alatt gazdasági tevékenységet folytat, annak céljától és eredményétől függetlenül. A gazdasági tevékenység egyik meghatározó jellemzője, hogy üzletszerű, illetve tartós vagy rendszeres jelleggel történik, és ellenérték elérésére irányul vagy azt eredményezi.

A nonprofit jelleg és a nyereség hiánya tehát nem zárja ki az áfaalanyiságot.

Például egy alapítvány rendszeresen, díjazás ellenében szervez oktatási programokat. Attól, hogy a bevételt teljes egészében a céljaira fordítja, még gazdasági tevékenységet végezhet az Áfa tv. értelmében.

Fontos különbség a korábbi cikkekhez képest, hogy az Ectv. és az Áfa tv. eltérő gazdasági tevékenység-fogalmat használ. Az ingatlan bérbeadása például az Ectv. alapján nem minősül gazdasági-vállalkozási tevékenységnek, az Áfa tv. alapján azonban rendszeres, ellenérték fejében történő hasznosításként gazdasági tevékenység lehet.

Egyes ügyletek akkor is áfaalanyiságot eredményeznek, ha a szervezet egyébként nem folytat gazdasági tevékenységet. Ilyen az új közlekedési eszköz más tagállamba történő értékesítése, valamint az építési telek vagy meghatározott beépített ingatlan sorozatjellegű értékesítése.

Közhasznú szervezetként minden tevékenység adómentes?

Nem.

Az Áfa tv. 85. §-a meghatározott közérdekű tevékenységeket mentesít az adó alól, de a mentességhez a jogszabályban meghatározott feltételeknek is teljesülniük kell.

Ilyen lehet például:

• meghatározott szociális ellátás;
• egészségügyi szolgáltatás;
• gyermek- és ifjúságvédelemhez kapcsolódó szolgáltatás;
• megfelelő feltételekkel nyújtott oktatás;
• egyes kulturális és sporttal kapcsolatos szolgáltatások;
• bizonyos nonprofit tagsági szolgáltatások.

A mentesség azonban nem pusztán attól függ, hogy a szervezet céljai között szerepel-e az adott tevékenység. Az oktatásnál például a szolgáltatás jellege és a jogszabályi feltételek, más esetekben a közszolgáltatói minőség vagy további különös követelmények is meghatározók.

Az áfamentesség feltételeit maga az Áfa tv. határozza meg, a szervezeti forma vagy a közhasznú jogállás önmagában nem dönt. A törvény 85. §-a szerinti mentességek egy részét ugyanakkor csak az Áfa tv. szerinti közszolgáltató teljesítheti adómentesen. Közszolgáltatónak az Áfa tv. az egyesületet, a szövetséget, a köztestületet és az alapítványt az alapszabályban (alapító okiratban) megjelölt tevékenysége tekintetében, a közhasznú szervezetként nyilvántartott szervezetet pedig az alapszabályban megjelölt közhasznú tevékenysége tekintetében tekinti. Az alapító okiratban való szereplés tehát az Áfa tv. szerinti közszolgáltatói minőség egyik feltétele: szükséges, de önmagában nem elég, mert a tevékenységnek a 85. § (1) bekezdés szerinti tárgyi feltételeknek is meg kell felelnie.

A nonprofit tagsági szolgáltatások mentességére (85. § (1) bekezdés l) pont) az Áfa tv. önálló feltételeket ír elő: a szervezet nyereségszerzésre nem törekvő, alapszabállyal és tagsággal rendelkezik, a szolgáltatást a tagjainak nyújtja, és a szolgáltatás fedezete az alapszabály szerinti tagdíj, hozzájárulás, támogatás vagy a saját tevékenység nyeresége.

Nem minden alapítványi oktatás, kulturális rendezvény vagy sportprogram automatikusan áfamentes.

Ugyanakkor a közhasznú jogállás hiánya sem jelenti feltétlenül azt, hogy a szervezet nem alkalmazhat közérdekű adómentességet.

Mi a helyzet a támogatásokkal és az adományokkal?

Egy valódi, ellenszolgáltatás nélküli pénzbeli adomány főszabály szerint nem áfaköteles ügylet ellenértéke. Ha például egy vállalkozás 1 millió forinttal támogat egy alapítványt, és ezért nem kap cserébe szolgáltatást, az összeg önmagában nem eredményez fizetendő áfát.

Más a helyzet, ha a támogatásért cserébe az alapítvány reklámot biztosít, terméket népszerűsít vagy más konkrét szolgáltatást nyújt. Ilyenkor a támogatásnak nevezett összeg valójában szolgáltatási ellenérték lehet, amelyre az adott ügylet áfaszabályait kell alkalmazni.

A támogatás jogcímének meghatározásakor ezért nem az elnevezés, hanem a tényleges gazdasági tartalom a döntő.

Három különböző helyzet az áfa szempontjából

A gyakorlatban különösen fontos megkülönböztetni az alábbi eseteket.

Az alanyi adómentesség ettől különböző, választáson alapuló adózási státusz. Az alanyi adómentes szervezet főszabály szerint szintén nem számít fel áfát, de beszerzéseinek áfáját sem vonhatja le. Egyes ügyleteknél pedig az alanyi mentesség ellenére is adófizetési kötelezettsége keletkezhet.

Miért nem mindig előny az áfamentesség?

Nézzünk egy egyszerű példát.

Egy alapítvány oktatási programot szervez. A program megvalósításához 5 millió forint + 27% áfa értékben vesz igénybe szolgáltatásokat. A beszerzések áfája: 5 000 000 × 27% = 1 350 000 Ft

Ha az alapítvány kizárólag olyan adómentes oktatási tevékenységet végez, amelyhez nem kapcsolódik adólevonási jog, akkor ezt az 1 350 000 forintot nem igényelheti vissza. A szolgáltatások tényleges pénzügyi terhe tehát: 6 350 000 Ft.

Ha ugyanezek a beszerzések teljes egészében adólevonásra jogosító, áfaköteles tevékenységet szolgálnának, és a levonás valamennyi feltétele teljesülne, akkor az 1 350 000 forint előzetesen felszámított áfa levonható lehetne. Természetesen ebben az esetben a szervezetnek a saját áfaköteles értékesítései után is meg kell állapítania a fizetendő áfát.

Az áfamentesség tehát nem egyszerűen adómegtakarítás. Sok esetben a beszerzések áfájának végleges költséggé válását eredményezi.

A döntésnél a vevők helyzete ez egyik legfontosabb tényező: ha a szolgáltatás vevői magánszemélyek, akik áfát nem vonhatnak le, az áfaköteles értékesítés vagy megdrágítja a szolgáltatást, vagy csökkenti a szervezet árbevételét.

Mi történik, ha a szervezet adómentes és áfaköteles tevékenységet is végez?

Tegyük fel, hogy egy egyesület adómentes szociális szolgáltatást nyújt, emellett pedig áfaköteles reklámtevékenységet végez.

A reklámtevékenységhez közvetlenül kapcsolódó beszerzések áfája a törvényi feltételek teljesülése esetén levonható. Az adómentes szociális tevékenységhez kapcsolódó beszerzések áfája viszont főszabály szerint nem.

A mindkét tevékenységet szolgáló közös költségek – például irodabérlet, könyvelés, informatikai szolgáltatások – esetében megfelelő elkülönítésre, illetve az Áfa tv. 123. §-a szerinti arányosításra lehet szükség.

Ezért a nonprofit szervezet könyvelésében nemcsak az alapcél szerinti és a vállalkozási tevékenységet kell elkülöníteni, hanem az áfalevonásra jogosító és arra nem jogosító tevékenységeket is.

Mi a helyzet az ingatlan-bérbeadással?

Az előző részben bemutattuk az ingatlanhasznosítás különleges társaságiadó-szabályait.

Az áfa szempontjából az ingatlan-bérbeadás főszabály szerint adómentes az Áfa tv. 86. § (1) bekezdés l) pontja alapján. Ez azonban nem minden ingatlanhasznosításra igaz. A törvény kivételeket is meghatároz, és az Áfa tv. 88. §-a alapján meghatározott feltételekkel az adókötelessé tétel is választható.

Ez különösen nagy jelentőségű lehet akkor, ha a szervezet az ingatlan felújítására jelentős összeget fordít. Egy 20 millió forint + 5,4 millió forint áfa összegű felújításnál ugyanis az áfalevonási jogosultság kérdése többmilliós pénzügyi különbséget jelenthet.

Az adókötelessé tétel ugyanakkor nemcsak levonási lehetőséget, hanem további kötelezettségeket is jelenthet, ezért azt a bérlők személyének, az ingatlan tervezett hasznosításának és a hosszú távú következményeknek az ismeretében célszerű mérlegelni.

Kell számlát kiállítani az adómentes szolgáltatásról?

Az adómentesség nem jelenti automatikusan azt, hogy nincs bizonylatolási kötelezettség.

Az Áfa tv. 165. §-a meghatározott adómentes ügyleteknél lehetővé teszi a számlakibocsátás alóli mentesülést, ha a szervezet megfelelő számviteli bizonylattal dokumentálja a teljesítést.

Más ügyleteknél viszont számlakibocsátási kötelezettség is fennállhat.

A szervezetnek ezért a bizonylatolás rendjét is a ténylegesen végzett tevékenységei alapján kell kialakítania.

Kell áfabevallást benyújtani, ha csak adómentes tevékenység van?

Nem mindig. Az áfaalany nonprofit szervezetnek az adott adómegállapítási időszakra nem kell bevallást benyújtania, ha

• kizárólag az Áfa tv. 85. § (1), 86. § (1) vagy 87. §-a szerint adómentes termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást végez, vagy alanyi adómentességet választ;
• nincs olyan önadózással megállapítandó fizetendő adója, amelyről egyébként bevallást kellene tennie;
• nincs olyan közösségi kereskedelemmel kapcsolatos ügylete, amely összesítő nyilatkozat benyújtását indokolná; és
• adólevonásra nem jogosult, vagy jogosult ugyan, de az adott időszakban a levonási jogát nem gyakorolja.

Ha bármelyik feltétel nem teljesül, bevallást kell benyújtani.

Összesítés

A nonprofit szervezetek áfakötelezettsége nem vezethető le pusztán a szervezet jogállásából.

Az alapítvány vagy egyesület lehet áfaalany akkor is, ha nem végez az Ectv. szerinti gazdasági-vállalkozási tevékenységet.

A közhasznú jogállás önmagában nem biztosít általános áfamentességet, az adómentes tevékenység pedig nem feltétlenül pénzügyi előny, hiszen a kapcsolódó beszerzések áfája végleges költséggé válhat.

A legfontosabb kérdés ezért nem az, hogy a szervezet nonprofit-e, hanem az, hogy pontosan milyen ügyleteket teljesít, azok milyen áfaminősítés alá tartoznak, és milyen mértékű levonási jog kapcsolódik hozzájuk.

A következő részben azt vizsgáljuk meg, hogy mi történik akkor, ha egy nonprofit szervezet külföldről vásárol terméket vagy szolgáltatást.

A nonprofit szervezet könyvelése nem pusztán adminisztráció. A jó könyvelő érti a szervezet célját, bevételeinek természetét és működési modelljét, ezért nemcsak a már megtörtént gazdasági eseményeket könyveli le, hanem a döntések következményeit is képes előre jelezni. Nonprofit szervezetet érdemes olyan helyen könyveltetni, ahol a működését is értik és támogatják.