Miért érhet többet egy vállalkozás, mint a saját tőkéje? – A rejtett tartalékok szerepe

Vagyonadó a gyakorlatban – 7. rész

Az előző részben bemutattuk, hogy a vagyonadó szempontjából egy vállalkozás értékét nem kizárólag a saját tőkéje határozná meg. A törvénytervezet a társaság jövedelemtermelő képességét is figyelembe venné, méghozzá kétszeres súllyal.

Van azonban egy további tényező, amely jelentősen növelhetné a számított cégértéket: a rejtett tartalék, vagyis a befektetett eszközként kimutatott ingatlanok, társasági részesedések és értékpapírok piaci és könyv szerinti értéke közötti pozitív különbözet, az ahhoz kapcsolódó halasztott adókötelezettséggel csökkentve.

Mikor kellene figyelembe venni a rejtett tartalékot?

A törvénytervezet 1. melléklete szerint, ha a társaság utolsó lezárt üzleti évi beszámolójában kimutatott saját tőke meghaladja az 500 millió forintot, azt a meghatározott rejtett tartalékokkal növelni kellene.

A korrekció a befektetett eszközként kimutatott ingatlanokra, társasági részesedésekre és értékpapírokra vonatkozna.

A pozitív értékkülönbözetet csökkenteni kellene az ahhoz kapcsolódó halasztott adókötelezettséggel, és a rejtett tartalék összegét független könyvvizsgálónak kellene felülvizsgálnia.

A rejtett tartalék kiszámításánál piaci értékként a tervezet szerint megállapított számított érték is figyelembe vehető, így nem feltétlenül szükséges külön értékbecslés (az ingatlanok számított értékét a későbbiekben még kifejtjük). A könyv szerinti érték tartalmazza a számviteli törvény szerinti értékhelyesbítést is. A rejtett tartalék nem lehet negatív: ha az érintett eszközök piaci értéke nem haladja meg a könyv szerinti értéküket, a rejtett tartalék nulla, vagyis a saját tőkét nem csökkenti (2. § 31. pont).

A halasztott adókötelezettség a rejtett tartalékok tényleges realizálásakor a következő üzleti években várhatóan felmerülő nyereségadó. Ha ennek összege megalapozottan nem becsülhető, a rejtett tartalékok 15%-át kell halasztott adókötelezettségként figyelembe venni (2. § 14. pont).

Folytassuk az előző cikk példáját!

A 6. részben („Mennyit ér a vállalkozásom?”) szereplő kft. hároméves eredményadatait és a 800 millió forintos hozamértéket változatlanul hagyjuk. Feltételezzük, hogy a társaság saját tőkéje időközben 600 millió forintra emelkedett, és hogy a tulajdonos a társaság 60%-át birtokolja. A társaság nem holdingvállalkozás.

A hozamérték változatlanul: 120 millió / 0,15 = 800 millió Ft

A 100%-os üzletrész számított értéke rejtett tartalék nélkül: (600 millió + 2 × 800 millió) / 3 = 733,33 millió Ft

Ez lenne a kiinduló cégérték.

Most vegyük figyelembe a rejtett tartalékot!

A társaság eszközeinek könyv szerinti és piaci értéke a következő:

A gépeknél és a készletnél lévő 70 millió forintos értékkülönbözet a rejtett tartalék számításában nem szerepel.

A példában egyszerűsítésként az egész beszámító különbözetre 9%-os, a társasági adó kulcsával számolt várható nyereségadót tételezünk fel, vagyis a halasztott adókötelezettség 500 × 9% = 45 millió forint. Ha a nyereségadó összege megalapozottan nem becsülhető, a tervezet kisegítő szabálya szerint a rejtett tartalékok 15%-át, vagyis 75 millió forintot kellene halasztott adókötelezettségként figyelembe venni.

A társaság korrigált saját tőkéje tehát: 600 millió + 455 millió = 1 055 millió Ft

Számítsuk újra az üzletrész értékét!

A hozamérték továbbra is 800 millió forint, azonban a saját tőke helyére már a rejtett tartalékkal korrigált érték kerül.

Új cégérték (100%) = (1 055 millió + 2 × 800 millió) / 3

Új cégérték (100%) = 885,00 millió Ft

Az eredményt a 100%-os és a 60%-os tulajdoni hányadra összehasonlítva:

A példában tehát a 455 millió forintos nettó rejtett tartalék 151,67 millió forinttal növeli a 100%-os üzletrész számított értékét, a 60%-os tulajdonos hányadára pedig 91,00 millió forinttal.

Ennek oka, hogy a korrigált saját tőke a képletben egyharmados súllyal szerepel.

Miért nem a teljes rejtett tartalékkal nőtt a cégérték?

Azért, mert a törvénytervezet nem egyszerűen összeadná a saját tőkét és a rejtett tartalékot.

A rejtett tartalékkal növelt saját tőke és a kétszeresen figyelembe vett hozamérték súlyozott átlagát kellene meghatározni.

Ez azt jelenti, hogy minden további 30 millió forint nettó rejtett tartalék – változatlan hozamérték mellett – 10 millió forinttal növelné a 100%-os üzletrész számított értékét.

Az 500 millió forintos határ éles

A korrekció nem fokozatosan, hanem a határ átlépésekor lépne életbe. Ugyanennél a társaságnál (800 millió forintos hozamérték, 455 millió forintos nettó rejtett tartalék):

A 10 millió forintos saját tőke-különbség így 155 millió forinttal növelné a számított értéket.

Minden vállalkozásnál alkalmazni kellene ezt a korrekciót?

Nem. A rejtett tartalék kötelező figyelembevétele a tervezet szerint az 500 millió forintot meghaladó saját tőkéjű társaságokra vonatkozna.

A holdingvállalkozásnál is a rejtett tartalékkal korrigált saját tőke szerepelne, ha meghaladja az 500 millió forintot, de hozamérték nélkül: az érték a korrigált saját tőke és a tulajdoni hányad szorzata lenne. Az újonnan alapított társaságokra vonatkozó egyszerűsítés pedig nem alkalmazható, ha a saját tőke meghaladja az 500 millió forintot. A tervezet meghatározott esetekben független cégértékelés alkalmazását is lehetővé tenné.

Mit jelentene mindez a tulajdonos számára?

A példában a tulajdonos 60%-os üzletrészének számított értéke 531 millió forint lenne, miközben a társaság beszámolójában a 60%-os hányadra jutó saját tőke mindössze 360 millió forint (600 millió × 60%).

Ez az érték nem feltétlenül jelentené azt, hogy a tulajdonos ennyiért értékesíthetné a vállalkozását, és azt sem, hogy ekkora összeggel szabadon rendelkezik.

A vagyonadó szempontjából azonban a számított érték lenne meghatározó.

Mire érdemes figyelni a gyakorlatban?

• Könyvvizsgálói felülvizsgálat és adatszolgáltatás. A rejtett tartalék összegét független könyvvizsgálónak kell felülvizsgálnia, a társaság pedig a felülvizsgált adatokról a beszámoló elfogadását követő 30 napon belül tájékoztatja a tulajdonosi jogokat gyakorló személyeket és az adóhatóságot (30. § (1) bekezdés). Ezt a 6. részben („Mennyit ér a vállalkozásom?”) is bemutattuk.
• Átmeneti szabály 2026-ra. A naptári évtől eltérő üzleti évű társaságnál, ha az utolsó beszámolót a törvény hatálybalépése előtt fogadták el, a 2026. tárgyévi adatszolgáltatást legkésőbb 2027. augusztus 31-ét megelőző 30. napig kell teljesíteni (34. § (2) bekezdés).
• Külföldi székhelyű társaság. A tulajdonosi jogokat gyakorló személyek részére megküldött, a tervezet szabályainak megfelelő adatszolgáltatás itt is figyelembe vehető. Ha a rejtett tartalék megállapításához szükséges adatok nem állnak rendelkezésre, a cégértékelés szerint megállapított értéket kell alkalmazni (30. § (2) bekezdés, 12. § (8) bekezdés).

Amivel még számolni kell:

• A tervezet a rejtett tartalékot „pozitív különbözetként” határozza meg, és kimondja, hogy az nem lehet negatív, de nem mondja ki kifejezetten, hogy a különbözetet eszközönként vagy összesítve kell-e számítani, vagyis hogy a veszteséges eszközök különbözete csökkenti-e az összeget.
• A tervezet nem határozza meg, mikor tekinthető a várható nyereségadó összege megalapozottan becsülhetőnek, ezért a 15%-os kisegítő szabály alkalmazhatósága az adott társaságtól függ.
• A mérlegfordulónap után jóváhagyott osztalék az 1. melléklet IV. e) pontja szerint csökkentheti a képletbe behelyettesített saját tőkét. Az 500 millió forintos határ vizsgálatánál a szöveg alapján úgy tűnik, hogy a beszámoló szerinti saját tőke számít, a két szabály sorrendjét azonban a tervezet nem részletezi.

A legfontosabb tanulság: a vállalkozás nyereségtermelő képessége és – az 500 millió forintot meghaladó saját tőkéjű társaságnál – a rejtett tartalékok egyaránt növelhetnék az üzletrész vagyonadó szerinti értékét, a határ átlépése pedig ugrásszerű különbséget okozhat. A tulajdonosnak ezért nem elegendő a saját tőkéjét ismernie: a számított cégértéket is meg kellene határoznia.

A következő részben azt vizsgáljuk meg, hogyan érintené a vagyonadó azokat, akik nem gazdasági társaságban, hanem saját nevükben folytatnak vállalkozási vagy mezőgazdasági tevékenységet.

Ez a cikk a Pénzügyminisztérium által 2026. október 6-án társadalmi egyeztetésre bocsátott, a vagyonadóról szóló törvénytervezet alapján készült. A szabályozás még nem végleges, ezért az ismertetett rendelkezések változhatnak.

Jogszabályi hivatkozások: törvénytervezet 2. § 14. és 31. pont, 12. § (3)–(8) bekezdés, 30. § (1)–(2) bekezdés, 34. § (2) bekezdés, valamint 1. melléklet I., II. és IV. pont.