Mennyit ér a vállalkozásom? – Az üzletrész vagyonadó szerinti értékelése

Vagyonadó a gyakorlatban – 6. rész

A vagyonadóról szóló törvénytervezet egyik legjelentősebb kérdése a vállalkozások értékelése. Sok magánszemély vagyonának meghatározó része ugyanis nem ingatlanban vagy pénzeszközben, hanem egy gazdasági társaságban fennálló tulajdonrészben testesül meg.

Az alább bemutatott értékelés a nem jegyzett, rendszeresen nem kereskedett társasági részesedésekre vonatkozik, így a kft.-üzletrészre és a zártkörű részvénytársaság részvényére is. A vagyonadó adóalanya a tulajdonos magánszemély, nem a társaság: a társaság értéke a tulajdonos vagyonában, a részesedésén keresztül jelenik meg.

A tervezet alapján az üzletrész értéke nem feltétlenül egyezne meg sem a névértékével, sem a társaság saját tőkéjének arányos részével.

Hogyan kellene meghatározni az üzletrész értékét?

A tervezet háromféle társasági részesedést különböztet meg: a szabályozott piacon (tőzsdén) jegyzettet, a szabályozott piacon kívüli forgalomban rendszeresen kereskedettet, valamint az ezekbe nem tartozót (a nem jegyzett és rendszeresen nem kereskedett részesedést).

A szabályozott piacon jegyzett, illetve a szabályozott piacon kívül rendszeresen kereskedett részesedéseknél alapvetően a tárgyév utolsó kereskedési napjának záróárfolyama lenne irányadó. Ha azonban ez több mint 10%-kal eltérne a tárgyév utolsó 30 napjának forgalommal súlyozott átlagárfolyamától, az átlagárfolyamot kellene alkalmazni.

A magyar kkv-k többségét érintő, nem jegyzett üzletrészeknél ennél összetettebb értékelési módszer érvényesülne.

Nemcsak a saját tőke számítana

A tervezet 1. melléklete szerint az üzletrész értékelése főszabályként két tényezőből indulna ki:

• Saját tőke: a társaság utolsó lezárt üzleti évi beszámolója szerinti érték.
• Hozamérték: az utolsó három lezárt üzleti év átlagos adózott eredményéből számított érték.

A tervezet a hozamértéket kétszeres súllyal venné figyelembe.

A számítás képlete: Üzletrész értéke = [(saját tőke + 2 × hozamérték) / 3] × tulajdoni hányad

A hozamérték meghatározásához a hároméves átlagos adózott eredményt főszabályként 15%-os tőkésítési rátával kellene elosztani.

A saját tőke az utolsó lezárt üzleti évi beszámoló szerinti saját tőke. A tervezet szerint utolsó lezárt üzleti évi beszámoló az adóbevallás elkészítésekor rendelkezésre álló legutolsó üzleti évi beszámoló. Ha a három év átlagos adózott eredménye negatív, a hozamértéket nullának kell tekinteni. Az 500 millió forintot meghaladó saját tőkéjű társaságnál a saját tőkét a rejtett tartalékkal korrigálni kell, ezt a későbbiekben még kifejtjük.

Nézzünk egy példát!

Egy magánszemély 100%-os tulajdonában álló kft. adatai:

A példa feltételezi, hogy a társaság saját tőkéje nem haladja meg az 500 millió forintot, ezért rejtett tartalékkal nem kell korrigálni, és hogy a társaság nem holdingvállalkozás, nem újonnan alapított, valamint a tulajdonos 100%-os tulajdoni hányaddal rendelkezik.

A 120 millió forintos átlagos eredményből számított hozamérték: 120 millió / 0,15 = 800 millió Ft

Az üzletrész számított értéke: (300 millió + 2 × 800 millió) / 3 = 633,33 millió Ft

Vagyis a társaság 300 millió forintos saját tőkéje mellett a tulajdonos üzletrészének vagyonadó szerinti számított értéke mintegy 633 millió forint lenne.

A példában tehát az üzletrész értéke több mint kétszerese a saját tőkének.

Minden vállalkozásra ugyanez a képlet vonatkozna?

Nem. A tervezet külön szabályokat tartalmazna a holdingvállalkozásokra, az újonnan alapított társaságokra és a kisebbségi tulajdonrészekre is:

Ugyanaz a társaság (300 millió forint saját tőke, 120 millió forint átlagos adózott eredmény) a különböző szabályok szerint:

Az újonnan alapított társaságra vonatkozó egyszerűsítés csak alacsony nyereségnél érvényesülne: a példa szerinti 300 millió forintos saját tőkénél a 25%-os határ 75 millió forint hozamérték, ami 11,25 millió forintos éves adózott eredménynek felel meg (75 × 0,15). Ennél nagyobb eredménynél a főszabály szerinti képlet alkalmazandó.

A tervezet azt is lehetővé tenné, hogy bizonyos esetekben – például jelentősen megváltozott működési körülmények vagy különleges részvényesi jogok miatt – független szakértő által meghatározott cégértéket vegyenek figyelembe.

A cégértékelést olyan szolgáltató végezheti, amely az értékelt részesedés tulajdonosától, a társaságtól és azok tulajdonosaitól jogilag és gazdaságilag független, és amelynek üzletszerűen végzett cégértékelési bevétele a megelőző három évben évenként külön-külön meghaladta a 250 millió forintot, vagy az összes bevétele 25%-át (de legalább 50 millió forintot). Az értékelésnél legalább két módszert (jövedelemalapú, piaci összehasonlító, vagyon- és eszközalapú) kell alkalmazni (12. § (4)–(7) bekezdés).

Miért fontos mindez a tulajdonosnak?

Az üzletrész számított értéke nem feltétlenül jelenti azt, hogy a tulajdonos ezt az összeget ténylegesen megkapná a vállalkozás értékesítésekor. Még kevésbé jelenti azt, hogy ekkora összeggel szabadon rendelkezik.

A vagyonadó azonban a számított vagyoni értékhez kapcsolódna, nem pedig a tulajdonos által ténylegesen felvett osztalékhoz.

A tervezet a likviditási nehézségekre fizetési könnyítést (fizetési halasztást vagy részletfizetést) ad: kérelemre engedélyezhető, ha az adó egyösszegű megfizetése a likviditási helyzetre tekintettel aránytalanul súlyos terhet jelentene, és az adó későbbi megfizetése valószínűsíthető. A kérelem elbírálásakor különösen azt kell figyelembe venni, ha az adóalap megállapításánál figyelembe vett vagyon legalább 50%-a olyan vagyonelem, amelyből az adó megfizetéséhez szükséges likvid pénzeszköz közvetlenül nem származik. A könnyítés legfeljebb 12 hónapra, kivételesen, különösen lakhatást szolgáló ingatlan vagy társasági részesedés után legfeljebb 24 hónapra engedélyezhető, az automatikus részletfizetés pedig a vagyonadó-tartozásra nem alkalmazható (26. §).

Mire érdemes figyelni a gyakorlatban?

• Az osztalék időzítése. A saját tőke csökkenthető az utolsó lezárt üzleti évi beszámoló mérlegfordulónapját követően jóváhagyott vagy kifizetett osztalék összegével, ha annak összegét a beszámoló szerinti saját tőke még tartalmazza (1. melléklet IV. e) pont).
• A beszámolóadatok. A 365 napnál rövidebb vagy hosszabb üzleti év adózott eredményét egész évre át kell számítani. Ha csak egy vagy két lezárt üzleti évi beszámoló adatai állnak rendelkezésre, a rendelkezésre álló adatokat kell figyelembe venni (1. melléklet V. a) pont).
• Összevont beszámoló. Ha a társaság anyavállalatként összevont (konszolidált) éves beszámolót is készít, az egyedi helyett az összevont beszámoló adatai alapján kell az értéket meghatározni (1. melléklet VII. pont).
• Közelmúltbeli értékesítés. A 10%-nál nagyobb, független harmadik felek közötti értékesítés esetén az értékesítéstől számított egy évig az átruházási szerződésben meghatározott tranzakciós ellenérték is figyelembe vehető, ha az az ésszerű és valószínű valós piaci értéket tükrözi (1. melléklet V. c) pont).
• Külföldi társaság. A tőkésítési ráta az adott ország kockázatmentes kamatlába és a szabályozott piacán nem jegyzett társaságokra alkalmazandó kockázati felár alapján is meghatározható (1. melléklet VI. pont).
• A társaság adatszolgáltatása. Az a belföldi székhelyű gazdasági társaság, amelynek az utolsó lezárt üzleti évi saját tőkéje meghaladta az 500 millió forintot, a rejtett tartalék megállapításához szükséges, könyvvizsgáló által felülvizsgált adatokról a beszámoló elfogadását követő 30 napon belül tájékoztatja a tulajdonosi jogokat gyakorló személyeket és az adóhatóságot (30. § (1) bekezdés). A rejtett tartalék fogalmát a későbbiekben még kifejtjük.

Amivel még számolni kell:

• A beszámoló elkészítésének és elfogadásának időzítése befolyásolhatja, hogy melyik üzleti év adatai kerülnek az értékelésbe, mert a tervezet a beszámoló rendelkezésre állásához köti az „utolsó lezárt üzleti évi beszámoló” fogalmát.
• Az újonnan alapított társaságra vonatkozó 25%-os hozamérték-határnál a tervezet nem mondja ki kifejezetten, hogy a hozamértéket a rendelkezésre álló egy vagy két év adataiból kell-e kiszámítani.
• A kisebbségi csökkentésnél a tervezet közvetlen és közvetett tulajdoni hányadról szól, a közvetett hányad számítását azonban nem részletezi. A „csökkenthető” kifejezés alapján a csökkentés a szöveg szerint választható.

A legfontosabb tanulság: egy nyereséges vállalkozás üzletrésze a vagyonadó szempontjából lényegesen többet érhet a könyv szerinti saját tőkénél, miközben ez az érték nem jelent azonnal rendelkezésre álló pénzeszközt. A konkrét érték a társaság típusától (holding, újonnan alapított társaság), a tulajdoni hányadtól és a rendelkezésre álló beszámolóktól is függ.

A következő részben részletesen megvizsgáljuk, hogy a vállalkozás jövedelemtermelő képessége és a rejtett vagyoni értékek hogyan befolyásolhatják a tulajdonrész értékelését.

Ez a cikk a Pénzügyminisztérium által 2026. október 6-án társadalmi egyeztetésre bocsátott, a vagyonadóról szóló törvénytervezet alapján készült. A szabályozás még nem végleges, ezért az ismertetett rendelkezések változhatnak.

Jogszabályi hivatkozások: törvénytervezet 2. § 15., 37. és 38. pont, 3. §, 12. § (1)–(7) bekezdés, 26. § (1)–(3) bekezdés, 30. § (1) bekezdés, 1. melléklet I.–VII. pont.