Egypercesek

A tartozás manapság teljesen hétköznapi dolognak számít, hiszen hitelt veszünk fel ingatlanvásárlás, ingóságvásárlás esetén, hatóságokkal szemben felmerülő kötelezettségeink vannak nyilvántartva. Addig nem jelentenek problémát a kötelezettségek, míg határidőre megtörténik a kiegyenlítésük. Viszont onnantól, ha nem tudjuk tartani a fizetési határidőket, számos követkeménnyel kell szembenéznünk.

A következőkben a NAV-nál nyilvántartott lejárt esedékességű kötelezettségekről, és azok következményeiről fog szólni cikkünk.

Mi a tartozás?

A tartozás olyan fizetési kötelezettség, amelynek fizetési határideje eltelt, és még nem fizették ki. Főszabály szerint ezeket a tartozásokat lehet végrehajtani. A fizetési határidő lejárta előtt a kötelezettséget végrehajtani nem lehet.

Az adók fizetési határidejét törvény határozza meg, míg a határozatban megállapított adókat a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül kell megfizetni, kivéve, ha a törvény ettől eltérően rendelkezik.

Fizetési kedvezmény lehetőségei

Amennyiben az adózó fizetési kötelezettségét – NAV által előírt, nyilvántartott adókat, járulékokat, pótlékokat, bírságokat és egyéb tartozásait – valamilyen gazdasági vagy személyes okból nem tudja teljesíteni határidőn belül, fizetési kedvezményt kérhet.

Fizetési kedvezmény lehet:

• halasztás
• részletfizetés
• mérséklés, elengedés

Ha a halasztást vagy a részletfizetési kérelmet a NAV jóváhagyta, azt a kötelezettséget végrehajtani nem lehet. Viszont, ha az adózónak lejárt esedékességű tartozása keletkezik és/vagy a részletfizetést nem fizeti megfelelően, úgy a NAV a tartozást visszaírja, és újból egyösszegben lesz esedékes, így végrehajthatóvá válik.

Felszólít-e a NAV a végrehajtás indítását megelőzően?

A végrehajtási eljárás felhívás, határozat vagy végzés kiállítása nélkül megindítható. Viszont az adózót és az adó fizetésére kötelezett személyt az adótartozás tényéről, annak megfizetéséről felhívhatja, melyben feltünteti a tartozás összegét, és kitűzi annak fizetési határidejét.

Szünetelhet a végrehajtás?

Vannak olyan helyzetek, amikor a végrehajtási eljárást szüneteltetik vagy a NAV felfüggeszti az eljárást.

A következő esetekben szünetelhet a végrehajtási eljárás:

• ha a tartozás esedékességét követő 8 napon belül az adózó fizetési kedvezmény kérelmet nyújtott be, úgy a NAV elbírálásáig szünetel a végrehajtás
• a NAV engedélyezte a fizetési kedvezményt
• halasztás esetén a NAV döntése ellen indított közigazgatási per jogerőssége elbírálás alatt van
• felszámolás alatt levő cég törvényes képviselőjére, részvényesére hárul a kötelezettség kifizetése
• ha a törvény így rendelkezik

Fontos azonban, hogy az adós fizetési kedvezményre vonatkozó kérelmet az eljárás bármely szakaszában előterjeszthet.

A végrehajtási eljárás szünetelése automatikusan beáll, a szüneteltetésről a NAV nem küld határozatot, végzést, illetve külön sem kell kérelmezni.

Mikor függesztik fel az eljárást?

Végrehajtási eljárás felfüggesztésének időpontjától végrehajtás nem indítható. A következő helyzetekben függeszthetik fel az eljárást:

• a NAV a döntés végrehajtását felfüggesztheti, ha a fizetési kötelezettséget előíró döntést megváltoztatják vagy törlik
• ha az adós igazolja a méltányolható körülményt, amely okot ad a felfüggesztésre, és az adós korábban nem kapott eljárási bírságot végrehajtási eljárás során. Méltányolható körülménynek számít az adós vagy eltartott személy tartós beteg, vagy az adóst természeti, ipari katasztrófa érte
• ha a végrehajtandó követelést egy másik követelés biztosítására lefoglalták, és az adós igazolja a követelés kifizetését. A NAV ebben az esetben az igazolástól számított 3 munkanapon belül a követelés végrehajtását a követelés összegének beérkezéséig felfüggeszti
• behajtást kérő kezdeményezésére felfüggeszthetik vagy megszüntethetik a végrehajtást
• bíróság felfüggesztheti, ha közigazgatási per miatt felülvizsgálat zajlik
• ha a törvény így rendelkezik

Ha a végrehajtás felfüggesztésének megszüntetését a kezdeményező nem kérelmezi, akkor 6 hónap leteltével a NAV elévültnek nyilvánítja a végrehajtást.

Mi a teendő, ha nem értünk egyet a NAV döntésével?

Jogorvoslati lehetőségeket biztosít a törvény arra, hogyha a NAV már meghozta a döntéseit, viszont valamilyen oknál fogva nem értünk egyet vele. Az alábbi lehetőségeink vannak ebben az esetben:

• Végrehajtási kifogás: Abban esetben élhetünk ezzel a lehetőséggel, hogyha a NAV vagy bírósági végrehajtás esetében az önálló bírósági végrehajtó törvényt sértett vagy mulasztott. Végrehajtási kifogással az eseménytől számított 15 napon belül lehet élni.
• Fellebbezés: Abban az esetben élhetünk a fellebbezés lehetőségével, hogyha a végrehajtási kifogást elutasították, vagy a határidő be nem tartása végett az igazolási kérelmet elutasították. A határozattól számítva 15 napon belül kell benyújtani.
• Végrehajtási igényper: Célja, hogy a lefoglalt vagyontárgyakkal kapcsolatos igényeket tisztázzák. Végrehajtási igénypert a vagyontárgyat tulajdonosa indíthat. Megakadályozza a vagyontárgyak értékesítését.

A végrehajtási eljárás folyamata

Abban az esetben indítható el a végrehajtási eljárás, hogyha az adózó a tartozásait határidő lejártáig nem fizette meg, és semmi nem akadályozza az eljárás elindítását.

A végrehajtásra a fokozatosság elve nem érvényesül. Tehát a hatósági átutalási megbízás, illetve a lefoglalás egy időben, vagy egymást közvetlenül követve történhet. Végrehajtás esetében a cél, hogy minél rövidebb időn belül, minél hatékonyabban behajtsa a NAV a követelését.

A NAV a tartozás összegétől függően cselekszik. Kisebb adótartozás (10.000 Ft alatt) nem foganatosít eljárást, 200.000 forint összegig jövedelemletiltást, hatósági átutalási megbízást eszközöl. 200.000 forintot meghaladó adótartozás esetében pedig végrehajtást foganatosíthat.

Milyen tartozást hajt be a NAV?

A NAV nem csak az általa nyilvántartott adótartozások behajtására van felhatalmazva, hanem más hivatalok, külső megkeresésekre is foganatosít végrehajtási eljárást:

• adó, költségvetési támogatásra
• adó-visszaigénylésre
• állami garancia/kezesség kiutalása és visszakövetelésére
• adók módjára behajtandó köztartozásokra
• önkormányzatokat megillető helyi adókra, gépjárművekkel kapcsolatos tartozásokra
• igazságügyi, vagy rendészeti szervek által nyilvántartott bírságokra, tartozásokra

Fizetési kötelezettségek behajtása

A tartozás behajtására több lehetősége van a NAV-nak, melyek a következők:

• Hatósági átutalási megbízás, azaz inkasszó: A legegyszerűbb formája a pénzbehajtásnak a hatósági átutalási megbízás. A NAV-nak joga van információt szerezni a számlavezető banknál, és a számlaegyenleg ellenőrzését követően a követelés összegét leemelheti a bankszámláról. Amennyiben az adózónak több bankszámlája van, úgy a követelés összegéig bármely bankszámláról rendezheti az inkasszót.

• Munkabér-, nyugdíjletiltás: Munkabérletiltás esetében a NAV kapcsolatba lép az adós munkáltatójával, hogy a munkabér, prémium egy részét ne a munkáltatónak, hanem a jogosultnak utalják. A letiltások teljesítéséről a korábbi cikkünkben írtunk.

• Helyszíni eljárás: Helyszíni eljárás során a végrehajtó fél jogosultságot kap, hogy az adós ingatlanjainak, ingóságainak felmérésére. Akkor is bejárhatja az ingatlanokat a NAV, hogyha azok le vannak zárva. A helyszíni eljárás során a NAV felértékelheti, lefoglalhatja a vagyontárgyakat.
  • A NAV gyakorlatilag bármilyen vagyontárgy lefoglalására jogosult, amely az adós tulajdonában van, kivéve, hogyha bizonyítható, hogy a vagyontárgy egy harmadik fél tulajdona. Romlandó árucikket is lefoglalhat, hogyha a lejárati ideje jogszabályoknak megfelelően nincs közel.
  • Gépjármű lefoglalása esetén a gépjármű iratait is elveszi a tulajdonostól, és ideiglenesen kivonatja a forgalomból. Gépjármű lefoglalása esetén kivételt képez, ha a gépjármű a magánszemély foglalkozásának kelléke, vagy mozgássérült.
  • Ingatlan lefoglalására is kerülhet sor. 500.000 forint tartozás alatt az adós, vagy közeli hozzátartozó ingatlanja nem foglalható le, viszont jelzálog jegyezhető be rá. Végrehajtási joggal terhelheti az ingatlan, illetve teljes egészében elidegenítheti. Végrehajtási jog esetében az ingatlan tulajdonosa értékesítheti az ingatlant, azonban elidegenítés esetében a NAV elárverezi az ingatlant. Az ingatlan-nyilvántartás költségei az adóst terhelik. Az ingatlan-nyilvántartás határozat kézhezvételétől 45 nap, vagy az ingatlan lakcím szerinti jegyzőjétől érkezett tájékoztatás kézhezvételétől, de legkésőbb 3 hónapon belül az ingatlant el kell adni vagy árverezni.

Végrehajtás megszüntetése és megszűnése

Különbséget kell tenni aközött, hogy a NAV megszünteti az eljárást, vagy a törvény alapján megszűnik.

NAV általi megszüntetésre akkor kerül sor, ha

• az adós megfizette a tartozását
• a NAV behajtotta a tartozást
• a NAV elengedte a tartozás összegét
• a korábban említett szabályok alapján elévült a végrehajtás
• visszavonták a végrehajtást

Külön intézkedés nélkül törvény nélkül megszűnik a végrehajtás, ha

• az adós meghal és a végrehajtás nem külső megkeresésre indult
• a törvény így rendelkezik