Az adókötelezettség szempontjából meg kell különböztetni a vállalkozás tevékenységével összefüggő szakmai, és a tevékenységéhez nem kapcsolódó szórakozási célú rendezvényeket, függetlenül attól, hogy azok online vagy személyes részvétellel kerülnek megrendezésre.
Abban az esetben, ha a rendezvény szakmai és a vállalkozás tevékenységéhez szervesen kapcsolódik, úgy a rendezvény érdekében felmerült költségek elszámolhatóak, az ÁFA levonásba helyezhető, valamint a költségek után nem keletkezik többlet adófizetési kötelezettség.
Ilyen költség lehet például:
• a programszervezés díja
• a terembérleti díj
• a stúdiótechnika költsége
• a dekoráció
• hostess-szolgáltatás díja
• a magasabb résztvevői létszámot biztosító előfizetői csomag megrendelése
• a megfelelő kép- és hangminőséget biztosító videótechnika beszerzése
• vagy a konferenciavezető díja
Ellenben, ha a rendezvény szórakozási célt szolgál, úgy az esemény költsége egyes meghatározott juttatásként adózik.
TAO-s cég esetén a bruttó összeg 118%-a után kell fizetni 15%-os SZJA-t és 15,5%-os SZOCHO-t
KIVA-s cég esetén az adófizetési kötelezettség a következőképp alakul: a bruttó összeg 118%-a után kell fizetni 15%-os SZJA-t és a bruttó összeg 100%-a után 11%-KIVA-t.
Emellett pedig az is fontos szempont, hogy az ÁFA sem helyezhető levonásba.
Ha az esemény nem online kerül megrendezésre, és vendéglátási célú, úgy a rendezvényen felmerülő étel és ital költsége reprezentációként adózik.
TAO adóalanyok esetén az adóalap 1,18-szorosa után kell megfizetni a 15%-os személyi jövedelemadót és a 15,5 szociális hozzájárulási adót.
KIVA adóalanyok esetén az adóalap 1,18-szorosa után kell megfizetni a 15%-os személyi jövedelemadót, valamint a normál adóalap után keletkezik 11%-os KIVA fizetési kötelezettség.
A veszélyhelyzet alatt megjelent egy könnyítés, miszerint a 2021.06.10 után teljesített reprezentációs költségek esetében nincs szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség.
Ha az eseményen díjkiosztás vagy ajándékosztás is történik, úgy azután is keletkezik adófizetési kötelezettség.
Ha a magánszemély olyan díjban, ajándékban részesül, amelynek egyedi értéke nem haladja meg a minimálbér 25%-át (2021-ben 41.850 Ft-ot), úgy az ajándék egyes meghatározott juttatásként lesz adóköteles, a fentebb részletezett mértékek szerint. Míg abban az esetben, ha az ajándéktárgy összege a meghatározott értékhatárt meghaladja, úgy a juttatás a felek között fennálló jogviszony alapján fog adózni. Munkaviszony esetén a munkavállalót 33,5%, a munkáltatót TAO-s cég esetén 17%, KIVA-s cég esetén 11% adó terheli.
Ha a felek között nincs fennálló jogviszony, úgy az ajándék egyéb jövedelemként fog adózni, ami azt jelenti, hogy a magánszemélyt 15%, a kifizetőt TAO-s cég esetén 15,5% adó terheli. KIVA-s vállalkozás egyéb jövedelem juttatása esetén mentesül a KIVA megfizetése alól.
*Az Szja tv. szerinti egyéb jövedelem azonban a Tbj. 27. §-a alapján nem képez járulékalapot, így a kisvállalati adó alapjában nem kell figyelembe venni. Amennyiben a kisvállalati adó alanya egyéb jövedelmet juttat a magánszemély részére, kisvállalati adó és szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettsége sem keletkezik. A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 3. § (3) bekezdése alapján, mivel a jövedelem kifizetőtől származik, a magánszemély sem köteles megfizetni szociális hozzájárulási adót.
