Egy vállalkozás 2 millió forintot utal egy alapítványnak. A felek az átutalás közleményében és a megállapodásban egyaránt adománynak nevezik az összeget. Ettől azonban még nem biztos, hogy adományról beszélünk. Ha ugyanis az alapítvány a pénzért cserébe reklámszolgáltatást nyújt, a juttatás valójában szolgáltatás ellenértéke lehet.
Az adózási minősítést nem az dönti el, hogy a felek minek nevezik a pénzmozgást, hanem az, hogy annak mi a tényleges gazdasági tartalma. Korábbi cikkükben olvashat a tartalom elsődlegességéről a formával szemben (Számviteli alapelvek 13. rész).
Ez a nonprofit szervezetek gazdálkodásának egyik legfontosabb kérdése, mert az adomány és az ellenérték eltérő számviteli, társaságiadó- és áfakövetkezményekkel járhat.
Mitől lesz egy támogatás adomány?
A civil szervezetek működéséről szóló törvény (Ectv.) és a társaságiadó-törvény adományfogalmát meg kell különböztetni.
Az Ectv. általános fogalma szerint az adomány a civil szervezetnek – létesítő okiratában rögzített céljaira – ellenszolgáltatás nélkül juttatott eszköz vagy nyújtott szolgáltatás.
A Tao. tv. ennél szűkebb, a támogatónak járó adókedvezmények szempontjából meghatározó fogalmat használ: eszerint adománynak minősülhet a közhasznú szervezet közhasznú tevékenységének támogatására, visszafizetési kötelezettség nélkül nyújtott pénz, eszköz vagy szolgáltatás, feltéve, hogy a juttatás nem eredményez a törvényben meghatározott tiltott vagyoni előnyt a támogatónál vagy a hozzá kapcsolódó személyeknél.
Ezért különbséget kell tennünk az általános értelemben vett adomány és a Tao. tv. szerinti, adókedvezményre jogosító adomány között.
Egy nem közhasznú egyesület is fogadhat ellenszolgáltatás nélküli támogatást, amely az Ectv. szerint adomány. A Tao. tv. szerinti adományt azonban csak közhasznú szervezet fogadhat, és adományigazolást is csak közhasznú szervezet állíthat ki. A nem közhasznú szervezetnek nyújtott támogatás után ezért az adományozót megillető kedvezmények nem járnak. A támogató ilyenkor is elszámolhatja költségként a juttatást, ha a támogatott megfelelő nyilatkozatot ad (erről lejjebb írunk).
Kaphat-e bármit az adományozó a támogatásáért?
Igen, de nagyon fontos, hogy mit.
A Tao. tv. kifejezetten kimondja, hogy az adományozó nevére vagy tevékenységére történő utalás nem minősül vagyoni előnynek.
Ez azt jelenti, hogy egy közhasznú alapítvány például feltüntetheti a honlapján: „Programunk megvalósítását az XY Kft. támogatta.” Ez önmagában nem teszi a támogatást reklámszolgáltatás ellenértékévé.
Más a helyzet, ha az alapítvány vállalja, hogy a támogató termékeit népszerűsíti, hirdetési felületet biztosít számára, reklámkampányt folytat, vagy meghatározott marketingmegjelenést teljesít.
A támogató puszta megnevezése és a részére nyújtott reklámszolgáltatás között tehát lényeges különbség van.
A döntő kérdés az, hogy a támogató kap-e a pénzéért cserébe olyan azonosítható szolgáltatást vagy vagyoni előnyt, amely túlmutat a támogatás tényének közlésén.
Nézzünk három példát
példa 1. – Valódi adomány
Egy vállalkozás 1 millió forinttal támogatja egy közhasznú alapítvány hátrányos helyzetű gyermekeknek szervezett oktatási programját.
Az alapítvány a támogatást a program megvalósítására fordítja. A támogató nem kap ellenszolgáltatást, nevét azonban feltüntetik a támogatók között.
Ez a megfelelő törvényi feltételek mellett adománynak minősülhet.
példa 2. – Reklámszolgáltatás
Ugyanez a vállalkozás 1 millió forintot fizet, de a megállapodás alapján az alapítvány köteles a vállalkozás termékeit bemutatni, reklámanyagait terjeszteni és a rendezvény résztvevőinek figyelmét a termékeire irányítani.
Ebben az esetben a pénzért cserébe azonosítható reklámszolgáltatás történik.
A juttatás nem pusztán attól válik adománnyá, hogy a szerződésben támogatásnak nevezik.
példa 3. – Adomány és szolgáltatás egy szerződésben
A vállalkozás összesen 2 millió forintot biztosít az alapítványnak.
A felek ebből 1,5 millió forintot ellenszolgáltatás nélküli támogatásként, 500 ezer forintot pedig meghatározott reklámszolgáltatás ellenértékeként állapítanak meg.
Ez a konstrukció megfelelő feltételek mellett kezelhető két külön jogcímen, ha a szolgáltatás és az adomány valóban elkülönül, és a szerződés, a teljesítés, valamint az elszámolás ezt alátámasztja.
A különválasztásnak tehát nemcsak a dokumentumokban, hanem a tényleges teljesítésben is meg kell jelennie.
Az elkülönített ellenértéknek ráadásul a szolgáltatás tényleges értékéhez kell igazodnia. Ha a támogató a ténylegesen fizetett összegnél lényegesen értékesebb szolgáltatást kap, a különbözet vagyoni előnynek minősülhet, és az adomány jellegét is veszélyeztetheti.
Miért fontos ez a támogatott szervezetnek?
A nonprofit szervezetnek a bevételeit azok tényleges jogcíme szerint kell nyilvántartania.
A valódi adomány nem ugyanaz, mint a szolgáltatásnyújtásból származó bevétel. A szolgáltatás ellenértékénél ráadásul külön meg kell vizsgálni, hogy a tevékenység alapcél szerinti vagy gazdasági-vállalkozási tevékenységnek minősül-e.
Az előző részekben már tisztáztuk, hogy az ellenérték önmagában nem tesz egy tevékenységet vállalkozásivá. Például egy alapítvány cél szerinti oktatási programjáért fizetett részvételi díj alapcél szerinti bevétel is lehet. Ezzel szemben egy üzletszerűen nyújtott, az alapcéltól elkülönülő reklámszolgáltatás gazdasági-vállalkozási tevékenység lehet.
Ennek a támogatott szervezet adózására is közvetlen hatása van. Az adomány az alapcél szerinti bevételek közé tartozik, a reklámszolgáltatás ellenértéke viszont, ha vállalkozási tevékenységnek minősül, a vállalkozási bevételek közé kerül. Így beleszámít a 10 millió forintos és 10%-os, illetve a 15%-os mentességi keret vizsgálatába, valamint a 60%-os arány számításába is. Az Ectv. 20. § (1) bekezdése emellett előírja, hogy az adományt és az alapcél szerinti szolgáltatás bevételét a szervezetnek külön kell kimutatnia.
Az adomány vagy ellenérték kérdését tehát először kell eldönteni. Csak ezt követheti az alapcél szerinti vagy vállalkozási tevékenység minősítése.
És mi történik az áfával?
Ez az a pont, ahol a téves minősítés különösen jelentős kockázatot okozhat.
A valódi, ellenszolgáltatás nélküli pénzadomány főszabály szerint nem valamely termékértékesítés vagy szolgáltatás ellenértéke, ezért önmagában nem keletkeztet áfafizetési kötelezettséget.
Ha azonban a támogatásnak nevezett összeg valójában reklámszolgáltatás ellenértéke, akkor már az áfaszabályokat is alkalmazni kell. Ez nem jelenti feltétlenül azt, hogy a szervezetnek minden esetben 27% áfát kell felszámítania. Az ügylet teljesítési helyét, az esetleges adómentességet és a szervezet áfastátuszát is vizsgálni kell.
A nonprofit vagy közhasznú jogállás önmagában nem jelent általános áfamentességet.
Az áfánál nem az Ectv. szerinti vállalkozási tevékenység fogalma, hanem az Áfa tv. gazdasági tevékenység fogalma irányadó, és a nonprofit szervezet akkor áfaalany, ha saját nevében gazdasági tevékenységet végez.
Ezért veszélyes az a gyakorlat, amikor a felek a reklámért vagy más szolgáltatásért kapott összeget egyszerűen adományként könyvelik el, és emiatt az ügylet áfakezelését sem vizsgálják meg.
A támogató oldalán is eltérő a két ügylet
Egy társaságiadó-alany vállalkozás számára a közhasznú szervezetnek nyújtott, a Tao. tv. feltételeinek megfelelő adomány kedvező adózási lehetőséget jelenthet.
Az adomány ráfordításként elszámolt összegével – a megfelelő igazolás birtokában – nem kell megnövelni az adózás előtti eredményét. Ezenfelül a közhasznú tevékenység támogatására nyújtott adomány értékének 20%-ával, tartós adományozási szerződés esetén 40%-ával csökkentheti az adóalapját, a törvényi korlátok között.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden nonprofit szervezetnek adott támogatás után jár ez a kedvezmény. A kedvezményhez a támogatott szervezet jogállásának, a támogatás céljának és a juttatás tartalmának is meg kell felelnie a Tao. tv. feltételeinek.
Ha viszont a vállalkozás reklámszolgáltatást vásárol, akkor nem adományozóként, hanem szolgáltatást igénybe vevőként jár el. A költség elszámolhatóságát és az áfalevonási jogot ennek megfelelően kell megítélni.
A támogatói kedvezményeket a következő részben részletesen is bemutatjuk.
Kell-e adományigazolást kiállítani?
A Tao. tv. szerinti adományhoz kapcsolódó kedvezmények igénybevételéhez megfelelő igazolás szükséges. Adományigazolást csak közhasznú szervezet állíthat ki.
A közhasznú szervezet által kiállított igazolásnak tartalmaznia kell a támogató és a támogatott azonosító adatait – nevét, székhelyét, adószámát –, a juttatás összegét és a támogatott célt.
A társaságiadó-kedvezmények érvényesítéséhez szükséges igazolásokat és nyilatkozatokat meg kell különböztetni egymástól.
A Tao. tv. szerinti adomány esetében a közhasznú szervezet adományigazolást állít ki, amely tartalmazza a támogató és a támogatott azonosító adatait, az adomány összegét és a támogatott célt. Ezt az igazolást a támogatásnyújtás időpontjában, de legkésőbb az adóév végéig kell a támogató rendelkezésére bocsátani.
Az adománynak nem minősülő, visszafizetési kötelezettség nélküli támogatásoknál más nyilatkozati szabályok érvényesülnek. A támogatott szervezet nyilatkozhat arról, hogy az adóévben nem végzett vállalkozási tevékenységet, vagy hogy a támogatást nem vállalkozási tevékenységéhez kapta.
Ha viszont a támogatást a szervezet a vállalkozási tevékenységéhez kapta, a feltételt akkor kell teljesítettnek tekinteni, ha a támogatott arról nyilatkozik, hogy a vállalkozási tevékenysége után adófizetési kötelezettsége nem keletkezik (például azért, mert a mentességi küszöb alatt marad). Ha adófizetési kötelezettsége keletkezik, a törvény általános feltételei az irányadók: a támogatott a juttatást az eredményében bevételként elszámolta, az adózás előtti eredménye és adóalapja e bevétel nélkül nem lesz negatív, és az e bevételre jutó társasági adót megfizeti. Ezek teljesülése az adóév lezárását, illetve a társaságiadó-bevallás elkészítését követően igazolható véglegesen. A nyilatkozati rend feltétele továbbá, hogy a juttatást nem külföldi személynek adják.
Ezért nem minden támogatáshoz kapcsolódó igazolás állítható ki végleges tartalommal már a támogatás folyósításakor. Az igazolás vagy nyilatkozat típusa és kiadásának időpontja a támogatás jogcímétől és a támogatott szervezet gazdálkodási helyzetétől függ.
Az igazolás azonban nem változtatja meg a juttatás valódi tartalmát. Ha ténylegesen reklámszolgáltatás történt, attól az ügylet nem válik adománnyá, hogy a szervezet adományigazolást állított ki.
Hogyan dönthető el helyesen a minősítés?
A gyakorlatban a következő kérdéseket érdemes végigvizsgálni:
- A juttató kap-e a pénzéért cserébe konkrét terméket, szolgáltatást vagy más azonosítható vagyoni előnyt?
- A szervezetnek van-e a juttató felé teljesítési kötelezettsége, és pontosan mi annak tartalma?
- A támogató megjelenítése csupán a támogatás tényének közlése, vagy már reklámszolgáltatás?
- Ha valódi támogatásról van szó, megfelel-e a Tao. tv. szerinti adomány feltételeinek?
- A szerződés, a számviteli bizonylatok és a tényleges teljesítés ugyanazt a gazdasági tartalmat támasztják-e alá?
Ha a juttatásért cserébe azonosítható szolgáltatás jár, először annak ellenértékjellegét kell megvizsgálni. Ha nincs ilyen ellenszolgáltatás, akkor kerülhet előtérbe az adományként történő minősítés.
Összesítés
A nonprofit szervezetnek érkező pénz önmagában még nem adomány, és az sem elegendő, ha a felek a szerződésben annak nevezik.
ellenszolgáltatás nélküli juttatás + megfelelő cél és törvényi feltételek = adományként kezelhető támogatás
konkrét szolgáltatásért fizetett összeg = ellenérték, akkor is, ha támogatásnak nevezik
A két kategória közötti különbség a bevételek besorolására, a társasági adóra, az áfára és a támogatót megillető kedvezményekre egyaránt hatással lehet.
Ezért a helyes adózási kezelés nem a könyvelésnél, hanem már a támogatási megállapodás megfogalmazásánál kezdődik.
A következő részben a támogató szemszögéből folytatjuk.
A nonprofit szervezet könyvelése nem pusztán adminisztráció. A jó könyvelő érti a szervezet célját, bevételeinek természetét és működési modelljét, ezért nemcsak a már megtörtént gazdasági eseményeket könyveli le, hanem a döntések következményeit is képes előre jelezni. Nonprofit szervezetet érdemes olyan helyen könyveltetni, ahol a működését is értik és támogatják.
