Bruttó vagyon vagy nettó vagyon? – Mely tartozások csökkenthetnék az adóalapot?

Vagyonadó a gyakorlatban – 4. rész

A vagyonadóról szóló törvénytervezet alapján az adókötelezettséget nem egyszerűen a magánszemély vagyontárgyainak összértéke határozná meg. A vagyon értékéből bizonyos tartozások levonhatók lennének, és az egymilliárd forintos értékhatárt is az így meghatározott nettó vagyon alapján kellene vizsgálni.

A tervezet azonban nem engedné meg valamennyi kötelezettség automatikus levonását.

Milyen tartozások lennének levonhatók?

A belföldi illetőségű adóalanyok esetében a tervezet 6. § (1) bekezdése alapján azok a ténylegesen fennálló és igazolt tartozások csökkenthetnék a vagyont, amelyek:

• jogszabályon, jogerős bírósági vagy végleges hatósági határozaton alapulnak; vagy
• közokiratba, teljes bizonyító erejű magánokiratba, illetve megfelelő bizonyító erejű külföldi okiratba foglalt hitel- vagy kölcsönszerződésből származnak.

Az első körbe tartozik például a jogerős bírósági ítélet alapján fennálló fizetési kötelezettség vagy a végleges hatósági határozaton alapuló tartozás, a másodikba a megfelelő formában dokumentált lakáshitel, ingatlanvásárlási kölcsön vagy magánszemélyek közötti kölcsön.

Teljes bizonyító erejű magánokirat többek között az ügyvéd által ellenjegyzett, a két tanú aláírásával ellátott vagy minősített elektronikus aláírással készült okirat, valamint a gazdálkodó szervezet által cégszerűen aláírt okirat (Pp. 325. § (1) bekezdés). Az ilyen formát nélkülöző magánokirat (például tanúk nélkül aláírt családi kölcsönszerződés) a szöveg alapján nem elegendő. A bankhitelnél célszerű ellenőrizni, hogy a konkrét szerződés megfelel-e ezeknek a feltételeknek.

Belföldi illetőségű adóalanynál a szöveg alapján nem feltétel, hogy a tartozás valamely adóköteles vagyonelemhez kapcsolódjon, a személyes célra felvett hitel is levonható lehet, ha megfelel a fenti feltételeknek. A belföldi és a külföldi illetőség fogalmát a tervezet 2. § 3. és 22. pontja határozza meg.

A levonhatóság szempontjából nem elegendő, hogy valaki tartozásként tart nyilván egy összeget. A tartozás jogcímének, fennállásának és összegének is igazolhatónak kell lennie.

Nézzünk egy példát!

Egy magánszemély vagyona és tartozásai a következők:

A táblázat a vagyonelemek tervezet szerint megállapított számított értékét mutatja. Ezek meghatározásának szabályait (ingatlan, vállalkozási részesedés, pénzeszközök és befektetések) a későbbiekben még kifejtjük.

A példában az adó alapja 150 millió forint lenne, amely után az 1%-os adómértékkel számítva az adó 1,5 millió forint. A fizetendő adó ebből még csökkenhet a törvényben meghatározott adócsökkentő tételekkel (például a megfizetett helyi adóval és gépjárműadóval), amelyeket a későbbiekben még kifejtjük.

Ha ugyanezen magánszemély levonható tartozásai 450 millió forintot tennének ki, a nettó vagyona 950 millió forintra csökkenne, így nem keletkezne vagyonadó-fizetési kötelezettsége, és bevallást sem kellene benyújtania.

Minden hitel és kötelezettség levonható lenne?

Nem feltétlenül.

A tervezet szövege alapján úgy tűnik, hogy nem vonhatók le például az olyan tartozások, amelyek nem hitel- vagy kölcsönszerződésen, jogszabályon vagy határozaton alapulnak (így a szállítói vagy vételár-tartozás), az előírt formában nem dokumentált kölcsönök, valamint azok a kötelezettségek, amelyek a tárgyév utolsó napján nem állnak ténylegesen fenn (például a még be nem következett kezességi helytállás).

Fontos továbbá, hogy a vállalkozás tartozása nem azonos a tulajdonos magánszemély tartozásával. Egy kft. bankhitelét a tag főszabály szerint nem vonhatná le közvetlenül a saját vagyonából. A társaság kötelezettségei ugyanakkor befolyásolhatják az üzletrész számított értékét.

Más szabály vonatkozna a külföldi illetőségűekre

A tervezet a külföldi illetőségű adóalanyok esetében szigorúbb feltételt állítana fel.

Ők kizárólag olyan megfelelően igazolt tartozást vonhatnának le, amely közvetlenül kapcsolódik a Magyarországon adóköteles vagyonelem megszerzéséhez, létesítéséhez, fenntartásához vagy értéknövelő beruházásához.

Egy külföldi illetőségű magánszemély tehát nem csökkenthetné automatikusan a magyarországi ingatlanának értékét egy attól független külföldi hitellel.

Amivel még számolni kell:

• Az adózási szempontból átlátható személyegyesítő szervezet (például polgári jogi társaság) tartozásának a tagra jutó részét a tag tartozásaként lehet figyelembe venni, ha az egyébként megfelel a levonhatósági feltételeknek (7. § (7) bekezdés).
• Az opciós jog kötelezettje meghatározott feltételekkel tartozásként figyelembe veheti az opciós jog negatív piaci értékét, illetve számított értékét, de ezt más jogcímen nem vonhatja le (23. § (8)–(10) bekezdés).
• A vállalkozói jövedelem szerint adózó egyéni vállalkozónál a tevékenységhez kapcsolódó tartozás az egyéni vállalkozói vagyon értékelésében jelenik meg, és ugyanazt a tartozást az adóalap megállapításakor más jogcímen nem lehet még egyszer figyelembe venni (13. § (3) bekezdés, 1. § (3) bekezdés). Ezt a későbbiekben még kifejtjük.

Mire érdemes figyelni a gyakorlatban?

A vagyonleltár mellett célszerű külön tartozásnyilvántartást is készíteni, amely tartalmazza a kötelezettség jogcímét, a szerződés vagy határozat adatait és formáját (közokirat, ellenjegyzés, tanúk, aláírás), a fennálló összeget és annak igazolását.

Az adókötelezettség a tárgyév december 31-én fennálló vagyonhoz kapcsolódna, ezért a tartozásoknál is az ezen a napon ténylegesen fennálló állapot lenne meghatározó.

A bevallásban fel kell tüntetni az adóalap megállapítása során figyelembe vett tartozások jogcímét és összegét, külföldi illetőségű adóalanynál az érintett vagyonelem megjelölését is. Az ezeket alátámasztó iratokat az adó megállapításához való jog elévüléséig meg kell őrizni. Ha a bevallás adatai az adóhatóság nyilvántartásaitól eltérnek, és ez az adóalap csökkenését eredményezi, az adóhatóság 15 napos határidővel felhívja az adózót az ellentmondás tisztázására (25. § (7)–(8) bekezdés, 28. § (1) bekezdés).

A legfontosabb tanulság: a vagyonadó szempontjából nem a bruttó vagyon, hanem a levonható tartozásokkal csökkentett nettó vagyon lenne az irányadó, de levonni csak a tárgyév utolsó napján ténylegesen fennálló, az előírt formában igazolt tartozást lehetne.

A következő részben azt vizsgáljuk meg, hogyan kellene a házastársak és a gyermekek vagyonát figyelembe venni, és milyen jelentősége lehet a közös tulajdonnak.

Ez a cikk a Pénzügyminisztérium által 2026. október 6-án társadalmi egyeztetésre bocsátott, a vagyonadóról szóló törvénytervezet alapján készült. A szabályozás még nem végleges, ezért az ismertetett rendelkezések változhatnak.

Jogszabályi hivatkozások: törvénytervezet 1. § (3) bekezdés, 2. § 3. és 22. pont, 5. § (2) bekezdés, 6. § (1)–(2) bekezdés, 7. § (7) bekezdés, 9. § (1)–(2) bekezdés, 13. § (3) bekezdés, 23. § (8)–(10) bekezdés, 25. § (1), (7)–(8) bekezdés, 28. § (1) bekezdés; Pp. 325. § (1) bekezdés.