Kiket érintene a vagyonadó? – Az adóalanyok köre és az egymilliárd forintos értékhatár

Vagyonadó a gyakorlatban – 1. rész

A vagyonadóról szóló törvénytervezet alapján a vagyonadó kizárólag a magánszemélyeket, valamint az úgynevezett vagyonkezelési adóalanyokat érintené. A gazdasági társaságok önmagukban nem lennének az adó alanyai, de a társaságokban fennálló tulajdonrészek értéke beleszámíthatna a magánszemély tulajdonos vagyonába.

Kik lennének az adó alanyai?

A tervezet 3. §-a négy adóalanyi csoportot határoz meg:

• Belföldi illetőségű magánszemélyek
• Külföldi illetőségű magánszemélyek
• Belföldi illetőségű vagyonkezelési adóalanyok
• Külföldi illetőségű vagyonkezelési adóalanyok

A vagyonkezelési adóalanyok körébe tartoznának a bizalmi vagyonkezelés alapján kezelt vagyonok és a magánalapítványok (ideértve a nem közhasznú vagyonkezelő alapítványokat is), valamint az ezekhez hasonló rendeltetésű külföldi konstrukciók, például a trustok.

Magyar vagy külföldi vagyon után kellene adózni?

A tervezet különbséget tesz a belföldi és a külföldi illetőségű adóalanyok között.

Belföldi illetőség esetén a teljes vagyon számítana, függetlenül attól, hogy Magyarországon vagy külföldön található.

Külföldi illetőség esetén az adókötelezettség csak meghatározott magyarországi vagyonelemekre terjedne ki. Ilyenek különösen a magyarországi ingatlanok, az azokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok, a magyar jog szerint létrejött társaságokban fennálló részesedések, valamint az olyan külföldi társaságban fennálló részesedés, amely az illetéktörvény szerint belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságnak minősül. Utóbbi esetben a részesedés értéke a társaság magyarországi ingatlanainak a részesedés arányára jutó értéke lenne.

Külföldi illetőség esetén a levonható tartozások köre is szűkebb lenne: csak az adóköteles vagyonelem megszerzéséhez, létesítéséhez, fenntartásához vagy értéknövelő beruházásához közvetlenül kapcsolódó tartozás csökkentené az adóalapot. A tartozások levonhatóságával a 4. részben foglalkozunk részletesen.

Ki számít belföldi illetőségűnek?

A tervezet az Szja tv. illetőségfogalmából indul ki, de azt két irányban módosítja. Egyrészt szigorít: belföldi illetőségű lenne minden magyar állampolgár, akkor is, ha más állampolgársággal is rendelkezik, és Magyarországon nincs lakóhelye vagy tartózkodási helye. Másrészt három kivételt határoz meg. Nem minősülne belföldi illetőségűnek:

• a nem magyar állampolgár, akit Magyarországon nyilvántartásba nem vett külföldi munkáltató kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztat, a magyarországi munkavégzés kezdetétől öt évig;
• az a magyar állampolgár, aki a tárgyév utolsó napján legalább tíz éve életvitelszerűen külföldön él;
• a huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező harmadik országbeli állampolgár, ha az adott évben 183 napnál kevesebbet tartózkodik Magyarországon.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy egy magyar állampolgár külföldre költözése tíz évig nem szüntetné meg a vagyonadó szerinti belföldi illetőséget.

Tehát a külföldi illetőség és a magyar lakcím hiánya sem jelent automatikus mentességet: a meghatározott magyarországi vagyon után továbbra is keletkezhet adókötelezettség.

Mekkora vagyontól kellene adót fizetni?

Az adómentes értékhatár személyenként, illetve vagyonkezelési adóalanyonként 1 milliárd forint lenne.

A kapcsolt vagyonkezelési adóalanyok – például az ugyanazon vagyonrendelő által létrehozott konstrukciók – azonban együttesen csak egyszer alkalmazhatnák az egymilliárd forintos értékhatárt, így a vagyon több vagyonkezelési adóalanyra osztásával az értékhatár nem többszörözhető.

A tervezet szerint nem a teljes vagyon, hanem a figyelembe vehető vagyonelemek értékének az elszámolható tartozásokkal csökkentett, egymilliárd forintot meghaladó része képezné az adó alapját. Az értékhatár tehát mentes sávként működne, nem belépési küszöbként: az egymilliárd forint átlépése esetén sem a teljes vagyon adózna.

Az adó mértéke 100 milliárd forintos adóalapig 1%, az ezt meghaladó részre 1,5% lenne. Mivel a határ az adóalapra vonatkozik, az 1,5%-os kulcs a mentes sávval együtt mintegy 101 milliárd forint feletti nettó vagyonrészt terhelné.

Nézzünk egy példát!

Egy magánszemély figyelembe vehető vagyona:

A példában az esetleges adócsökkentő tételekkel még nem számoltunk. A tartozások levonhatóságának feltételeit egy következő részben mutatjuk be.

Fontos különbség a vagyon és a jövedelem között

A vagyonadó nem a magánszemély jövedelmét, hanem a vagyonának számított értékét terhelné.

Ezért olyan személynek is jelentős adófizetési kötelezettsége keletkezhet, akinek vagyona elsősorban egy vállalkozásban testesül meg, és abból csak mérsékelt személyes jövedelmet vesz fel.

A jelentős vagyon tehát nem feltétlenül jelent megfelelő likviditást az adó megfizetéséhez.

Mikor kellene vizsgálni a vagyont?

A tervezet szerint az adókötelezettség évente egyszer, a tárgyév december 31-én fennálló vagyon alapján keletkezne.

Ettől eltérő időpont csak kivételesen lenne irányadó: ha például egy magánszemély belföldi illetősége év közben megszűnik, a tárgyév az illetőség megszűnését megelőző napig tartana, és az ekkor fennálló vagyon után keletkezne adókötelezettség.

Melyik évre vonatkozna az első vagyonadó?

A tervezet szerint az első adóév 2026 lenne. A 2026. december 31-én fennálló vagyon alapján kellene megállapítani a 2026. évi vagyonadót, amelynek bevallási és fizetési határideje 2027. augusztus 31. A 2027-es befizetés tehát a 2026-os adókötelezettség teljesítését jelentené.

Az első évben a tárgyév a hatálybalépéstől, 2026. december 15-től december 31-ig tartana; a tervezet azonban nem ír elő időarányosítást, így az adót a december 31-i vagyon alapján teljes összegben kellene megállapítani.

Ezért a vagyonadó tervezésénél nemcsak a vagyontárgyak értéke, hanem az év végi tulajdoni helyzet és a levonható tartozások állománya is meghatározó lenne.

Az év végi vagyoni helyzet alakítása ugyanakkor nem korlátlan. A tervezet szerint a NAV a vagyonadó bevezetésének köztudomásúvá válásától kezdve vizsgálhatja, hogy az adóalap csökkentésére alkalmas ügyletek rendeltetésszerűek-e. Az átrendezésnek ezért valós gazdasági vagy az adókötelezettségtől független, méltányolható indokra van szüksége.

Mit érdemes már most megvizsgálni?

Elsőként azt kell tisztázni, hogy az érintett személy vagy vagyonkezelési konstrukció belföldi vagy külföldi illetőségűnek minősülne-e.

Ezt követően célszerű előzetes vagyonleltárt készíteni, és megbecsülni, hogy a figyelembe vehető nettó vagyon megközelíti-e az egymilliárd forintot.

A legfontosabb tanulság: a vagyonadó-kötelezettség nem egyetlen nagy értékű ingatlanhoz vagy vállalkozáshoz kapcsolódna, hanem az adóalany figyelembe vehető teljes nettó vagyonához.

A következő részben azt vizsgáljuk meg, hogy pontosan mely vagyonelemeket kellene beszámítani az adóalapba.

Ez a cikk a vagyonadóról szóló 2026. évi törvénytervezet alapján készült. A szabályozás még nem végleges, ezért a bemutatott adókötelezettségek és értékhatárok változhatnak.

Jogszabályi hivatkozások: törvénytervezet 1. § (4)–(6) bekezdés; 2. § 3–5., 22–23., 26., 33., 35. és 41. pont; 3–6. §; 9. § (1) bekezdés; 12. § (9) bekezdés; 24. § (3)–(4) bekezdés; 25. § (1) bekezdés; 32. §; 35. § (1) bekezdés.