Két vagyonkezelési modell fő különbségei
A magyar jog két olyan konstrukciót is ismer, amely lehetővé teszi a vagyon elkülönített kezelését és generációkon átívelő átadását: a bizalmi vagyonkezelést és a vagyonkezelő alapítványt.
Bár a két modell célja hasonló – a vagyon professzionális kezelése és a kedvezményezettek részére történő juttatás –, a működésük és jogi felépítésük több ponton eltér.
Az alábbiakban a két konstrukció legfontosabb különbségeit mutatjuk be.
A bizalmi vagyonkezelés lényege
A bizalmi vagyonkezelés a Ptk. által szabályozott szerződéses jogviszony. A vagyonrendelő meghatározott vagyonelemeket ad át egy vagyonkezelőnek azzal a céllal, hogy azokat egy vagy több kedvezményezett javára kezelje.
Fontos sajátosság, hogy:
- a kezelt vagyon elkülönül a vagyonkezelő saját vagyonától,
- de nem jön létre új jogi személy,
- a rendszer alapja egy szerződéses jogviszony.
A konstrukció általában magánvagyon-kezelési és családi vagyontervezési célokra használatos.
A vagyonkezelő alapítvány lényege
A vagyonkezelő alapítvány ezzel szemben önálló jogi személy.
A 2019. évi XIII. törvény alapján létrejövő alapítvány:
- saját szervezettel,
- saját vagyonkezelési struktúrával,
- és tartós vagyonkezelési jogviszonnyal működik.
Az alapítvány célja jellemzően nagyobb családi vagy vállalati vagyon hosszú távú kezelése.
A legfontosabb különbségek
|
Szempont |
Bizalmi vagyonkezelés |
Vagyonkezelő alapítvány |
|
Jogalap |
szerződés |
önálló jogi személy |
|
Szabályozás |
Ptk. |
2019. évi XIII. törvény |
|
Minimum vagyon |
nincs törvényi minimum |
legalább 600 millió Ft |
|
Időtartam |
legfeljebb 50 év |
akár határozatlan idejű |
|
Szervezeti struktúra |
egyszerű (vagyonrendelő – vagyonkezelő – kedvezményezett) |
intézményes (kuratórium, felügyelő testület stb.) |
|
Tipikus cél |
családi vagyonkezelés |
nagyobb vállalati vagy családi vagyon hosszú távú kezelése |
A szereplők összehasonlítása
Bizalmi vagyonkezelés
Három alapvető szereplő van:
- vagyonrendelő – aki a vagyont átadja
- vagyonkezelő – aki kezeli a vagyont
- kedvezményezett – aki részesül a hozamból vagy a vagyonból
A konstrukció viszonylag rugalmas, és a szerepek akár össze is kapcsolódhatnak.
Korábbi cikkünk a témában: Az osztalék vagyonrendelési „kiskapu” bezáródása
Vagyonkezelő alapítvány
A szervezeti struktúra összetettebb:
- alapító
- kuratórium (a vagyon kezelője)
- kedvezményezettek
- esetenként felügyelőbizottság vagy vagyonellenőr
Ez a modell inkább intézményi jellegű.
Mikor melyik konstrukció lehet célszerű?
Bizalmi vagyonkezelés jellemzően akkor megfelelő, ha:
- a vagyon tulajdonosa rugalmas megoldást keres,
- a vagyon mérete kisebb,
- a kezelés időtávja korlátozott.
Vagyonkezelő alapítvány akkor lehet indokolt, ha:
- nagyobb családi vagy vállalati vagyonról van szó,
- hosszú távú generációs struktúra kialakítása a cél,
- intézményes, stabil szervezeti keret szükséges.
Összegzés
Mindkét konstrukció a vagyon elkülönített és szabályozott kezelését teszi lehetővé, de eltérő logika mentén működik.
A bizalmi vagyonkezelés egy rugalmas szerződéses megoldás, míg a vagyonkezelő alapítvány intézményes, nagyobb vagyonokra szabott struktúra.
A választás során ezért elsősorban a vagyon nagysága, a kívánt időtáv és a szervezeti komplexitás a meghatározó szempont.
