Gazdasági jelenléten alapuló nyereségkivétel – pontosították az átmeneti szabály alkalmazását

Globális minimumadó – rövid háttér

A globális minimumadó szabályrendszere az OECD BEPS 2.0 programjának részeként jött létre, és célja annak biztosítása, hogy a nagy multinacionális vállalatcsoportok nyeresége után világszerte legalább 15%-os effektív adóteher érvényesüljön.

Az Európai Unió a szabályokat irányelvi szinten vezette be, amelyet Magyarország a 2023. évi LXXXIV. törvény elfogadásával ültetett át a hazai jogrendbe.

A rendszer elsősorban azokat a multinacionális és nagyméretű belföldi vállalatcsoportokat érinti, amelyek konszolidált árbevétele eléri a 750 millió eurót.

A szabályozás összetettsége miatt a jogalkotó folyamatosan pontosítja a törvény egyes rendelkezéseit. Az alábbi cikk ezek közül mutat be egy újabb módosítást.

A globális minimumadó rendszerének egyik fontos eleme az úgynevezett gazdasági jelenléten alapuló nyereségkivétel. Ez a szabály lehetővé teszi, hogy a multinacionális vállalatcsoportok bizonyos mértékig figyelmen kívül hagyják azokat a nyereségeket, amelyek mögött valós gazdasági tevékenység áll.

A 2025. november 20-án hatályba lépett módosítás ennek a szabálynak az alkalmazását pontosítja.

Mi a gazdasági jelenléten alapuló nyereségkivétel?

A globális minimumadó alaplogikája az, hogy ha egy vállalatcsoport egy adott országban 15% alatti effektív adókulccsal adózik, akkor a különbözetet kiegészítő adóként kell megfizetni.

A szabályozás azonban figyelembe veszi azt is, hogy a vállalkozások egy része valós gazdasági tevékenységet folytat az adott országban. Ezért a rendszer megengedi, hogy a nyereség egy részét kivonják a minimumadó számításából.

Ez a kivonható rész két tényezőhöz kapcsolódik:

• a tárgyi eszközök értékéhez,
• valamint a bérköltségekhez.

A jogszabály ezt nevezi gazdasági jelenléten alapuló nyereségkivételnek.

Az átmeneti könnyítés

A rendszer bevezetésekor a jogalkotó egy átmeneti könnyítést is meghatározott.

A globális minimumadó szabályai szerint a nyereség egy része kivonható a kiegészítő adó számításából, mégpedig a vállalkozás tárgyi eszközeinek értéke és bérköltsége alapján. A végleges rendszerben ez a kivonható rész mindkét tényező esetében 5% lenne.

A bevezetés első éveiben azonban ennél magasabb arány alkalmazható. Ez azt jelenti, hogy a vállalatcsoport a tárgyi eszközeinek és bérköltségének a végleges 5%-nál nagyobb részét is figyelmen kívül hagyhatja a minimumadó számítása során.

Másképpen fogalmazva: minél nagyobb egy vállalkozás valós gazdasági jelenléte – például gyárakkal, eszközökkel és munkavállalókkal –, annál nagyobb nyereségrész esik ki a minimumadó számításából.

Az átmeneti szabály szerint ez a kivonható arány az első években magasabb, majd évről évre csökken, amíg el nem éri a rendszer végleges, 5%-os szintjét.

A 2023. évi LXXXIV. törvény 9. melléklete tartalmazza az erre vonatkozó átmeneti táblázatot.

A két külön százalékos mérték a következőkre vonatkozik:

• B oszlop – tárgyi eszközök értékéhez kapcsolódó kivétel
• C oszlop – bérköltséghez kapcsolódó kivétel

A mértékek az évek során fokozatosan csökkennek.

Mi változott 2025. november 20-tól?

A módosítás nem a százalékos mértékeket változtatta meg, hanem a táblázat értelmezését tette egyértelművé.

A törvény most kimondja, hogy az A oszlopban szereplő évben kezdődő adóév esetén az adott sorban szereplő B és C oszlop szerinti mértékeket kell alkalmazni.

Ez azért volt szükséges, mert a korábbi szöveg alapján a táblázat értelmezhető volt úgy is, hogy a százalékos értékeket a következő évre kell alkalmazni.

A pontosítás tehát egy jogértelmezési bizonytalanságot szüntet meg.

Az átmeneti mértékek

Az átmeneti szabály szerint a kivonható nyereség aránya a következőképpen alakul:

A mértékek tehát évről évre csökkennek, amíg elérik a rendszer végleges 5%-os szintjét.

Egy egyszerű példa

Tegyük fel, hogy egy multinacionális vállalatcsoport magyarországi tagjának

• tárgyi eszközállománya: 20 milliárd Ft
• bérköltsége: 5 milliárd Ft

Ha az adóév 2026-ban kezdődik, akkor a táblázat szerint a következő arányok alkalmazhatók:

• tárgyi eszköz: 9,4%
• bérköltség: 7,4%

A kivonható nyereség tehát:

• tárgyi eszközök után: 20 milliárd × 9,4% = 1,88 milliárd Ft
• bérköltség után: 5 milliárd × 7,4% = 370 millió Ft
• Összesen: 2,25 milliárd Ft

Ez az összeg levonható a minimumadó számításának alapjából.

Mi a módosítás jelentősége?

A módosítás lényegében nem változtat a számítási módszeren, hanem egy korábbi értelmezési bizonytalanságot tisztáz.

A törvény most egyértelművé teszi, hogy a táblázatban szereplő százalékos értékek közvetlenül az adott évben kezdődő adóévre alkalmazandók, és nem a következő évre.

Ez a pontosítás elsősorban a jogalkalmazás egységességét szolgálja a globális minimumadó rendszerében.