A nonprofit szervezetekkel kapcsolatban gyakran találkozunk azzal a feltételezéssel, hogy mivel nem nyereségszerzési céllal működnek, társasági adót sem kell fizetniük.
Ez a következtetés téves.
Az alapítványok és egyesületek társaságiadó-alanyok. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden bevételük vagy eredményük után társasági adót is kell fizetniük.
A helyes értelmezéshez három kérdést kell egymástól elválasztanunk:
- A szervezet a társasági adó alanya?
- Keletkezik tényleges társaságiadó-fizetési kötelezettsége?
- Kell társaságiadó-bevallást benyújtania?
A három kérdésre nem feltétlenül ugyanaz a válasz.
Adóalany akkor is, ha nincs vállalkozási tevékenysége
A nonprofit szervezet a társasági adó alanya akkor is, ha kizárólag alapcél szerinti tevékenységet végez.
Tegyük fel, hogy egy alapítvány kizárólag adományokból működik, és a kapott pénzt a létesítő okiratában meghatározott célra fordítja. Az alapítvány ettől még társaságiadó-alany.
Ha azonban nincs gazdasági-vállalkozási tevékenysége, és olyan különleges adóalap-korrekció sem merül fel, amely adófizetést eredményezne, akkor társaságiadó-fizetési kötelezettsége sem keletkezik.
A társaságiadó-alanyiság tehát nem azonos a tényleges adófizetéssel.
Mi után kell társasági adót fizetni?
Az előző részekben megismertük az alapcél szerinti és a gazdasági-vállalkozási tevékenység közötti különbséget. Ez az elhatárolás a társasági adó szempontjából is meghatározó.
A nonprofit szervezet társaságiadó-alapjának megállapításakor főszabály szerint a gazdasági-vállalkozási tevékenység eredményéből kell kiindulni, és azt a Tao. tv. szerinti növelő és csökkentő tételekkel kell módosítani. A társasági adó mértéke 9%.
Fontos azonban, hogy nem a vállalkozási tevékenység teljes bevételének 9%-át kell megfizetni.
Nézzünk egy egyszerű példát.
Egy egyesület vállalkozási tevékenységéből 8 millió forint bevételt szerez, amelyhez 5 millió forint költség kapcsolódik. A vállalkozási tevékenység eredménye 3 millió forint.
Ha az adóalapot módosító tételek nem merülnek fel, és a szervezet nem jogosult adómentességre, akkor: 3 000 000 Ft × 9% = 270 000 Ft társasági adó.
Az adóalapot módosító tételek közül a gyakorlatban az egyik legfontosabb az adóév utolsó napján fennálló adótartozás. Ha a szervezetnek december 31-én a NAV-nál vagy az önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása van, a nem a vállalkozási tevékenységéhez kapott támogatás teljes összege növeli a vállalkozási tevékenység adózás előtti eredményét. Ez csak akkor számít, ha a szervezet az adómentességi küszöb túllépése miatt nem mentes.
A tényleges fizetési kötelezettség megállapításához azonban előbb azt is meg kell vizsgálni, hogy a szervezet jogosult-e a nonprofit szervezetekre vonatkozó kedvezmények valamelyikére.
Nem közhasznú szervezet: 10 millió forint és 10%
A közhasznú jogállással nem rendelkező egyesületekre és alapítványokra külön adómentességi szabály vonatkozik.
Ingatlanhasznosítás hiányában nem kell társasági adót fizetniük, ha vállalkozási tevékenységük bevétele egyidejűleg megfelel két feltételnek:
- legfeljebb 10 millió forint, és
- nem haladja meg az összes éves bevétel 10%-át.
A két feltételnek egyszerre kell teljesülnie.
Ez a szabály nem vonatkozik az országos érdekképviseleti szervezetekre: ők az adóalapjukat a közhasznú szervezetekre vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával állapítják meg.
Tegyük fel, hogy egy nem közhasznú egyesület összes éves bevétele 30 millió forint, ebből 2,5 millió forint a vállalkozási bevétel. A vállalkozási bevétel aránya 8,33%, összege pedig nem éri el a 10 millió forintot.
A szervezet jogosult az adómentességre.
Ha azonban ugyanezen egyesület vállalkozási bevétele 4 millió forint, az arány már 13,33%. Hiába marad a bevétel 10 millió forint alatt, az egyik feltétel nem teljesül.
Ebben az esetben a vállalkozási tevékenység teljes pozitív adóalapja után kell társasági adót fizetni, nem csupán a 10%-os határt meghaladó rész után.
Ez különösen fontos különbség a közhasznú szervezetek kedvezményéhez képest.
Gyakorlati következmény: a küszöb közelében egy újabb megbízás elfogadása nemcsak az új bevételt adóztatja. Az is eldőlhet tőle, hogy a korábbi vállalkozási eredmény is adókötelessé válik-e. A példánkban az egyesület 2,5 millió forint vállalkozási bevételnél adómentes volt, 4 millió forintnál viszont már a teljes pozitív adóalap után adózik. Ezért az arányt érdemes már a megbízás elfogadása előtt megvizsgálni.
Közhasznú szervezet: 15%
A közhasznú szervezetekre eltérő szabály vonatkozik.
Ingatlanhasznosítás hiányában a közhasznú szervezetnek nem kell társasági adót fizetnie, ha vállalkozási tevékenységének bevétele nem haladja meg az összes bevétel 15%-át.
A 15%-os kedvezményezett bevételi mértékhez nem kapcsolódik a nem közhasznú szervezeteknél megismert 10 millió forintos felső határ.
A különbség azonban nem merül ki a százalékos mértékben.
Ha a közhasznú szervezet túllépi a 15%-ot, nem automatikusan a vállalkozási tevékenység teljes adóalapja válik adókötelessé.
A Tao. tv. a kedvezményezett bevételi mérték túllépésének arányában határozza meg az adóköteles adóalapot.
Ennek pontos számítását a következő részben mutatjuk be.
A 60%-os határ nem adómentességi értékhatár
Az előző részben megismert 60%-os szabályt nem szabad összekeverni a most tárgyalt 10 és 15%-os kedvezményekkel.
A két szabály más kérdésre ad választ.
- A 60% azt határozza meg, mikor minősül a szervezet elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységűnek.
- A 10%, illetve a 15% azt határozza meg, hogy a szervezet a megfelelő feltételek mellett jogosult-e társaságiadó-mentességre, illetve milyen mértékű adóalap válik adókötelessé.
Ezért előfordulhat, hogy egy civil szervezet vállalkozási bevételének aránya csak 20%.
Ezzel nem éri el a 60%-os határt, tehát ebből a szempontból nem minősül elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységűnek. Társaságiadó-fizetési kötelezettsége azonban már keletkezhet.
Az ingatlanhasznosítás külön figyelmet igényel
Az előző részben láttuk, hogy az ingatlan megszerzése, használatának átengedése és átruházása az Ectv. alapján nem minősül gazdasági-vállalkozási tevékenységnek.
A társasági adóban azonban az ingatlanhasznosításból származó bevétel a kedvezményezett bevételi mérték számítását befolyásolja.
Ezért a 10, illetve 15%-os határ vizsgálatakor az ingatlanhasznosításból származó bevételt is figyelembe kell venni a Tao. tv. külön szabályai szerint.
Egy ingatlant bérbeadó alapítvány tehát nem következtethet automatikusan arra, hogy társaságiadó-kötelezettsége nincs, pusztán azért, mert nem végez gazdasági-vállalkozási tevékenységet.
Az ingatlanhasznosítás adózási sajátosságait a későbbiekben tárgyaljuk.
Ha nincs fizetendő adó, kell bevallás?
Ez a harmadik kérdés, amelyet külön kell vizsgálni.
A nonprofit szervezeteknél a nulla forintos adófizetési kötelezettség nem jelenti automatikusan azt, hogy nincs bevallási kötelezettség sem.
Ha a szervezetnek az adóévben nincs vállalkozási tevékenységből bevétele, és ahhoz kapcsolódó költséget, ráfordítást sem számol el, főszabály szerint elegendő a TAONY bevallást helyettesítő nyilatkozat benyújtása.
Ha azonban a szervezetnek az adóévben vállalkozási tevékenységből bevétele van, vagy ahhoz kapcsolódó költséget, ráfordítást számol el, a társaságiadó-bevallást akkor is be kell nyújtania, ha a tevékenység veszteséges, vagy az adómentességi szabály miatt nem keletkezik fizetendő adója.
Az ingatlanhasznosításhoz kapcsolódó kötelező adóalap-korrekció esetén szintén társaságiadó-bevallást kell benyújtani.
A bevallási és fizetési határidő naptári éves szervezeteknél főszabály szerint az adóévet követő év május 31. napja.
A nonprofit szervezeteknek társaságiadó-előleget megállapítaniuk, bevallaniuk és fizetniük nem kell.
Összesítés
A nonprofit szervezet társaságiadó-kötelezettségét nem lehet pusztán abból megállapítani, hogy nonprofit, közhasznú vagy nyereséges-e.
A helyes vizsgálati sorrend:
társaságiadó-alanyiság → alapcél szerinti és vállalkozási tevékenység elkülönítése → adóalap meghatározása → adómentességi feltételek vizsgálata → fizetendő adó → bevallási kötelezettség.
A legfontosabb következtetések:
- A nonprofit szervezet akkor is társaságiadó-alany, ha nincs vállalkozási tevékenysége.
- A társasági adó mértéke 9%, de az adó alapja nem feltétlenül azonos az adódás előtti eredménnyel.
- A nem közhasznú szervezetnél a 10 millió forintos és a 10%-os feltételnek egyszerre kell teljesülnie.
- A közhasznú szervezetnél a kedvezményezett bevételi mérték 15%, amelynek túllépése eltérő adóalap-számítást eredményez.
- Az ingatlanhasznosítás külön szabályozás alá tartozik.
- A nulla forintos társasági adó nem feltétlenül jelent bevallási mentességet.
A nonprofit szervezet adózásában tehát nem az a legfontosabb kérdés, hogy keletkezett-e nyereség, hanem az, hogy az eredmény milyen tevékenységből származik, és a szervezet mely adózási kedvezmények feltételeinek felel meg.
A következő részben a két legfontosabb kedvezményt számszerű példákkal hasonlítjuk össze.
A nonprofit szervezet könyvelése nem pusztán adminisztráció. A jó könyvelő érti a szervezet célját, bevételeinek természetét és működési modelljét, ezért nemcsak a már megtörtént gazdasági eseményeket könyveli le, hanem a döntések következményeit is képes előre jelezni. Nonprofit szervezetet érdemes olyan helyen könyveltetni, ahol a működését is értik és támogatják.
