Az adóraktár olyan „raktár”, amelyet – a jövedéki termékek kivételével – a közösségi áru és nem közösségi áru korlátlan idejű tárolására létesítettek.
Ameddig az áru az adóraktárban van, addig nem kell utána áfát fizetni – ezen áruk esetében tehát nem keletkezik áfa fizetési kötelezettség értékesítéskor, csak abban az esetben, ha az értékesítés egyben kitárolást is jelent.
(Tehát ha az értékesítés után az áru „elhagyja” az adóraktárat.)
Az áru a raktározás során akárhányszor cserélhet gazdát. áfa fizetési kötelezettség csak a kitározó tulajdonosnál keletkezik. (Az adóraktáron belüli értékesítés áfamentes tehát.)
Az adóraktározást olyan termékek esetében szokták alkalmazni, amelyeket egy későbbi időpontban nagy valószínűséggel harmadik országba fognak értékesíteni.
Példával:
egy 4 szereplős (A-B-C-D) láncügylet során felmerülő Áfa fizetési kötelezettség (feltételezve, hogy a termék áfakulcsa 27%-os)
adóraktáron kívül:
látható, hogy minden láncban szereplő a 27%-os áfát felszámítja az értékesítéskor.
Ezzel szemben az adóraktár bevonásakor az áfa fizetési kötelezettség így alakul:
látható, hogy áfa fizetési kötelezettség csak a raktárból kitároláskor merül fel.