Miért éri meg egy vállalkozásnak nonprofit szervezetet támogatni?

Egy vállalkozás 1 millió forinttal támogat egy alapítványt. A támogatás mögött lehet társadalmi felelősségvállalás, személyes elköteleződés vagy egy fontos ügy segítése. A vállalkozás vezetőjének azonban azt is tudnia kell, hogy a támogatás milyen adózási következményekkel jár.

Ugyanaz az 1 millió forintos támogatás eltérő társaságiadó-megtakarítást eredményezhet attól függően, hogy a támogatott szervezet közhasznú-e, milyen célra kapja a pénzt, és milyen dokumentumokkal igazolható a juttatás.

Sőt, bizonyos feltételek hiányában a támogatás társaságiadó-szempontból nem elismert költséggé válhat.

Az első kérdés: közhasznú-e a támogatott szervezet?

A társaságiadó-törvény két alapvetően eltérő helyzetet különböztet meg.

1. Az egyik a közhasznú szervezetnek, annak közhasznú tevékenységére nyújtott, a Tao. tv. szerinti adomány.
2. A másik az olyan ellenszolgáltatás nélküli támogatás, amely nem felel meg a Tao. tv. adományfogalmának. Ilyen lehet például egy nem közhasznú egyesület vagy alapítvány támogatása.

Mindkettő lehet jogszerű, és mindkettő szolgálhat társadalmilag hasznos célt.

Az adomány fogalmáról és az ellenérték elhatárolásáról korábbi cikkünkben írtunk.

A támogató vállalkozás adózási lehetőségei azonban nem azonosak.

Közhasznú szervezet támogatása: a költség elszámolásán túl adóalap-kedvezmény is járhat

Ha a vállalkozás a Tao. tv. feltételeinek megfelelő adományt nyújt egy közhasznú szervezet közhasznú tevékenységéhez, akkor kétféle adózási előnnyel számolhat.

Egyrészt az adomány ráfordításként elszámolt összegével nem kell megnövelnie a társaságiadó-alapját, amennyiben rendelkezik a szükséges igazolással.

Másrészt további adóalap-csökkentő tételt érvényesíthet:

• a támogatás értékének 20%-át egyszeri adomány esetén;
• a támogatás értékének 40%-át tartós adományozási szerződés esetén.

A kedvezmények együttes összege nem haladhatja meg az adózás előtti eredményt.

Nézzünk egy egyszerű példát.

Egy társaság adózás előtti eredménye a támogatás elszámolása előtt 20 millió forint. Ebből 1 millió forintot közhasznú alapítványnak adományoz. Feltételezzük, hogy más adóalap-módosító tétel nincs, és az adomány minden törvényi feltételnek megfelel.

Támogatás nélkül a társasági adó 1 800 000 forint lett volna. A támogatás következtében a társaság társasági adója 108 000 forinttal csökkent. Ebből 90 000 forint az adomány költségként történő elszámolásából, további 18 000 forint pedig a 20%-os adóalap-kedvezményből ered.

Fontos, hogy az 1 millió forintos adomány ettől még 1 millió forintos pénzkiadás. Az adókedvezmény a támogatás nettó gazdasági terhét mérsékli, nem téríti meg a támogatást.

Tartós adományozás: 40%-os kedvezmény

A jogalkotó a rendszeres, hosszú távú támogatást magasabb adóalap-kedvezménnyel ösztönzi.

Tartós adományozásnak az a pénzbeli támogatás minősül, amelyet a felek írásos szerződésben vállalnak, és amelynek alapján a támogató:

• a szerződéskötés évében és az azt követő legalább három évben;
• évente legalább egy alkalommal;
• azonos vagy növekvő összegben;
• ellenszolgáltatás nélkül

nyújt támogatást.

Nem számít ellenszolgáltatásnak, ha a közhasznú szervezet a közhasznú szolgáltatásának nyújtása keretében utal az adományozó nevére vagy tevékenységére.

A szerződés tehát legalább négy adóévre szóló kötelezettségvállalást jelent.

Ha az előző példában szereplő vállalkozás 1 millió forintos támogatása tartós adományozási szerződés alapján történik, a további adóalap-csökkentés 200 ezer forint helyett 400 ezer forint lehet.

A számítás:

A támogatás nélküli állapothoz képest a társaságiadó-megtakarítás 126 000 forint. A tartós adományozás tehát ugyanakkora éves támogatás mellett nagyobb adókedvezményt biztosíthat.

A tartós adományozási szerződés megkötése komoly, több évre szóló kötelezettségvállalás, amelynek megszegése jelentős adózási következményekkel jár.

Amennyiben a támogató a szerződésben vállalt kötelezettségét nem teljesíti, a korábban igénybe vett többletkedvezmény kétszeresével köteles megnövelni társaságiadó-alapját. Ez alól kivételt jelent, ha a teljesítés a támogatott szervezet közhasznúsági nyilvántartásból történő törlése vagy jogutód nélküli megszűnése miatt hiúsul meg. Ezekben az esetekben a korábban érvényesített többletkedvezmény egyszeresét kell visszanövelni. A kétszeres visszanövelés akkor is érvényes, ha a teljesítés azért marad el, mert a támogató maga szűnik meg jogutód nélkül.

Mit jelent a „többletkedvezmény”?

A tartós adományozás 40%-os kedvezménye két részből áll: az adomány 20 százaléka a közhasznú szervezetek támogatásának általános kedvezménye, a további 20 százalék pedig a tartós adományozás miatti többletkedvezmény. A visszanövelés ezt a további 20 százalékot érinti.

Az 1 millió forintos példánkban a többletkedvezmény éves összege 200 000 forint. Ha a támogató bármely más okból nem teljesíti a vállalását, 400 000 forinttal kell megnövelnie az adóalapját. Ez 36 000 forint társasági adót jelent, miközben a többletkedvezmény éves adómegtakarítása 18 000 forint volt. Ha a teljesítés a támogatott közhasznúsági nyilvántartásból való törlése vagy jogutód nélküli megszűnése miatt marad el, a növelés összege csak 200 000 forint (18 000 forint adó).

A visszanövelést abban az adóévben kell elszámolni, amelyben a vállalás nem teljesül.

A vállalkozásnak ezért már a szerződés megkötésekor mérlegelnie kell, hogy a vállalt támogatást a teljes, legalább négyéves időtartam alatt képes lesz-e teljesíteni. A tartós adományozás adóelőnye ugyanis szerződésszegés esetén nemcsak elveszhet, hanem a kétszeres adóalap-növelés miatt az eredeti kedvezménynél nagyobb adóterhet is eredményezhet.

Mi történik, ha a támogatott szervezet nem közhasznú?

A nem közhasznú szervezetek támogatása nem jelenti automatikusan azt, hogy a vállalkozás nem számolhatja el a támogatást társaságiadó-szempontból elismert ráfordításként.

A Tao. tv. külön szabályozza az adománynak nem minősülő, visszafizetési kötelezettség nélküli juttatásokat. A támogatás megfelelő feltételek mellett ilyenkor is elismert költség lehet, de a közhasznú szervezetek támogatásához kapcsolódó további 20 vagy 40%-os adóalap-kedvezmény nem jár.

A döntő kérdés ebben az esetben az, hogy a támogatott szervezet milyen nyilatkozatot tud adni a támogatónak. A nyilatkozatra épülő elismerésnek további feltétele, hogy a juttatást nem külföldi személynek nyújtják.

Három különböző nyilatkozati helyzet

1. A támogatott szervezet nem végez vállalkozási tevékenységet

Tegyük fel, hogy egy vállalkozás 500 ezer forinttal támogat egy nem közhasznú egyesületet, amely kizárólag alapcél szerinti tevékenységet folytat.

Az egyesület nyilatkozik arról, hogy a támogatás adóévében nem végez vállalkozási tevékenységet.

A Tao. tv. alapján ez a nyilatkozat megfelelő lehet ahhoz, hogy a támogatást a vállalkozás elismert ráfordításként kezelje.

2. A támogatott szervezet végez vállalkozási tevékenységet, de a támogatást nem ahhoz kapta

Egy alapítvány alapcél szerinti oktatási programokat szervez, emellett vállalkozási tevékenységet is folytat.

Egy vállalkozás 1 millió forinttal támogatja az alapítvány oktatási programját.

Az alapítvány nyilatkozik arról, hogy a támogatást nem a vállalkozási tevékenységéhez kapta.

A támogatás a törvényi feltételek teljesülése esetén a támogató vállalkozásnál elismert ráfordítás lehet.

3. A támogatott szervezet a vállalkozási tevékenységéhez kapja a támogatást

Ez az összetettebb eset.

A Tao. tv. főszabálya szerint a támogatottnak nyilatkoznia kell arról, hogy a juttatást bevételként elszámolta, és a támogatás nélkül számított adózás előtti eredménye és adóalapja sem negatív, továbbá a kapcsolódó társaságiadó-fizetési feltételt teljesíti.

A nonprofit szervezetekre azonban különös nyilatkozati szabály is vonatkozik: a feltétel teljesítettnek tekinthető akkor is, ha a támogatott nyilatkozik arról, hogy a vállalkozási tevékenysége után nem keletkezik adófizetési kötelezettsége. Ez a feltétel például akkor teljesülhet, ha a támogatott vállalkozási bevétele az adómentességi határ alatt marad, így a vállalkozási tevékenysége után nem keletkezik társaságiadó-fizetési kötelezettsége.

Ezért nem helyes valamennyi vállalkozási tevékenységhez nyújtott támogatásnál automatikusan megkövetelni a támogatás nélkül számított nyereségességet. A nonprofit szervezetekre vonatkozó külön szabályt is vizsgálni kell.

Mikor kell kiállítani az igazolást vagy nyilatkozatot?

Az adományigazolást és az adománynak nem minősülő támogatásokhoz kapcsolódó nyilatkozatokat nem szabad összekeverni.

A közhasznú szervezet Tao. tv. szerinti adományigazolását a támogatásnyújtás időpontjában, de legkésőbb az adóév végéig kell a támogató rendelkezésére bocsátani.

Az adománynak nem minősülő támogatásoknál viszont a nyilatkozat tartalma határozza meg, mikor igazolhatók véglegesen a feltételek.

Ha a támogatott a vállalkozási tevékenység hiányáról vagy a támogatás alapcél szerinti felhasználásáról nyilatkozik, az adott adóévre vonatkozó tényeknek kell megfelelnie.

Ha viszont a nyilatkozat a támogatás nélkül számított eredményre, adóalapra és a kapcsolódó társasági adó megfizetésére vonatkozik, a feltételek végleges teljesülését csak az adóév lezárása, illetve a társaságiadó-bevallás elkészítése után lehet igazolni.

Ezért a támogatás folyósításakor kiadott előzetes nyilatkozat nem minden esetben helyettesíti az évzárást követő igazolást.

Mekkora adómegtakarítást jelenthet a támogatás?

Az alábbi összehasonlítás 1 millió forintos pénzbeli támogatással, 9%-os társaságiadó-kulccsal, elegendő pozitív adóalappal és valamennyi szükséges feltétel teljesülésével számol.

A különbség oka, hogy az első esetben csak a ráfordítás elszámolása csökkenti az adóalapot, míg a második és harmadik esetben további 20, illetve 40%-os adóalap-csökkentés is érvényesíthető.

Ezek nem közvetlen adójóváírások, hanem az adóalapra gyakorolt hatásokból számított megtakarítások.

Összesítés

Egy nonprofit szervezet támogatása a vállalkozás számára társadalmi és gazdasági szempontból egyaránt értékes lehet.

Az adózási következményeket azonban négy körülmény határozza meg:

1. Közhasznú-e a támogatott szervezet?
2. A juttatás megfelel-e a Tao. tv. szerinti adomány fogalmának?
3. Egyszeri vagy tartós támogatásról van szó?
4. Rendelkezésre állnak-e a megfelelő tartalmú igazolások és nyilatkozatok?

A támogatás adózási előnye nem automatikus. A megfelelő jogcím, a szerződéses tartalom és az igazolások együttesen teremtik meg a kedvezmény alkalmazásának feltételeit.

Ezért a támogatási konstrukciót érdemes még a pénz átutalása előtt adózási szempontból is megvizsgálni.

A következő részben egy különösen érdekes sajátossággal folytatjuk: az alapítvány vagy egyesület általi ingatlan bérbeadás kérdésével.

A nonprofit szervezet könyvelése nem pusztán adminisztráció. A jó könyvelő érti a szervezet célját, bevételeinek természetét és működési modelljét, ezért nemcsak a már megtörtént gazdasági eseményeket könyveli le, hanem a döntések következményeit is képes előre jelezni. Nonprofit szervezetet érdemes olyan helyen könyveltetni, ahol a működését is értik és támogatják.