2019. január 1-jétől kedvező módosítás történt az ingatlan bérbeadásból származó jövedelem megállapítására vonatkozó előírásokban.
A bérleti szerződésben jellemzően bérleti díj + rezsi megfizetése mellett szokták kiadni az ingatlanjukat a bérbeadók, miközben a mérőórák átíratása nem történik meg a bérbevevő nevére. Így az eddigi évek során a bérbeadásból származó bevételnek nem csak a bérleti díj minősült, hanem a rezsi is, attól függetlenül, ha a közüzemi számlák megfizetése nem a bérbeadó, hanem a szolgálató felé történt.
A mostani szabály alapján a továbbszámlázott költségek nem minősülnek a bérbeadó bevételének, így azok összege a bruttó bérleti díjjal szemben költségként elszámolható.
Ám vannak olyan tételek amik kivételnek minősülnek, és rájuk nem vonatkozik ez a kedvező szabály:
- társasház által kötött biztosítási díjra
- társasházi takarítás díjára
- közös képviselőnek kifizettet díjra
- lakók által a felújítási alapba fizetett összegre
- bérlőre hárított társasház közös költségre (még abban az esetben sem, ha az magába foglal bizonyos rezsi tételeket)
Továbbá vannak olyan bérleti szerződés megállapodások, amik esetében szintén nem alkalmazható a módosítás:
- ha a bérlő fix összegű bérleti díjat fizet, ami tartalmazza a lakás rezsiköltségeit
- ha a bérlő és a bérbeadó fix összegű költségtérítésben állapodnak meg
- ha a lakás bérlője a fogyasztásmérő órák által mért pontos összeget fizeti meg a bérbeadó felé, aki azonban átalánydíjat fizet a közműszolgáltatók felé
Ezekben az esetekben az eddigi szabályt kell alkalmazni, miszerint az egyösszegű bérleti díj minősül a bérbeadó bevételének, amivel szemben elszámolhatóak a felmerült költségek.
