Gyakorlatilag előrehozott amortizációt jelent, tehát a társaság az eszközök beszerzése előtt számolhatja el azok értékcsökkenését.
Technikailag a társasági adóalanyok a jövőbeli várható tárgyi eszköz beszerzéseikre ú.n. fejlesztési tartalékot képezhetnek.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a társaság a nyeresége egy részét „félre teszi” abból a célból, hogy a jövőben ebből finanszírozza a tárgyi eszköz beszerzéseit.
Ennek adózási szempontból az az előnye, hogy a fejlesztési tartalék összegével (de legfeljebb az adóévi adózás előtti nyereség 50 százalékával és legfeljebb adóévenként 500 millió forinttal) a vállalkozás csökkentheti a társasági adóalapját, ezáltal pedig összességében a fizetendő adóját. (Gyakorlatilag adózási szempontból még a beszerzés előtt figyelembe veszi a vállalkozás az eszköz teljes értékcsökkenését.)
A fejlesztési tartalék osztalékfizetési korlátot is jelent, tehát a nyereségnek azt a részét, amit a vállalkozás ilyen célokra elkülönített, azt nem fizetheti ki osztalékként.
A fejlesztési tartalékot a képzését követő négy adóévben lehet tárgyi eszközök beszerzésre fordítani. A negyedik adóévet követően még fel nem használt fejlesztési tartalék után azonban meg kell fizetni a lekötés évében érvényes adómértéket és a lekötés óta felszámolandó késedelmi pótlékot.
