A közhasznú tevékenység jogszabályi fogalom
Közhasznú tevékenység minden olyan tevékenység, amely a szervezet létesítő okiratában megjelölt közfeladat teljesítését közvetlenül vagy közvetve szolgálja, és ezzel hozzájárul a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez (Civil tv. 2. § 20.).
Ez a meghatározás első olvasásra egyértelműnek tűnik, a gyakorlatban azonban két további fogalmat is meg kell értenünk hozzá: mi a közfeladat, és mit jelent annak közvetlen vagy közvetett szolgálata?
Mi a közfeladat?
A közfeladat nem egyszerűen olyan feladat, amelyet hasznosnak, fontosnak vagy társadalmilag értékesnek tartunk.
Közfeladat az a jogszabályban meghatározott állami vagy önkormányzati feladat, amelyet az arra kötelezett közérdekből, haszonszerzési cél nélkül, jogszabályban meghatározott követelményeknek és feltételeknek megfelelve végez.
A közfeladat meghatározásánál ezért mindig kell lennie egy jogszabályi kapcsolódási pontnak.
Nem abból indulunk ki, hogy a szervezet tevékenysége „közérdekűnek tűnik”, hanem megkeressük azt a jogszabályt és azon belül azt a rendelkezést, amely az adott feladatot állami vagy önkormányzati feladatként meghatározza.
A jogszabályi alapot jellemzően az adott terület ágazati jogszabályaiban kell keresni (például a köznevelési, szociális, gyermekvédelmi, egészségügyi, sport- vagy kulturális területen), önkormányzati feladatnál pedig az önkormányzati rendeletekben is. A kérdés mindig az, hogy melyik rendelkezés nevesíti az adott feladatot az állam vagy az önkormányzat feladataként.
Ilyen közfeladat kapcsolódhat többek között:
- az oktatáshoz,
- az egészségügyhöz,
- a szociális ellátáshoz,
- a gyermek- és ifjúságvédelemhez,
- a kultúrához,
- a sporthoz, vagy
- a környezetvédelemhez.
Önmagában azonban az, hogy egy tevékenység e területek valamelyikéhez tartozik, még nem elegendő. A konkrét közfeladatot és annak jogszabályi alapját kell azonosítani.
Ez adja az első döntési pontot: meg kell határozni, hogy a szervezet tevékenységéhez kapcsolódik-e jogszabályban meghatározott állami vagy önkormányzati közfeladat.
Ha ilyen közfeladat nem azonosítható, akkor az adott tevékenység – bármennyire értékes vagy társadalmilag hasznos – ezen az alapon nem minősül közhasznú tevékenységnek.
Mit jelent a közfeladat „szolgálata”?
A civil szervezetnek nem kell átvennie az államtól vagy az önkormányzattól a teljes közfeladatot.
A törvény ezért használja azt a megfogalmazást, hogy a szervezet tevékenysége a közfeladat teljesítését közvetlenül vagy közvetve szolgálja.
Közvetlen a kapcsolat, amikor a szervezet saját tevékenységével maga végez olyan feladatot, amely a meghatározott közfeladat teljesítéséhez tartozik.
Közvetett a kapcsolat, amikor a szervezet nem maga végzi a közfeladatot, hanem olyan tevékenységet végez, amely igazolható módon annak teljesítését segíti, támogatja vagy feltételeit teremti meg.
Ez a megoldás gyakran jellemző az alapítványokra.
Egy alapítvány közhasznú tevékenysége ugyanis nem kizárólag abból állhat, hogy saját maga nyújtja azt a szolgáltatást, amelyhez a közfeladat kapcsolódik. A közfeladat teljesítését szolgálhatja azzal is, hogy például annak megvalósításához támogatást, eszközt vagy más erőforrást biztosít.
A „közvetett szolgálat” ugyanakkor nem jelent korlátlan kapcsolatot. A szervezet konkrét tevékenysége és a meghatározott közfeladat teljesítése között tényleges, bemutatható kapcsolatnak kell fennállnia.
Hogyan dönthető el, hogy egy tevékenység közhasznú-e?
A vizsgálat sorrendje a következő:
- Mit csinál ténylegesen a szervezet?
Pontosan meg kell határozni a tevékenységet. Nem elegendő például annyi, hogy „oktatás támogatása” vagy „egészségmegőrzés”.
- Milyen közfeladathoz kapcsolódik ez a tevékenység?
Meg kell találni azt az állami vagy önkormányzati feladatot, amelynek teljesítését a szervezet tevékenysége szolgálja.
- Melyik jogszabály határozza meg ezt közfeladatként?
A kapcsolatot jogszabályhellyel kell alátámasztani. Nem a szervezet dönti el, hogy mi közfeladat.
- Hogyan szolgálja a szervezet tevékenysége ezt a közfeladatot?
Meg kell határozni a tartalmi kapcsolatot. A szervezet vagy közvetlenül részt vesz a közfeladat teljesítésében, vagy olyan tevékenységet végez, amely annak teljesítését igazolható módon közvetetten segíti, támogatja vagy feltételeit teremti meg.
- Megjelenik-e mindez a létesítő okiratban?
A közhasznú tevékenységet és az ahhoz kapcsolódó közfeladatot a létesítő okiratban meg kell jelölni. A létesítő okiratnak azt is tartalmaznia kell, hogy e közfeladat teljesítését mely jogszabályhely írja elő.
A gondolkodási lánc tehát:
a szervezet tényleges tevékenysége → az ehhez kapcsolódó közfeladat → a közfeladat jogszabályi alapja → a tevékenység és a közfeladat közötti kapcsolat → ennek rögzítése a létesítő okiratban
Ha ezt a láncot nem tudjuk végigvezetni, akkor önmagában a tevékenység társadalmi hasznosságából még nem következik a közhasznú tevékenység.
Nézzünk egy konkrét példát
Tegyük fel, hogy egy alapítvány hátrányos helyzetű gyermekek tanulását kívánja segíteni. Az, hogy ez társadalmilag hasznos cél, önmagában még nem elegendő a közhasznú tevékenység megállapításához.
Először pontosan meg kell határozni, mit tesz az alapítvány. Például tanulást segítő programokat szervez, oktatási eszközöket biztosít, vagy meghatározott oktatási programok megvalósítását finanszírozza.
Ezután azonosítani kell azt a jogszabályban meghatározott közfeladatot, amelyhez ez a tevékenység kapcsolódik, majd azt a konkrét jogszabályhelyet, amely az adott közfeladatot meghatározza.
Végül meg kell mutatni a kapcsolatot: hogyan segíti az alapítvány konkrét tevékenysége ennek a közfeladatnak a teljesítését?
Ha ez a kapcsolat fennáll, és a közhasznú tevékenység, a hozzá kapcsolódó közfeladat, valamint annak jogszabályi alapja a létesítő okiratban megfelelően megjelenik, akkor a közhasznú tevékenységre vonatkozó tartalmi követelmény teljesül.
Fontos tehát a sorrend.
Nem egy „jól hangzó” közhasznú célt kell megfogalmazni, majd ahhoz jogszabályt keresni. A ténylegesen végzett tevékenységből kell kiindulni, meg kell találni az általa szolgált közfeladatot és annak jogszabályi alapját, majd ezt a kapcsolatot kell a létesítő okiratban pontosan rögzíteni.
A közhasznú tevékenység döntési tesztje
A saját szervezetünknél tehát öt kérdésre kell egyértelmű igen választ adnunk:
- Pontosan meg tudjuk határozni, hogy a szervezet mit csinál ténylegesen?
- Azonosítható olyan, jogszabályban meghatározott állami vagy önkormányzati közfeladat, amelyhez ez a tevékenység kapcsolódik?
- A szervezet tényleges tevékenysége ennek teljesítését közvetlenül vagy közvetve szolgálja?
- A kapcsolat konkrétan megmagyarázható és alátámasztható?
- A közhasznú tevékenység, a kapcsolódó közfeladat és annak jogszabályhelye megfelelően szerepel a létesítő okiratban?
Ha igen, akkor már nem pusztán azt állítjuk, hogy a szervezet társadalmilag hasznos tevékenységet végez, hanem azonosítottuk azt a jogi kapcsolatot is, amely alapján ez a tevékenység közhasznú tevékenységnek minősül.
Ez azonban még csak az első lépés. A közhasznú jogálláshoz a közhasznú tevékenység mellett megfelelő erőforrásra, megfelelő társadalmi támogatottságra, a közhasznúságnak megfelelő létesítő okiratra és a bírósági nyilvántartásba vételre is szükség van, ahogy azt előző cikkünkben bemutattuk. A tevékenység és a közfeladat kapcsolatának megfelelőségéről végül a nyilvántartásba vételről döntő bíróság határoz, ezért érdemes a kapcsolatot írásban, a létesítő okirat szövegéhez is felhasználható módon dokumentálni.
