A nonprofit és a közhasznú szervezet fogalma nem ugyanaz. Egy egyesület vagy alapítvány attól, hogy nonprofit módon működik és társadalmilag hasznos tevékenységet végez, még nem közhasznú szervezet.
A közhasznúság jogszabályban meghatározott feltételekhez kötött, bírósági nyilvántartásba vétellel megszerezhető jogállás.
Ennek azért van jelentősége, mert a közhasznú jogálláshoz külön jogok, kedvezmények és kötelezettségek kapcsolódnak. A döntéshez ezért pontosan tudnunk kell, hogy ki válhat közhasznúvá, milyen feltételeket kell teljesítenie, és mi történik akkor, ha később már nem felel meg ezeknek.
Ki lehet közhasznú szervezet?
Közhasznú szervezetté az a Magyarországon nyilvántartásba vett szervezet minősíthető,
- amely közhasznú tevékenységet végez;
- amely a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez megfelelő erőforrással rendelkezik;
- amelynek megfelelő társadalmi támogatottsága kimutatható; és
- amely civil szervezet, vagy olyan más szervezet, amelynek a közhasznú jogállás megszerzését törvény lehetővé teszi.
A közhasznú jogállást a szervezet a közhasznú szervezetként történő nyilvántartásba vétellel szerzi meg.
Csak a nyilvántartásba vett szervezet használhatja a „közhasznú” megjelölést, és csak ez a szervezet veheti igénybe a közhasznú jogálláshoz kapcsolódó kedvezményeket.
Mit jelent pontosan a közhasznú tevékenység?
A közhasznú tevékenység jogszabályi fogalom.
Közhasznú tevékenység minden olyan tevékenység, amely a szervezet létesítő okiratában megjelölt közfeladat teljesítését közvetlenül vagy közvetve szolgálja, és ezzel hozzájárul a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez.
Ez két dolgot jelent.
Először is a szervezet által végzett tevékenységnek közfeladathoz kell kapcsolódnia.
Másodszor ezt a kapcsolatot a létesítő okiratban is meg kell jeleníteni: meg kell jelölni a közhasznú tevékenységet, a hozzá kapcsolódó közfeladatot és azt a jogszabályhelyet, amely a közfeladat teljesítését előírja.
Vagyis nem minden társadalmilag hasznos vagy jó cél minősül automatikusan közhasznú tevékenységnek. A közhasznú minősítéshez a tevékenység és a jogszabályban meghatározott közfeladat közötti kapcsolatot is azonosítani kell.
Ha pontosan szeretné tudni, hogy az Ön által végzett vagy tervezett tevékenység közhasznúnak minősül-e, erről következő cikkünkben olvashat.
Mit jelent pontosan a megfelelő erőforrás?
A megfelelő erőforrás nem szubjektív minősítés, hanem számszerűen meghatározott feltétel.
A szervezet megfelelő erőforrással rendelkezik, ha az előző két lezárt üzleti év adatai alapján az alábbi három feltétel közül legalább egy teljesül:
- az átlagos éves bevétele meghaladja az 1 millió forintot; vagy
- a két év egybeszámított adózott eredménye nem negatív (az egyszerűsített beszámolót készítő szervezeteknél a tárgyévi eredmény); vagy
- a személyi jellegű ráfordításai – a vezető tisztségviselők juttatásainak figyelembevétele nélkül – elérik az összes ráfordítás 25%-át. A jogszabály szerint ebbe a közérdekű önkéntesek által összesen teljesített munkaórák értéke is beleszámít.
Nem mindhárom feltételt kell teljesíteni. A három közül egy teljesítése elegendő a megfelelő erőforrás feltételéhez.
Mit jelent pontosan a megfelelő társadalmi támogatottság?
A társadalmi támogatottság szintén objektív, mérhető feltétel.
A szervezet megfelelő társadalmi támogatottsága akkor mutatható ki, ha az előző két lezárt üzleti év adatai alapján az alábbi három feltétel közül legalább egy teljesül:
- a szervezetnek az szja 1%-ából kiutalt összeg eléri az államháztartás alrendszereitől kapott támogatások nélkül számított összes bevétel 2%-át; vagy
- a közhasznú tevékenység érdekében felmerült költségek és ráfordítások a két év átlagában elérik az összes ráfordítás 50%-át; vagy
- a közhasznú tevékenység ellátását tartósan, két év átlagában legalább 10 közérdekű önkéntes segíti.
Itt sem kell mindhárom követelményt teljesíteni. A társadalmi támogatottság fennállásához a három feltételből egy elegendő.
A két feltételcsoportot nem szabad összekeverni
Ez a közhasznúság megértésének egyik kulcspontja. Nem arról van szó, hogy a felsorolt hat feltételből kell kettőt kiválasztani.
A szervezetnek mindkét feltételcsoportnak meg kell felelnie:
- megfelelő erőforrás: a három erőforrás-feltételből legalább egy teljesül;
ÉS
- megfelelő társadalmi támogatottság: a három támogatottsági feltételből legalább egy teljesül.
Ehhez társul a közhasznú tevékenység végzése és a közhasznúság további törvényi feltételeinek teljesítése.
Így áll össze a közhasznú jogállás feltételrendszere.
Miért kell két lezárt üzleti év?
Azért, mert a jogszabály nem egy tervet, hanem már működő szervezet tényleges adatait vizsgálja. A megfelelő erőforrást és társadalmi támogatottságot két egymást követő lezárt üzleti év beszámolójának kell alátámasztania.
Ez egyben gyakorlati választ ad arra is, hogy egy frissen alapított civil szervezet miért nem indul közhasznú szervezetként.
Először létre kell jönnie a közhasznúság feltételeit igazoló két lezárt üzleti évnek.
Ha ezek alapján a feltételek teljesülnek, a közhasznúsági nyilvántartásba vétel iránti kérelem benyújtható.
De mit is jelent a két lezárt üzleti év?
A két lezárt üzleti év nem két teljes, egyenként 365 napos működési évet jelent.
Civil szervezetnél az üzleti év főszabály szerint megegyezik a naptári évvel, tehát január 1-jétől december 31-ig tart. Az év közben alapított szervezet első üzleti éve azonban tört év: a megalakulástól december 31-ig tart.
A tört üzleti év is üzleti év.
Ha például egy alapítványt 2026. október 15-én vesz nyilvántartásba a bíróság, akkor
- az első lezárt üzleti éve 2026. október 15-től 2026. december 31-ig,
- a második lezárt üzleti éve 2027. január 1-től 2027. december 31-ig
tart.
A közhasznúság szempontjából tehát nem az eltelt napok számát, hanem a lezárt üzleti éveket és az azokról elkészített beszámolók adatait kell vizsgálni.
A 2027. évi beszámoló elkészítését és elfogadását követően, 2028-ban már kérhető a közhasznú jogállás nyilvántartásba vétele. A szervezet a közhasznú jogállást a bírósági nyilvántartásba vétellel szerzi meg.
A kérelemhez a két lezárt üzleti év beszámolóját és közhasznúsági mellékletét kell csatolni. Ezeket a mérlegfordulónapot követő ötödik hónap utolsó napjáig, vagyis május 31-ig kell letétbe helyezni. A beszámolót és a mellékletet ezért érdemes úgy elkészíteni, hogy belőlük a feltételek teljesülése egyértelműen kiolvasható legyen.
Alapítványoknál van egy további, kritikus határidő is.
Az újonnan alapított alapítvány az alapítás évében és az azt követő két évben feltételes illetékmentességet vehet igénybe, ha vállalja, hogy az alapítás évét követő második év végéig megszerzi a közhasznú jogállást. A példánkban szereplő alapítványnál ez a határidő 2028. december 31. Ha a vállalás nem teljesül, a meg nem fizetett illetéket késedelmi pótlékkal növelten kell megfizetni.
Mi történik, ha év közben válik közhasznúvá a szervezet?
A közhasznú jogállás nem visszamenőleges: a szervezet azt a bírósági nyilvántartásba vétellel szerzi meg. A társasági adóban azonban külön szabály érvényesül. Ha a közhasznú besorolás év közben változik, az adóév egészére az év utolsó napján fennálló besorolásnak megfelelő szabályokat kell alkalmazni. Ha tehát a szervezetet 2028 szeptemberében közhasznúként nyilvántartásba veszik, és december 31-én is közhasznú, akkor a teljes 2028. adóévre a közhasznú szervezetek társaságiadó-szabályai vonatkoznak. Ettől azonban maga a közhasznú jogállás nem válik január 1-jére visszamenőlegessé.
Mindennek van egy fordított oldala is, ami még jobban megvilágítja a szabály logikáját: ha egy szervezetet év közben törölnek a közhasznúsági nyilvántartásból, akkor arra az adóévre főszabály szerint már nem alkalmazhatja a közhasznú szervezetek Tao-szabályait. Kivételt jelent az adományigazolás: ezt a szervezet a törlés napjáig még kiállíthatja.
Ugyanez érvényes arra az adóévre is, amelyben a szervezet elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységű szervezetnek minősül, vagyis amikor a gazdasági-vállalkozási tevékenységéből származó bevétele eléri vagy meghaladja az éves összes bevétel 60 százalékát. A közhasznú jogállás ilyenkor a nyilvántartásban megmaradhat, a Tao-kedvezmények viszont arra az évre elvesznek.
A közhasznúságot nem elég egyszer megszerezni
A feltételeket folyamatosan fenn kell tartani.
A beszámoló adatai alapján a nyilvántartásba vételre illetékes szerv minden letétbe helyezés alkalmával megvizsgálja, hogy a szervezet az előző két egymást követő lezárt üzleti évben megfelel-e a követelményeknek.
Ha a feltételek nem teljesülnek, a bíróság a szervezet közhasznú jogállását megszünteti, és az erre vonatkozó adatot törli a nyilvántartásból.
Nem maga az egyesület vagy az alapítvány szűnik meg. A közhasznú jogállása szűnik meg.
Ez nem mérlegelési vagy célszerűségi kérdés, hanem a feltételek elvesztésének jogkövetkezménye.
Gyakorlati feladat: a mutatókat ezért nem elég a kérelem benyújtásakor kiszámítani. Érdemes minden évben, a beszámoló elkészítésekor újraszámolni őket az éppen aktuális, legutóbbi két lezárt üzleti év alapján. Így még időben látszik, ha valamelyik feltételcsoport teljesülése veszélybe kerül.
Sőt, adótervező szemszögből nézve a számításokat folyamatosan végezni javasolt legalább félévkor és a 3. negyedév végén, amikor még van ráhatásunk a megfelelő mutatók kialakítására.
A közhasznúság nemcsak kedvezményeket jelent
A közhasznú jogállás működési kötelezettségekkel is jár.
A létesítő okiratnak meg kell felelnie a közhasznúságra vonatkozó törvényi előírásoknak. A közhasznú szervezet gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja.
A közhasznú szervezet kizárólag kettős könyvvitelt vezethet.
Ez gyakorlati kérdés is: ha a szervezet addig egyszeres könyvvitelt vezetett és egyszerűsített beszámolót készített, a közhasznú jogállással már kettős könyvvitelt kell vezetnie. Az áttérés bármely üzleti év január 1-jével lehetséges, ezért érdemes időben egyeztetni a könyvelővel, és előre tervezni ennek költségvonzatát.
A közhasznú jogállás tehát nem egy szervezet neve mellé kerülő minősítés, hanem a működésre, gazdálkodásra és beszámolásra is hatással lévő jogállás.
Egy példa: teljesül-e a közhasznúság pénzügyi feltételrendszere?
Egy alapítvány két lezárt üzleti évének átlagos éves bevétele 8 millió forint.
Ezzel a megfelelő erőforrás feltétele teljesül, mert az átlagos éves bevétel meghaladja az 1 millió forintot. Nem szükséges külön teljesítenie a másik két erőforrás-feltételt.
Tegyük fel, hogy ugyanezen két év átlagában az alapítvány összes ráfordításának 70%-a közhasznú tevékenysége érdekében merült fel.
Ezzel a társadalmi támogatottság feltétele is teljesül, mert az arány meghaladja az előírt 50%-ot. Nem szükséges ehhez 10 önkéntest foglalkoztatnia, és az szja 1%-ából származó bevétel 2%-os feltételének sem kell külön megfelelnie.
Az alapítvány tehát ebben a példában teljesíti a megfelelő erőforrás és a megfelelő társadalmi támogatottság követelményét.
Ez azonban önmagában még nem jelenti azt, hogy közhasznú szervezet: a közhasznú tevékenységre, a létesítő okiratra és a további törvényi követelményekre vonatkozó feltételeknek is meg kell felelnie, majd kérnie kell a közhasznú nyilvántartásba vételét.
Miért fontos a közhasznú jogállás?
A közhasznú jogállásnak konkrét adózási következményei vannak.
A legfontosabb különbségek röviden (további cikkünkben bővennen):
- Társasági adó – mentességi keret: a közhasznú szervezet nem fizet társasági adót, ha a vállalkozási tevékenységéből származó bevétele nem haladja meg az összes bevétel 15 százalékát. Ha túllépi, az adót csak a túllépéssel arányos adóalap után kell megfizetnie. A közhasznú besorolással nem rendelkező szervezetnél a mentesség feltétele, hogy a vállalkozási bevétel legfeljebb 10 millió forint legyen, és ne haladja meg az összes bevétel 10 százalékát a vállalkozási bevétel. Ha ezt túllépi, a teljes vállalkozási adóalap után adózik.
- Adomány: adójogi értelemben adományt csak közhasznú szervezet fogadhat, és adományigazolást is csak ő állíthat ki. A társasági adóalany támogató így az adomány 20 százalékáig, tartós adományozási szerződés esetén 40 százalékáig csökkentheti az adóalapját (az adózás előtti eredmény erejéig).
A társasági adó szabályai például eltérő kedvezményi rendszert alkalmaznak a közhasznú és a közhasznú besorolással nem rendelkező civil szervezetekre. A támogatónál igénybe vehető társaságiadó-kedvezményeknél szintén jelentősége van a támogatott szervezet jogállásának és a támogatás feltételeinek.
Ezeket külön cikkekben, konkrét számításokkal mutatjuk be.
A közhasznúságról szóló döntést ezért nem pusztán presztízskérdésként kell kezelni.
Meg kell vizsgálni, hogy a szervezet tevékenysége megfelel-e a közhasznúság tartalmi követelményeinek, teljesíti-e a számszerű feltételeket, és indokolt-e számára a közhasznú jogállással együtt járó működési rend vállalása.
A közhasznúság további törvényi feltételei
A megfelelő erőforrás és társadalmi támogatottság teljesítése önmagában még nem elegendő. A közhasznú jogálláshoz a szervezet működésének és létesítő okiratának is meg kell felelnie a közhasznú szervezetekre vonatkozó törvényi követelményeknek.
A létesítő okiratnak egyértelműen rögzítenie kell többek között, hogy
- a szervezet milyen közhasznú tevékenységet folytat, ez milyen közfeladathoz kapcsolódik, és e közfeladat teljesítését mely jogszabályhely írja elő;
- ha tagsággal rendelkezik, közhasznú szolgáltatásait nem kizárólag a tagjai vehetik igénybe;
- gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú vagy a létesítő okiratban meghatározott egyéb céljainak megvalósítása érdekében, a közhasznú célok megvalósítását nem veszélyeztetve végez;
- gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, hanem azt a létesítő okiratában meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja;
- közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
A törvény ezen túl a szervezet döntéshozatalának, működésének, iratainak, határozatainak, beszámolóinak és közhasznú szolgáltatásai igénybevételének nyilvánosságára vonatkozó követelményeket is meghatároz. Ezek tehát nem további pénzügyi mutatók, hanem a közhasznú szervezet működésének és létesítő okiratának kötelező szabályai.
A közhasznú szervezet vezető tisztségviselőire emellett összeférhetetlenségi és kizáró szabályok vonatkoznak. Meghatározott bevételi szint felett (jelenleg az éves bevétel 50 millió forintot meghaladó összege esetén) pedig kötelező a vezető szervtől elkülönült felügyelő szerv létrehozása is.
A lényeg
A közhasznú jogállás megszerzésének logikája röviden:
közhasznú tevékenység + megfelelő erőforrás + megfelelő társadalmi támogatottság + közhasznúságnak megfelelő létesítő okirat és működés + bírósági nyilvántartásba vétel = közhasznú jogállás
A megfelelő erőforráshoz három feltételből legalább egyet, a megfelelő társadalmi támogatottsághoz pedig egy másik három feltételből legalább egyet kell teljesíteni.
A teljesítést két egymást követő lezárt üzleti év adatai támasztják alá.
A feltételek fennállását ezt követően is vizsgálják. Ha azok már nem teljesülnek, a bíróság a közhasznú jogállást megszünteti.
A közhasznúság tehát nem önmeghatározás, hanem megszerezhető és fenntartandó jogállás.
A következő részben azt tisztázzuk, hogy kereshet-e pénzt egy nonprofit szervezet, mely bevétele tartozik az alapcél szerinti működéshez, és mikortól beszélünk gazdasági-vállalkozási tevékenységről.
A nonprofit szervezet könyvelése nem pusztán adminisztráció. A jó könyvelő érti a szervezet célját, bevételeinek természetét és működési modelljét, ezért nemcsak a már megtörtént gazdasági eseményeket könyveli le, hanem a döntések következményeit is képes előre jelezni. Nonprofit szervezetet érdemes olyan helyen könyveltetni, ahol a működését is értik és támogatják.
