Első körben azt kell eldöntenie a vállalkozásnak, hogy személygépkocsit vagy tehergépkocsit szeretne beszerezni nyílt vagy zárt végű lízing keretében.
Személygépkocsi:
Amennyiben a vállalkozás zárt végű lízing keretében szerez be személygépkocsit, abban az esetben az áfa nem helyezhető levonásba. Feltételezve természetesen, hogy nem bérbeadási vagy továbbértékesítési céllal történik a beszerzés, de ezek jellemzően tiltva is vannak a lízingszerződésben.
A nyílt végű lízing azonban az áfa szempontjából bérletnek minősül, így a lízingdíjakban szereplő áfa levonásba helyezhető. A futamidő végén a vállalkozás maradványértéken megvásárolhatja az autót, itt azonban már termékértékesítés történik, így az erről szóló számla áfa tartalma nem helyezhető levonásba személygépkocsi esetében.
Személygépkocsi esetében tehát a vállalkozásnak előnyösebb a nyílt végű lízing, ugyanis itt a maradványértékre jutó rész kivételével a teljes áfa legalább 50%-a levonásba helyezhető. Természetesen ez az arány magasabb lehet, amennyiben 50%-nál magasabb a céges használat aránya.
Tehát ha egy autó 70%-ban üzleti, 30%-ban magán céllal használt, akkor az áfa 70%-a helyezhető levonásba. De ha 30%-ban üzleti és 70%-ban magánhasználat valósul meg, akkor is levonásba helyezhető az áfa 50%-a.
Tehergépkocsi:
Míg zárt végű lízing esetében a vételár teljes áfa tartalma levonásba helyezhető a lízing kezdetekor, addig nyílt végű lízing esetében az áfa a teljes futamidő alatt elosztva, több részletben (a részletek arányában) helyezhető levonásba.
A levonásba helyezett áfa összege megegyezik a két esetben (azonos árat feltételezve), az időbeli elosztása azonban lényegesen kedvezőbb a zárt végű lízing esetében, így tehergépjármű esetében a zárt végű lízing kedvezőbb a vállalkozásnak.