2026-tól új szabály érinti azokat a nyugdíjasokat, akik jelentős jövedelmet szereznek. Egy bizonyos jövedelmi szint felett ugyanis szocho-fizetési kötelezettség is megjelenik.
Mekkora a határ?
A SZOCHO akkor merül fel, ha a nyugdíjas magánszemély éves bevétele meghaladja az éves átlagkereset négyszeresét.
Ez nagyságrendileg (aktuális adatoktól függően) kb. ~30–35 millió Ft/év körüli szint.
A pontos érték minden évben az aktuális átlagkeresettől függ.
Milyen jövedelmek tartoznak ide?
A szabály nem csak a klasszikus munkabérre vonatkozik.
Ide tartoznak az összevont adóalapba tartozó jövedelmek, például:
- munkabér
- megbízási díj
- személyes közreműködés díja
- egyéni vállalkozói jövedelem
Fontos: az átalányadózó egyéni vállalkozó jövedelme is ide tartozik.
Átalányadózásnál mi az alap?
Ez egy kritikus pont.
Nem a teljes bevétel számít, hanem az átalányban megállapított jövedelem, azaz: bevétel mínusz költséghányad (pl. 45%, 80%, 90%)
Példa:
- bevétel: 20 M Ft
- költséghányad: 45%
- → jövedelem: 11 M Ft
SZOCHO szempontjából ez a 11 M Ft számít, nem a 20 M Ft.
Ugyanakkor azt is észrevehetjük, hogy az átalányadózóknál ez a szabály nem is érvényesíthető, mert előbb esik ki a vállalkozó az átalányadóból a bevételi határ átlépése miatt, mintsem hogy elérhetné a SZOCHO fizetés határát.
45%-os átalányadó bevételi korlát 2026-ban: 38,7M Ft
Éves átlagkereset négyszerese (30-35M) a 45%-os költségkorrekció után: 54-63M Ft, ami magasabb, mint az átalányadó bevételi határa.
Ki fizeti a szochót?
Főszabály szerint a kifizető (munkáltató).
De ha nincs kifizető (pl. külföldi jövedelem, EV) akkor a magánszemély az szja-bevallásban állapítja meg és fizeti azt meg.
Gyakorlati következtetés
A nyugdíjasoknak történő jövedelemjuttatás így is irreálisan alacsony adózással bír, ami „jogosulatlan” adóelőny kihasználást fog generálni azzal, hogy aki teheti, és erkölcsileg nem találja aggályosnak, az nyugdíjasokon keresztül veszi ki a vállalkozásából a pénzt, erősítve ezzel a feketegazdaságot és gyengítve a közteherviselést.
