Könyvelő, Adótanácsadó és Szolgáltató Zrt.

06 1 55 00 510
[email protected]

Keresés

Számviteli alapelvek 2. rész – Mi történik, ha bizonytalanná válik a vállalkozás jövője?

Egy vállalkozás eszközeinek értéke egészen mást jelent akkor, ha a cég még évekig használni kívánja azokat, és mást akkor, ha néhány hónapon belül meg kell szüntetnie a működését. Ezért a beszámoló elkészítésekor minden más számviteli kérdést megelőz egy alapvető feltételezés: a vállalkozás folytatni fogja a működését.

Ezt nevezzük a vállalkozás folytatása elvének.

Mit mond a számviteli törvény?

A számviteli törvény szerint a beszámoló elkészítésekor és a könyvvezetés során abból kell kiindulni, hogy a gazdálkodó a belátható jövőben is fenn tudja tartani működését és folytatni tudja tevékenységét, továbbá nem várható működésének megszüntetése vagy bármilyen okból történő jelentős csökkenése.

Első olvasásra ez magától értetődőnek tűnhet. A legtöbb vállalkozást valóban azért működtetik, hogy az a következő évben is működjön.

Számviteli szempontból azonban ennek nagyon komoly következménye van.

Miért fontos, hogy holnap is működik-e a vállalkozás?

Vegyünk egy egyszerű példát.

Egy vállalkozás vásárol 30 millió Ft-ért egy termelőgépet, amelyet várhatóan tíz évig fog használni. Ha a vállalkozás működése folytatódik, és a gép valóban tíz éven keresztül szolgálja a tevékenységet, a 10 éves lineáris értékcsökkenés megfelelően követheti az eszköz értékének felhasználását. Egy év elteltével – az egyszerűség kedvéért maradványértékkel most nem számolva – a gép könyv szerinti értéke 27 millió Ft.

De mi történik, ha a cégvezetés egy év után úgy dönt, hogy megszünteti azt a tevékenységet, amelyhez a gépet használta, és a gépet értékesíteni fogja?

Ettől a pillanattól már nem helyes ugyanabból a feltételezésből kiindulni. A vállalkozás nem további kilenc évig kívánja használni a gépet, hanem értékesítésre szánja azt. Ennek megfelelően – ha az átsorolás számviteli feltételei fennállnak – a tárgyi eszközök közül ki kell vezetni, és a készletek között, áruként kell kimutatni.

És itt válik igazán láthatóvá az alapelv gyakorlati jelentősége.

Tegyük fel, hogy az egyéves gép a piacon már csak 20 millió Ft-ért értékesíthető. A könyvekben azonban a 10 éves lineáris értékcsökkenés alapján még 27 millió Ft-os értéken szerepelne. Az értékesítési döntés következtében tehát már nem elegendő továbbvinni azt a számviteli feltételezést, amely szerint az eszköz még kilenc évig szolgálja a vállalkozást: az alacsonyabb piaci értéket is figyelembe kell venni, és annak feltételei fennállása esetén értékvesztést kell elszámolni.

Így a várható veszteség nem csak akkor jelenik meg a vállalkozás eredményében, amikor hónapokkal később ténylegesen eladják a gépet. A vezetői döntés és az annak következtében megváltozott gazdasági helyzet már a beszámolóban is megjelenhet.

A példában tehát ugyanarról a gépről beszélünk: 30 millió Ft beszerzési érték → 27 millió Ft könyv szerinti érték → 20 millió Ft piaci érték.

Amíg a gépet rendeltetésszerűen használjuk, a tízéves hasznos élettartam és az arra épülő értékcsökkenés lehet a megfelelő számviteli megközelítés. Ha azonban megszületik a döntés a tevékenység megszüntetéséről és az eszköz értékesítéséről, megváltozik az a gazdasági valóság, amelyet a számvitelnek be kell mutatnia.

Ezért fontos, hogy a könyvelő ne csak azt tudja, mi történt tegnap, hanem azokról a vezetői döntésekről is értesüljön, amelyek meghatározzák, mi fog történni holnap.

A vállalkozás folytatásának elve ezért nem elméleti számviteli szabály. Az egész beszámoló értelmezésének egyik kiindulópontja.

A veszteséges működés még nem jelenti azt, hogy sérül az alapelv

Itt fontos különbséget tenni.

Egy veszteséges év, egy átmeneti likviditási probléma vagy akár egy komolyabb gazdasági nehézség önmagában még nem jelenti azt, hogy a vállalkozás folytatásának elve nem érvényesülhet.

A kérdés nem az, hogy vannak-e problémák, hanem az, hogy azok mellett reálisan fenntartható-e a vállalkozás működése a belátható jövőben.

Ezért egészen más megítélés alá eshet például egy átmenetileg veszteséges, de megfelelő finanszírozással és megrendelésállománnyal rendelkező vállalkozás, mint egy olyan társaság, amely elveszítette fő piacát, finanszírozása megszűnt, tartozásait nem képes rendezni, és nincs reális terve a működés helyreállítására.

Ez elsősorban vezetői kérdés

A könyvelő látja a számokat, a lejárt követeléseket és kötelezettségeket, a saját tőke helyzetét vagy éppen a veszteséget. A vállalkozás jövőjéről azonban sok olyan információval a cégvezető rendelkezik, amely a könyvelésből nem olvasható ki.

Ő tudja például, hogy várható-e egy jelentős új megrendelés, rendelkezésre áll-e tulajdonosi finanszírozás, meghosszabbítja-e a bank a hitelkeretet, elveszett-e egy meghatározó ügyfél, vagy éppen megszületett-e már a döntés valamely tevékenység megszüntetéséről.

Ezért a vállalkozás folytatásának megítélése nem lehet kizárólag könyvelői feladat. A számviteli szakembernek és a vállalkozás vezetésének ebben is együtt kell működnie.

Mi történik, ha az elv már nem tartható?

Ha már nem lehet abból kiindulni, hogy a vállalkozás a belátható jövőben fenn tudja tartani működését, az nem egyszerűen egy mondatot változtat meg a beszámolóban.

Megváltozhat az a szemlélet, amely alapján az eszközöket, kötelezettségeket, várható veszteségeket és általában a vállalkozás vagyoni helyzetét értékeljük. Egy tovább működő vállalkozás vagyonát ugyanis nem feltétlenül ugyanúgy kell megítélni, mint egy megszűnés felé tartó vállalkozásét.

Éppen ezért, ha a működés folytatása érdemben bizonytalanná válik, azt még a beszámoló elkészítése előtt tisztázni kell a számviteli szakemberrel.

Mit vigyen magával ebből egy cégvezető?

A vállalkozás folytatásának elve mögött egy nagyon egyszerű kérdés áll: Reálisan abból indulhatunk ki, hogy a vállalkozás a belátható jövőben is folytatja jelenlegi működését?

Ha a válasz egyértelmű igen, ez az alapelv természetes módon érvényesül.

Ha azonban a válasz már nem egyértelmű, az nem pusztán üzleti probléma, hanem számviteli kérdés is, amely hatással lehet a beszámolóban bemutatott vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetre.

Ezért ez az első alapelv, amelyet egy friss cégvezetőnek érdemes megértenie: a számvitel nemcsak azt rögzíti, ami a vállalkozással eddig történt, hanem bizonyos pontokon abból is kiindul, hogy mi várható vele a jövőben.

Számviteli alapelvek 1. rész – Miért fontosak egy cégvezető számára?

Email
Print