2016
Az új Ptk egyik célja az volt (EU-s irányelvekhez igazodva) hogy az erőfölényben lévő vállalkozások, vagy hatóságok ne alkalmazzanak indokolatlanul hosszú, nem ritkán akár 90, 120 napos, vagy ennél még hosszabb fizetési határidőt – ezek a kisebb vállalkozásokra hatalmas terhet róttak.
Vállalkozások közötti szerződéseknél – alapesetben – a fizetési határidő nem haladhatja meg a 60 napot, az e feletti fizetési határidőt tisztességtelen és indokolatlanul a jogosult hátrányára eltérő szerződési feltételnek kell tekinteni.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
A szabályt helyén kell kezelni: ha a szerződésben a felek pl. 90 napos fizetési határidőben állapodtak meg, akkor elvileg ez tisztességtelen kikötés – a szerződésnek fizetési határidő 60 napot meghaladó részével kapcsolatos kikötése megtámadható.
Fontos ugyanakkor, hogy ha a szerződésben kikötésre kerül, hogy ezt a határidőt a felek úgy fogadják el, hogy nem tekintik tisztességtelennek, és/vagy aki számláz kifejezetten lemond e körben a megtámadási jogáról, akkor bármilyen határidő kiköthető.
(Érdemes tehát a fizetési határidő résznél ezt figyelni, vagy a Ptk. 6:130. § paragrafusára hivatkozást, ha máshol szerepel a szerződésben)
Más a helyzet továbbá, ha hatóság szerződik vállalkozással – ez esetben a 60 napnál hosszabb határidő már nem lehet (semmis a 60 napon túli fizetési határidő).
A hatóság viszont – ha közbeszerzés alapján kell fizetnie – gyakran a Közbeszerzési törvény fizetési határidőre vonatkozó szabályait alkalmazza, ahol nincs ilyen korlátozás.
