Tollunkból

Bár a KATA 2022-ben sok változáson nem ment keresztül, mégis vannak olyan tényezők (minimálbér változása, SZOCHO csökkenése), amik hatással van a kisadózó vállalkozók adótervezésére. Cikkünkben összefoglaltuk a 2022-re vonatkozóan a KATA adóalanyisággal kapcsolatos lényegi tudnivalókat.

Mi a KATA adóalanyiság lényege?

Fix, azaz árbevételtől független összegű adózás mellett realizálható akár évi 12 millió Ft bevétel, viszont a 12 millió Ft feletti részre már 40%-os többletadót kell fizetni.

A táblázat azt is szemlélteti, hogy nem csak 12 M Ft árbevételig éri meg alkalmazni a KATA adóalanyiságot. A társasági adóalanyiság esetén, ha osztalékot veszünk fel, úgy 9% társasági adóval, 15% SZJA-val és 13% SZOCHO-val (az éves maximum összegéig) is számolnunk kell. Így könnyen előfordul az az eset, hogy a + 40%-os adó ellenére is jobban megéri számunkra a KATA adóalanyiság pl. 18 M Ft árbevétel mellett is, mint társasági adó- vagy KIVA adóalanynak lenni.

Kinek ajánlott a KATA alanyiság?

Elsősorban annak, akinek az árbevétele több mint 3 millió Ft, de nem több mint éves 12 millió Ft. Ezen belül is annak ajánlott a KATA, akinek az egy kifizetőtől származó bevétele nem több mint 3 millió Ft. Ugyanis 2021-től már nem csak a 12 M Ft feletti bevételre kell 40%-os többletadót fizetni, hanem arra is, amikor egy kifizetőtől több mint 3 millió Ft-ot kapunk.

Sőt 2021-től a kapcsolt vállalkozástól származó bevétel első forintja után is 40%-os különadó fizetendő.

Ha kevesebb, mint 3 M Ft az éves bevételem, úgy a KATA nem éri meg?

3 M Ft-ot meg nem haladó bevétel esetében mérlegelni kell az átalányadózás lehetőségét.

Abban az esetben, ha a 3 M Ft bevétel előre kiszámítható és rövidebb időszak alatt realizálódik, úgy megéri a KATA vállalkozás, mert a fennmaradó időszakban szüneteltethető, és így nem kell KATA-t fizetni egész évben, de ha főállás mellett (tehát nem a KATA vállalkozásban keletkezik biztosítottság) apróbb bevételek keletkeznek, úgy arra minden bizonnyal kedvezőbb az átalányadó használata.

Erről bővebben korábbi cikkünkben olvashat.

Kinek NEM ajánlott a KATA alanyiság?

Ha valaki a munkaviszonya helyett KATA alvállalkozói szerződést köt, abból a megfontolásból, hogy így kevesebb a közteher, úgy annak számolnia kell azzal, hogy a létrejött KATA-s megbízási/vállalkozási szerződését a NAV színleltnek minősítheti, ami a kifizető szankcionálásával jár.

Amennyiben átminősíti az adóhatóság a szerződést munkaszerződéssé, akkor az azt jelenti, hogy a kapott megbízási/vállalkozási díjat fogják nettó bérjövedelemnek tekinteni, ezt az összeget bruttósítják, és az így megállapított munkavállalói járulékot megállapítják a kifizető terhére. Mindemellett a számított bruttó bérre megállapításra kerül a munkaadói járulék. A munkaadói és a munkavállalói járulék együttes összegére tevődik rá a késedelmi kamat, és természetesen dukál a bírság is (az adóhiány 50-200%-ára lehet számítani), mert eddig csak az adóhiányról beszéltünk.

Ki lehet KATA adóalany?

• egyéni vállalkozó
• egyéni cég
• betéti társaság (csak magánszemély tulajdonossal)
• közkereseti társaság (csak magánszemély tulajdonossal)
• ügyvédi iroda

Ki NEM lehet adóalany?

A fent felsoroltak közül az,

• akinek a bejelentés évében vagy az azt megelőző naptári évben az adószáma törölve lett
• aki saját tulajdonú ingatlant ad bérbe
• aki felszámolás, végelszámolás, kényszertörlés alatt áll
• akinek a tárgyévben vagy az azt megelőző évben szűnt meg a KATA alanyisága

Bejelenthető-e magánszemély több jogviszonyban is kisadózóként?

2021. január 1-jétől minden magánszemély csak egyetlen jogviszonyban lehet bejelentve kisadózóként. A NAV a kisadózó vállalkozás által 2020.12.31-ét követően tett, a magánszemély kisadózóként történő bejelentését visszautasítja, ha a magánszemély a nyilvántartásában kisadózóként már szerepel.

Milyen adófizetési kötelezettségek merülnek fel?

• KATA tételes adó
  • a tárgyhónapot követő hónap 12-ével fizetendő
• Iparűzési adó
  • teljes naptári év esetén 03.15-ével és 09.15-ével esedékes
  • ha 12 hónapnál rövidebb a KATA hatálya (pl. szüneteltetés, év közbeni alakulás esetén), akkor az (időarányos) adót két egyenlő részletben, a tárgyévi adóalanyiság első és utolsó hónapját követő hó 15. napig kell megfizetni
• Kamarai tagdíj
  • évente, 03.31-ig kell teljesíteni

Mekkora az adók mértéke?

A KATA mértéke 50 000 Ft vagy 25 000 Ft, attól függően, hogy a kisadózó főállásúnak minősül-e vagy sem, illetve 75 000 Ft választás alapján annak érdekében, hogy magasabb legyen a nyugdíjalap, a társadalombiztosítási ellátás és a nyugdíj alapjául szolgáló szolgálati idő.

Az iparűzési adó mértéke, ha az adózó él a kedvezményes választási jogával, akkor évente (2%-os adókulcs mellett) 2 × 25 000 Ft. A koronavírus járvány miatt viszont átmenetileg (2021-ben és 2022-ben) az adókulcs maximum 1% lehet, tehát maximum 2 x 12 500 Ft.
Amennyiben nem él a választás jogával, úgy normál iparűzési adót fizet, ami rendszerint magasabb az említett összegnél.

A kamarai tagdíj évi 5 000 Ft. 2022. január 1-jétől ezt az országos kamarának, vagyis a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának kell megfizetni.

12 M Ft feletti bevételre, vagy az egy partnertől származó 3 M Ft feletti bevételre, vagy a kapcsolt vállalkozástól érkező bevételre további 40%-os KATA adó fizetendő.

A 12 M Ft feletti bevételre minden esetben az általános szabályok szerinti iparűzési adót is meg kell fizetni.

Van-e maximalizalálva az ugyanazon vállalkozástól megszerezhető bevétel összege?

Nincs, azonban ha évente összesítve 1 millió Ft feletti értékben állítottunk ki számlá(ka)t egy társaságnak (figyelem, a kapcsolt vállalkozások egy vállalkozásnak számítanak!), úgy mind a számla kibocsátójának, mind a számla befogadójának jelentési kötelezettsége van a NAV felé a tárgyévet követően.

Ezen felül, ha a kisadózó ugyanazon belföldi vállalkozástól év elejétől számítva több mint 3 millió forint összegű bevételt kap, akkor szintén 40%-os adóteher keletkezik a 3 millió Ft-ot meghaladó rész után, melyet a bevételt juttató cégnek kell megfizetnie! Azonban, ha a 3 millió forintot meghaladó bevétel külföldi partnertől származik, akkor a 3 millió forintot meghaladó összegű bevétel 71,42 százaléka után a kisadózó vállalkozás 40 százalékos mértékű adót köteles megfizetni.

Fontos tudni azt is, hogy ha – tőlünk független – kapcsolt vállalkozásoktól kapunk összesen 3 M Ft feletti bevételt (pl. 2-2 M Ft-ot) úgy azt összeszámítani nem kell a 3M Ft-os értékhatár számításakor, tehát nem keletkezik ez esetben 40%-os többletadó fizetési kötelezettség.

Lényeges kiemelni, hogy az ugyanazon partnertől kapott bevétel után a 40%-os adó megfizetése nem mentesíti a KATA-s adózót a havi fix 25.000, 50.000 vagy 75.000 forintos tételes adó alól.

Milyen bevételt nem kell az adóalap számításánál figyelembe venni?

• amelyet a kifizető az Egészségbiztosítási Alapból származó finanszírozásként juttat az egészségügyi szolgáltató kisadózó vállalkozásnak
• amelyet a kifizető jogszabályban meghatározott díjszabás alapján juttat az arra jogosult kisadózó vállalkozásnak
• amelyet költségvetési szerv kifizető juttat a kisadózó vállalkozásnak

Mi történik abban az esetben, ha 1 millió Ft felett állítok ki számlát az év során egy partner felé?

A NAV vélelmezi azt, hogy a felek között nem megbízásos jogviszony vagy vállalkozási szerződés, hanem munkaviszony jött létre. Ebben az esetben az adózónak kell bizonyítani azt, hogy a jogviszony nem munkaviszonyt leplez. Szankcionálás esetén a számla befogadója az, aki sérül.

Hogy bizonyítható, hogy az 1 millió Ft-ot meghaladó bevétel nem munkaviszonyból származik?

Itt a törvény taxatív felsorolást alkalmaz, melyből ha kettőt teljesítünk, akkor már nem minősítik a szerződést munkaszerződésnek, így elmarad a szankció.

• A kisadózó a tevékenységet nem kizárólag személyesen végezte vagy végezhette.
• A kisadózó a naptári évi bevételének legalább 50 százalékát nem 1 millió Ft feletti bevételekből szerezte. Tehát ha egy adózónak kiállított egy 2 millió Ft összegű számlát, akkor legyen máshonnan legalább 2 millió Ft bevétele, ahol egy esetben sem nagyobb az egy adózótól származó bevétel, mint 1 millió Ft.
• Az a gazdálkodó, ahonnan az 1 millió Ft-ot meghaladó bevétel származott, nem adhatott utasítást a tevékenység végzésének módjára vonatkozóan.
• A tevékenység végzésének helye a kisadózó birtokában áll.
• A tevékenység végzéséhez szükséges eszközöket és anyagokat nem az a gazdálkodó bocsátotta rendelkezésre, ahonnan az 1 millió Ft-ot meghaladó bevétel származott.
• A tevékenység végzésének rendjét a kisadózó határozza meg.
• A KATA vállalkozás egyik kisadózó tagja sem főállású kisadózó (egész naptári évben) és bevételük legalább 50 %-a olyan adóalanytól származik, ahol a naptári éven belül nem volt a kisadózóknak főállású munkaviszonya vagy nem kiegészítő tevékenységnek minősülő társas vállalkozói jogviszonya.

Ki fizeti a plusz adót, ha a 3 millió Ft-ot meghaladó bevétel esetében?

• Belföldi kifizető esetében a kifizető kötelezett a különadó megfizetésére
• Magánszemély kifizető azonban nem kötelezett 40%-os többletadót fizetni, rá ez a szankció nem vonatkozik.
• Ne keverjük össze azonban a magánszemélyeket az egyéni vállalkozókkal, akik ugyanúgy különadó fizetésére kötelezettek 3 M Ft feletti kifizetés esetén.
• Nem belföldi kifizetőtől származó bevétel esetében a többletadót a KATA alany vallja be és fizeti meg a bevétel 71,42%-a után.

Szerezhet-e bevételt a kisadózó kapcsolt vállalkozástól?

Igen, azonban a 2021-től a törvényalkotói cél az, hogy a kisadózó kapcsolt vállalkozástól ne szerezzen bevételt. Ennek érdekében a törvény 40%-os adófizetési kötelezettséget határoz meg abban az esetben, ha a kisadózó vállalkozásnak kapcsolt vállalkozástól származik bevétele (értékhatártól függetlenül).

Hogyha a kapcsolt vállalkozás belföldi, akkor őt terheli adófizetési kötelezettség. Viszont, ha a bevétel külföldről érkezik, akkor a kisadózó vállalkozás köteles megfizetni 40%-os adót, ez esetben az adó alapja a bevétel 71,42%-a.

Az adót elsőként annak a hónapnak a 12. napjáig kell megállapítani, bevallani és kifizetni, amelyet megelőző hónapban a bevétel juttatás történt.

Előfordulhat, hogy 2 x 40% adót kell fizetni?

Nem, abban az esetben, pl. ha a kifizető kapcsolt vállalkozás, úgy akkor sem kell 2 x 40% adót kifizetni, ha 3 M Ft vagy akár 12 M Ft feletti bevételt juttat. Ugyanez igaz arra is, ha 3 M Ft feletti juttatás miatt már meg kellett fizetni a 40% különadót, úgy ugyanerre ez összegre nem kell újabb 40%-ot fizetni, ha ezáltal 12M Ft fölé megy az árbevétel.

Hogyan adózunk, ha a bevétel meghaladja az éves arányosított 12 millió forintot?

Nem szűnik meg a KATA adóalanyiság, de az éves 12 millió forint feletti bevételre 40 % többletadó terhelődik, továbbá ez a bevételrész alapja lesz a normál iparűzési adónak is.

Ne felejtsük el, hogy ebben az esetben megszűnik az alanyi mentes státuszunk az ÁFA szempontjából, mely csak azt követően választható újra, ha van két 12 millió Ft-os árbevételt meg nem haladó évünk.

A KATA-s vállalkozásnak az értékhatár számításakor nem kell figyelembe vennie az év közbeni 40 százalékos adókötelezettséggel kapcsolatos összegeket. (Tehát a kapcsolt vállalkozástól kapott bevételt, illetve az ugyanazon vállalkozástól kapott bevétel 3 millió Ft-ot meghaladó részét.)

Példa 1: Ha a kisadózónak 15 millió forint bevétele van, de ebből 5 millió forint ugyanazon külföldi partnertől származik, akkor a vállalkozás a következőképpen adózik: 2 millió forint (5-3=2) után már év közben megfizeti a 2 millió forint 71,42%-ának a 40%-át. Év végén pedig 1 millió (15-2=13, 13-12=1) után fizet még különadót.

Példa 2: Ha a kisadózónak 15 millió forint bevétele van, de ebből 5 millió forint ugyanazon belföldi partnertől származik, akkor a vállalkozás a következőképpen adózik: 2 millió forint (5-3=2) után már év közben megfizette a 40%-os mértékű adót a kifizető belföldi partner. Év végén pedig a kisadózó 1 millió Ft (15-2=13, 13-12=1) után fizet még 40% különadót.

Példa 3: Ha a kisadózónak 10 millió forint bevétele van, de ebből 5 millió forint ugyanazon külföldi partnertől származik, akkor a vállalkozás a következőképpen adózik: év közben meg kell fizetnie a 2 millió Ft (5-3) 71,42%-ának a 40%-át, hiába nem érte el a bevétele a 12 millió forintos értékhatárt. Év végén plusz adófizetési kötelezettsége nem keletkezik.

Példa 4: Ha a kisadózónak 10 millió forint bevétele van, de ebből 5 millió forint ugyanazon belföldi partnertől származik, akkor a kisadózó vállalkozásnak sem év közben (az 5-3=2 millió Ft utáni 40%-os különadó a bevételt juttatót terheli), sem év végén (ugyanis a bevétele nem éri a 12 millió Ft-os értékhatárt) nem keletkezik többletadó fizetési kötelezettsége.

A hónap közben létrehozott KATA adóalany vállalkozás a tört hónapra mennyi adót fizet?

Az adózónak akkor is meg kell fizetnie a teljes tételes havi KATA adót, ha az adott hónapban csak egy napot élt a vállalkozása, míg iparűzési adó esetében a törtidőszakra kell csak az adót megfizetnie. A kamarai tagdíj éves összege fix, független attól, hogy az adóalanyiság meddig állt fenn.

A hónap közben létrehozott KATA adóalany vállalkozás a tört hónapra mennyi árbevételt realizálhat?

A tört hónapban létrejött vállalkozás is teljes havi árbevétellel számolhat, ami 2022-ben is 1 millió Ft.

Tehát egy 09.25-én létrejött KATA adóalany szeptemberre, októberre, novemberre és decemberre is 1-1 millió Ft árbevétellel kalkulálhat. Ugyanakkor nagyon fontos arra odafigyelni, hogy az alanyi adómentesség határát naptári napokban számoljuk. Tehát egy szeptember 25-én létrejött adózó bár 4 × 1 millió Ft árbevételt szerezhetne, alanyi mentesen csak 12 000 000 Ft / 365 * (5+31+30+31) = 3 189 041 Ft-ot számlázhat.

Mikor elegendő 25 000 Ft-os KATA-t fizetni?

Ha az adózó nem minősül főállásúnak, azaz az alábbi feltételek valamelyike igaz rá:

• legalább 36 órás munkaviszonnyal rendelkezik
• közép- vagy felsőoktatási intézményben nappali tagozatos aktív hallgató
• közép- vagy felsőoktatási intézményben nappali tagozatos hallgató, aki tanulmányát szünetelteti, de a 25. életévét még nem töltötte be
• nevelőszülő
• rokkantsági ellátásban részesül
• rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra jogosult
• külföldön biztosítottnak minősül (meghatározott rendeletek alapján)
• saját jogú nyugdíjas
• özvegyi nyugdíjas, ha az öregségi nyudíjkorhatárt betöltötte
• KATÁS vállalkozáson kívül egyéni vállalkozóként megfizeti maga után a járulékokat
• egy másik vállalkozásban társas vállalkozóként (tehát nem munkaviszonyban) megfizeti maga után a járulékokat

Mikor nem kell megfizetni a tételes adót?

Nem kell megfizetni az adót azon hónapokra vonatkozóan, amelyek egészében a kisadózó:

• táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban vagy gyermekek otthongondozási díjában, ápolási díjban részesül,
• katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona,
• fogvatartott,
• egyéni vállalkozói tevékenységét szüneteltette,
• a Tbj. szerinti kiegészítő tevékenységet folytatóként keresőképtelen
• az  ügyvédi iroda tagjaként folytatott ügyvédi tevékenységét az  ügyvédi tevékenységről szóló törvény rendelkezései szerint szüneteltette

kivéve ha a kisadózóként folytatott tevékenységébe tartozó munkát végez.

Ennek tényét a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig kell bejelenteni.

Abban a hónapban sem kell az adót megfizetni, amikor a kisadózó munkaképes lesz, de előtte legalább 30 napig fennállt a munkaképtelen állapot.

Mi történik, ha egy KATA-s jogviszonyt az adóhatóság munkaviszonynak minősít?

Ebben az esetben a kisadózónak juttatott jövedelmet tekinti az adóhatóság nettó jövedelemnek, és megállapítja a munkavállalói, továbbá a munkaadói adókra és járulékokra vonatkozó fizetési kötelezettséget.

Mindemellett bírságot szab ki a jogsértés okán, továbbá késedelmi pótlék fizetési kötelezettség is keletkezik, mely az eredeti juttatást követő hónap 12. napjától esedékes.

Lényeges, hogy a szankció nem a kisadózót érinti, hanem a kisadózónak jövedelmet juttató felet, tehát egy szerződés munkaviszonnyá történő átminősítése esetén nem a kisadózó sérül.

Hogy szűnik meg a KATA alanyiság?

• kijelentkezéssel a hónap utolsó napjával
• a kisadózó kikerülésével, ha a személyét nem pótolják
• ha bekerül a Kkt-be vagy Bt-be egy cég, mint tulajdonos
• mulasztási bírság kiszabásának jogerőre emelkedésével, ha az nyugtaadási mulasztásból, munkavállaló be nem jelentéséből, vagy igazolatlan eredetű áru forgalmazásából adódik
• ha az adóhatóság az adószámot véglegessé vált döntéssel törli
• az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozat véglegessé válása hónapjának utolsó napjával, ha a kisadózó vállalkozás NAV-nál nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása a naptári év utolsó napján meghaladja a 100 ezer forintot, azzal, hogy az állami adóhatóság visszavonja az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozatát, ha a kisadózó vállalkozás az adótartozását az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozat véglegessé válásáig megfizeti (Ez azt jelenti, hogy ha év végén a kisadózónak 100 ezer forintot meghaladó adótartozása van, úgy a NAV a KATA alanyiságának megszűnéséről határozatban értesíti őt. Ám ha a kisadózó megfizeti tartozását a határozat véglegessé válása előtt, úgy nem szűnik meg a KATA alanyiság, a NAV pedig visszavonja a határozatát.)
• végelszámolás, felszámolás megkezdése előtti napon
• ha saját tulajdonú ingatlan bérbeadásból akár 1 Ft jövedelem keletkezik
• korlátolt felelősségű társasággá való átalakulással

Meddig nem válaszható ismételten a KATA adóalanyiság annak megszűnését követően?

Az adóalanyiság megszűnésének évében és az azt követő 12 hónapban ismételten nem választható a KATA.

Hány éves kortól lehetek KATA alany?

Magánszemély csak a 18. életév betöltésével lehet Bt. vagy Kkt. beltagja, valamint egyéni vállalkozó. Ellenben, törvényes képviselői hozzájárulással Bt-ben vagy Kkt-ben a kültag pozíciót egy kiskorú is betöltheti.

Végezhet-e hivatalosan tevékenységet a kültag, illetve aki után nem fizetnek KATA-t?

Igen, munkavégzésre irányuló (munkaviszony, alkalmi munkavállalás, megbízási szerződés) vagy társas vállalkozói jogviszony keretében, melyek után a szükséges adókat meg kell fizetni.

Lehet a kültag kisadózó?

Igen, de ez nem mentesíti a beltagot a tételes adó megfizetése alól – amennyiben személyesen közreműködik –, hacsak a beltag nem munkaviszonyban alkalmazott a vállalkozásban.

Jogszabály alapján egy személy korlátlan számú vállalkozásban lehet kültag, de kisadózó csak egy helyen.

Mikor kell a KATA-t megfizetni?

A tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig. Amennyiben ez nem munkanapra esik, úgy az azt követő első munkanapig a NAV KATA 10032000-01076349 számú számlájára. Az utalás közleménye a kisadózó adószáma.

Számolhat-e el költséget a kisadózó?

Költséget elszámolni nem tud, de ha árut értékesít, vagy olyan szolgáltatást nyújt, amit önmaga nem tud létrehozni, akkor az áru/szolgáltatás eredetét számlával kell igazolnia.

Lehet-e ÁFA alany a kisadózó?

Igen, és ebben az esetben a rá áthárított áfát az ÁFA törvény alapján le is vonhatja.

ÁFA alany kisadózó esetében a nettó vagy a bruttó összeget kell figyelembe venni a bevételi értékhatárnál?

Az ÁFA nem minősül árbevételnek, így nettó 12 millió Ft-os bevétellel lehet kalkulálni.

Mi történik akkor, ha a kisadózó egy hónapon belül több mint 1 millió Ft bevételt szerzett?

Semmi, mert a bevételt éves szinten kell vizsgálni. Aki egész évben kisadózó, és 12 millió Ft árbevételi limittel rendelkezik, akár egy hónap alatt is realizálhatja a bevételét.

Mi történik, ha a kiállított számla ellenértéke csak a következő évben folyik be?

Ez sajnos annyiban probléma, hogy a következő év árbevételi keretét fogja a bevétel csökkenteni.

Példa 1: A 2021-ben kiállított számlák összege 10 000 000 Ft. Ebből 2021-ben kifizettek a kisadózónak 9 500 000 Ft-ot. 2022-ben 11 000 000 Ft-ot számlázott a vállalkozás, mely teljes egészében be is folyt a céghez, az előző évből fennmaradt 500 000 Ft-tal együtt. Így a 2022-es árbevétel 11 500 000 Ft. Egyik évben sem keletkezik többletadó fizetési kötelezettség, mert nem lépte túl a 12 millió forintos limitet.

Példa 2: A 2021-ben kiállított számlák összege 12 000 000 Ft. Ebből 2021-ben kifizettek a kisadózónak 11 500 000 Ft-ot. 2022-ben szintén 12 000 000 Ft-ot számlázott a vállalkozás, mely teljes egészében be is folyt a céghez, az előző évből fennmaradt 500 000 Ft-tal együtt. Így a 2022-es árbevétel 12 500 000 Ft. 2022-ben többletadó fizetési kötelezettség keletkezik 500 000 Ft után, mert a 12 millió forintos limitet túllépte a kisadózó.

Van-e specialitása a számlázásnak?

A számlán fel kell tüntetni, hogy „KISADÓZÓ”, egyébként a bírság 500 000 Ft is lehet számlánként.

Milyen adatszolgáltatási kötelezettségei vannak a szerződő feleknek?

A szerződéses jogviszonyba lépő adózónak a szerződés megkötésekor írásban tájékoztatnia kell a partnerét, hogyha kisadózó vállalkozásnak minősül. Amennyiben ebben változás történik (a kisadózó vállalkozás jogállása megszűnik vagy újraindul), ezt a változás kezdete előtt jeleznie kell a kifizető felé (a változás időpontjának megjelölésével).

A kifizetőnek is van tájékoztatási kötelezettsége: a tárgyévet követő év január 31-ig közölnie kell a kisadózó vállalkozás felé a 40 százalékos mértékű adó alapjaként figyelembe vett összeget. Erre azért van szükség, mert a KATA-s vállalkozásnak az adóévet követő év február 25-ig a bevallásában havonkénti és kifizetőnkénti bontásban be kell számolnia az adóévben az adó alapjába tartozó bevételről, a bevételt juttató személy nevéről és címéről.

Ezen felül az Art. szerinti adózó (ide nem értve az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélyt és a kisadózó vállalkozások tételes adójának alanyát) a tárgyévet követő év március 31-ig adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatóság részére a kisadózó vállalkozás nevéről, címéről, adószámáról és a kisadózó vállalkozás részére a naptári évben juttatott, a kisadózó vállalkozás bevételének minősülő összegről, ha az meghaladja az 1 millió forintot. Az adatszolgáltatás teljesítése során nem kell figyelembe venni a kisadózó vállalkozás olyan bevételét, amelyről a kisadózó vállalkozás nem számlát vagy költségelszámolásra alkalmas bizonylatot állított ki.

Végezhetek KATA-s vállalkozói tevékenységet CSED, GYED, GYES vagy GYET alatt? Ha igen, mennyi KATA-t kell közben fizetnem?

Ha az édesanya CSED-ben részesül, úgy a baba 168 napos koráig nem végezhet keresőtevékenységet, ideértve az egyéni vállalkozói tevékenységet is. Ha mégis úgy dönt, hogy vállalkozni szeretne, úgy részére megszűnik a CSED folyósítása. Főállású kisadózónak fog minősülni, tehát 50 000 Ft-os (vagy választása esetén 75 000 Ft-os) tételes adófizetésre lesz kötelezett.

Az a kismama, aki GYED-ben, GYES-ben vagy GYET-ben részesül, lehet egyéni vállalkozó. Ezekben az esetekben a vállalkozásban végzett tevékenység nem befolyásolja a baba után járó ellátás folyósítását. Ekkor is 50 000 Ft-os (vagy választása esetén 75 000 Ft-os) tételes adófizetési kötelezettsége keletkezik, melynek oka, hogy a fent említett ellátások nem keletkeztetnek 36 órát elérő biztosítotti jogviszonyt, tehát a kismama főállású kisadózónak fog minősülni.

Kaphat-e osztalékjövedelmet a személyesen közre nem működő adóalany kültagja?

Kaphat, de az ugyanúgy adóköteles, mint más osztalék:

• 15% SZJA
• 13% SZOCHO, a SZOCHO fizetés felső határa a minimálbér 24-szerese (2022-ben 4 800 000 Ft)

Mekkora összegű ellátásban részesül a kisadózó?

• 25 000 Ft-os KATA esetében nincs pénzbeli ellátás
• 50 000 Ft-os KATA esetében 108 000 Ft-nak megfelelő pénzbeli ellátási alap képződik, jár a teljes TB ellátás
• 75 000 Ft-os KATA esetében 179 000 Ft-nak megfelelő TB ellátási és nyugdíjalap képződik
• szünetelő kisadózónál nem keletkezik pénzbeli ellátási alap

Keletkezik-e nyugdíjalapja és szolgálati ideje a kisadózónak?

• 25 000 Ft-os KATA esetében nincs nyugdíjalap, sem szolgálati idő
• 50 000 Ft-os KATA esetében 108 000 Ft-nak megfelelő nyugdíjalap képződik, de a szolgálati idő csak részlegesen illeti meg a kisadózót (a szolgálati időt a pénzbeli ellátási alap és az aktuális minimálbér hányadosaként kapjuk meg)
• 75 000 Ft-os KATA esetében 179 000 Ft-nak megfelelő nyugdíjalap képződik, azonban idén először nem keletkezik teljes szolgálati idő, mivel az ellátások alapja nem éri el az érvényes minimálbér összegét
• szünetelő kisadózónál nem keletkezik szolgálati idő és nyugdíjalap sem

Milyen jövedelemigazolást kap a kisadózó?

A NAV igazolja nettó jövedelemként az igazolást megelőző évben szerzett bevétel 60%-át, de legalább havonta (a tételes adóval érintett hónapokra tekintettel) a minimálbérnek megfelelő összeget.

Ugyanakkor, ha Kkt. vagy Bt. alanyról van szó és két tulajdonos van, a bevétel 60%-ának a felét, míg három tulajdonos esetén a harmadát, de minimum a minimálbér összegét igazolja le az adóhivatal. Ez esetben az adóhivatal nem mérlegeli, hogy a tulajdonosok milyen arányban részesültek a vállalkozás jövedelméből.

Mikor kell a KATA bevallást benyújtani?

A tárgyévet követő év február 25-vel.

Hogyan szüneteltethető a KATA?

Nagyon fontos, csak az egyéni vállalkozó – beleértve az egyéni ügyvédeket is – KATA alany tudja a tevékenységét szüneteltetni, a Bt., KKt., egyéni cég nem.

A szüneteltetést be kell jelenteni elektronikus úton a Webes Ügysegéd felületen. A NAV felé is jelezni kell a szünetelés okát egy erre kijelölt nyomtatványon. A szünetelés a bejelentést követő napon indul. Az önkormányzat felé is jeleznünk kell a tevékenységünk felfüggesztését, hogy az iparűzési adónkat arányosítsák a ténylegesen tevékenységgel töltött napok alapján. A bejelentések díj- és illetékmentesek. A szüneteltetés ideje alatt a vállalkozás nem folytathat tevékenységet.

A tevékenység folytatását – melynek kezdő napja a bejelentést követő nap – szintén a Webes Ügysegéden kell bejelenteni.

Fontos megjegyezni, hogy a tételes adó nem idő arányosítható. Így a szüneteltetést érdemes a hónap végére időzíteni, ugyanis a megkezdett hónapra még meg kell fizetni az adót. Logikusan, a folytatást hónap elejére érdemes tervezni.

Meddig szüneteltethető a KATA?

Legalább 30 napra és legfeljebb három évig, azaz 36 hónapig szüneteltethető folyamatosan. A szünetelés kezdő napja a bejelentést követő nap. Nem szabad megfelejtkezni arról, hogy ha az egyéni vállalkozást három éven belül nem aktiválják, akkor az automatikus megszűnik. Amennyiben nem akarjuk, hogy vállalkozásunk megszűnjön, úgy érdemes beindítani egy hónapra, majd újra szüneteltetni, így meghosszabbíthatjuk a vállalkozás életét. Természetesen ilyenkor az újraindítás hónapjára a tételes adót be kell fizessük.

Mikor jöhet jól a KATA szüneteltetése?

Például:

• a szezonális munkák esetén, amikor a vállalkozás úgy értékeli, hogy egy időszakban nem lesz számottevő bevétele
• hosszabb ideig nincs megrendelés, lekötött szerződés
• ha a kisadózó édesanya szünetelteti a baba 168 napos koráig a tevékenységét, így jogosult lesz a CSED-re

Figyelni kell azonban arra, hogy ha csak négy hónapig használjuk a vállalkozást, de ezalatt az időszak alatt 6 millió Ft keletkezik, úgy érdemes legalább 6 hónapig nem szüneteltetni, a bevételi keretek miatt. Hiszen ha 4 hónap után szüneteltetünk, úgy a 4 millió Ft árbevétel felett 40% KATA adót kell fizetni, ami 2 000 000 Ft x 0,4 = 800 00 Ft, míg ha két hónappal később szüneteltetjük, akkor mindössze két havi KATA költségünk keletkezik (ami maximum 2 x 75 000 Ft = 150 000 Ft).