Amennyiben a számla vagy számlák nettó összege egy naptári éven belül meghaladja a 200.000 Ft-ot, a feleknek írásban szerződést kell kötniük az adott ügyletre/ügyletekre vonatkozóan. Ez azért fontos, mert egy esetleges ellenőrzés során a számla befogadójának kell bizonyítania azt, hogy a vállalkozás érdekben merült fel az adott, ezen értékhatár feletti kiadás, ez pedig az írásbeli […]
Amennyiben külföldi adóalanytól veszünk igénybe szolgáltatást (legyen az akár közösségen belüli, akár közösségen kívüli adóalany), akkor jelezni kell a partnernek, hogy a vállalkozásunk Magyarországon adóalany. A közelmúltban többször találkoztunk olyan számlával, amit közösségen kívüli, „EU” kezdetű közösségi adószámmal rendelkező adóalany állított ki – magyar (27%-os) áfával. A számla ily módon történő kiállítása azonban csak néhány […]
A kaució, azaz az óvadék – mint szerződéses biztosíték – lényege, hogy szerződésszerű teljesítés esetén az visszajár az azt adónak. Átadásakor így nem valósul meg termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás, ezért nem keletkeztet áfa fizetési kötelezettséget. Akkor viszont, ha az adott pénzösszeg csak elnevezésében kaució, de tartalmát tekintve nem az, (hanem pl. előleg), a pénzösszeg átadása áfa […]
A díjbekérő (más szóval proforma számla) nem számviteli bizonylat, nincsen sem adóügyi, sem könyvelési vonzata, csak a fizetési kötelezettségre figyelmeztet. A díjbekérőt kiállító vállalatnak nem keletkezik ÁFA fizetési kötelezettsége, míg partnere pénzügyileg nem teljesít, ám a rendezést követően (15 napon belül) köteles kiállítani a számviteli bizonylatként szolgáló számlát (a teljesítés napja a fizetés napja lesz). […]
Ha kérdése van, vagy bármely szolgáltatásunkat szeretné megismerni várjuk levelét.
