Tollunkból

2022-ben a KATA hirtelen változásai és megkötései sok fejtörést okoztak a vállalkozók és a könyvelők számára is.  A KATA adónemhez viszonyítva az átalányadózásban lényegesen nagyobb az adminisztrációs teher, többszörösére növekedtek a költségek, így sokan a megszűnés vagy szüneteltetés mellett döntöttek. 2023. január 1. több módosítást és némi egyszerűsítést hoz az átalányadózók számára, cikkünkben ezeket a változásokat taglaljuk.

Az átalányadózás bevételi értékhatára:

2023-ban már nem a megszokott feltételekkel választható az átalányadózás. Lehetőség van akkor is áttérni az átalányadóra, ha:

• a 2022. évi vállalkozói bevétel összege meghaladja az éves minimálbér tízszeresét (24.000.000 forintot)
• a 2022. évi vállalkozói bevétel összege – kizárólag kereskedelmi tevékenységet végző egyéni vállalkozó esetén – meghaladja az éves minimálbér ötvenszeresét (120.000.000 forintot)

Gyakorlatilag ezzel a változással a múltban elért magas árbevétel nem befolyásolja az átalányadó választását.

Tovább növekszik a bevételi értékhatár is, így január elsejétől a következő bevételi értékhatárok szerint alkalmazható az átalányadózás:

• A bevétel nem haladja meg a 2023-as adóévi éves minimálbér összegének a tízszeresét: 232.000 Ft x 12 hó x 10 = 27.840.000 Ft-ot
• A kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végző egyéni vállalkozásoknál pedig az éves minimálbér ötvenszeresét: 232.000 Ft x 12 hó x 50 = 139.200.000 Ft-ot

Fontos, hogy a tevékenységet év közben kezdő, megszüntető vagy szüneteltető egyéni vállalkozó a bevételi értékhatárt a tevékenység folytatásának napjaival időarányosan veheti figyelembe. Aki évközben áttér a KATA-ról átalányadózásra, annak is arányosítással kell megállapítani az éves árbevételi keretét.

Az éves mentesített árbevételi keretet (mely után sem SZJA, sem TBJ, sem SZOCHO fizetési kötelezettség nincs) évközi átalányadózás választása esetén azonban nem kell arányosítani.

Tehát a teljes éves (232.000 Ft x 12 hó x 50% = 1.392.000 Ft) mentesített keretösszeg megmarad, illetve a szüneteltetés és az évközi megszűnés sem csökkenti ezt az összeget. Az adóalap mentesítés nem vonatkozik a főállású egyéni vállalkozókat terhelő minimálbér vagy garantált bérminimum után fizetendő TB járulékra és SZOCHO-ra.

Az átalányadózás ismételt választásának feltételei:

2023-tól jelentősen csökken az az időszak, amelyben az adónemet megszüntető egyéni vállalkozó nem lehet újra átalányadózó: 4 évről 2 pénzügyi évre csökkent az újraválaszthatósági feltétel.

Például, ha valakinek 2021 májusában megszűnt az átalányadózói státusza, az csak 2021 hátralévő időszakában és 2022-ben nem választhatja az átalányadót, viszont 2023-tól már igen.

Költséghányad változás a személygépjármű-vezető képzés oktatói számára:

Az eddig 40%-os költséghányadot alkalmazható személygépjármű-vezető képzés oktatói (TESZOR 85.53.11) számára szintén kedveznek a változások. 2023-tól 80%-os költséghányadot vonhat le a tevékenységéből megszerzett bevételéből.

Az adóelőleg megállapítása és bevallása:

2023-ban változnak az átalányadózók járulékfizetésére vonatkozó szabályok és emiatt módosul az egyéni vállalkozók SZJA-előlegének megállapítása is, melyet negyedévente kell bevallani és megfizetni idéntől.

Az átalányadózó SZJA-köteles jövedelméből érvényesíthet adóalapkedvezményt is, amennyiben azok feltételei fennállnak:

• négy vagy több gyermekes anyák adóalap-kedvezménye
• 25 év alattiak adóalap-kedvezménye
• 30 év alatti anyák adóalap-kedvezménye
• személyi adóalap-kedvezmény (súlyos fogyatékosságot jelentő tartós betegség esetén)
• első házasok adóalap-kedvezménye
• családi adó- és járulékkedvezmény (és tartós beteg családtag után járó családi kedvezmény)

Göngyölítéses járulékmegállapítás:

Új adófizetési szabály szerint göngyölítéses eljárással kell számítani 2023-tól a TB-t és a SZOCHOT. A göngyölítés legfőbb célja, hogy 2022-vel ellentétben 2023-ban ne függjön attól az adó mértéke, hogy a vállalkozás a bevételéhez milyen ütemben jut hozzá.

2022-ben a hektikus bevétel komoly többletadót jelentett a rendszeres bevételhez viszonyítva még akkor is, ha a bevételek összegszerűen megegyeztek. Erről bővebben korábbi cikkünkben írtunk.

Bevallási gyakoriság változása:

Változik a járulékbevallások gyakorisága is: negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 12. napjáig kell elektronikusan benyújtani az ’58-as nyomtatványt (idén 2358), szemben a korábbi havi járulékbevallási kötelezettséggel. Ezzel párhuzamosan az átalányban megállapított jövedelem adóelőlegét is negyedévente szükséges bevallani.

Az adóbevallások határideje a 2023-as pénzügyi évre vonatkozóan:

• április 12.
• július 12.
• október 12.
• január 12.

A határidők a fizetési kötelezettség teljesítésére is vonatkoznak, vagyis az adó és a járulék összegét is eddig az időpontig kell megfizetni az adóhatóság részére.

Az átalányadózó egyéni vállalkozó éves minimálbér felét (232.000 Ft x 12 hó x 50% = 1.392.000 Ft) el nem érő jövedelme továbbra is SZJA-mentes, és nem képez járulékalapot sem.

A kiegészítő tevékenységet végző (nyugdíjas) átalányadózónak az adóköteles jövedelme után csak 15 % SZJA kötelezettsége keletkezik, TB járulékot és SZOCHO-t nem kell fizetnie.

Minimum járulékalap alkalmazása:

Amennyiben a göngyölített módszerrel kiszámított adóalap nem éri el a minimum járulékalapot, akkor a főfoglalkozású átalányadózónak a társadalombiztosítási járulékot és a szociális hozzájárulási adót a minimálbér vagy a garantált bérminimum után kell megfizetni. Mindez a mellékállású vagy kiegészítő tevékenységet végző átalányadózókat nem érinti, ők feltétel nélkül kihasználhatják az adómentes árbevételi keretet.

• TB alapja: a minimálbér vagy a garantált bérminimum
• SZOCHO alapja: a minimálbér vagy a garantált bérminimum 112,5 %-a

Ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel, akkor a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér helyett a garantált bérminimum alapján kell a fizetési kötelezettséget megállapítania.

Jövedelem és közterhek megállapítása:

Az átalányadózó egyéni vállalkozónak folyamatos nyilvántartást kell vezetnie a megszerzett bevételeiről, melyből negyedévente állapítja meg a jövedelmét az alkalmazott költséghányad alapján.

Adóalap = Bevétel (ténylegesen befolyt összeg) – Költségátalány – Mentesített jövedelem; de legalább a minimum járulékalap főállású egyéni vállalkozó esetén

Fizetendő közterhek mértéke:

• SZJA: 15%
• TB járulék: 18,5%
• SZOCHO: 13%

Alkalmazható költséghányadok:

• 40 %
• 80%
• 90%

Egyszerre több tevékenység végzése esetén a legkedvezőtlenebb költségátalány lesz az irányadó a teljes bevétel vonatkozásában.

Például, egy fodrász vállalkozó őstermelői tevékenységet is végez.  A fodrászati tevékenységből származó jövedelem 80 %-os, míg az őstermelői tevékenységből származó jövedelem 90 %-os költséghányad levonásával állapítható meg.  Így a vállalkozónak a 80%-os költséghányadot kell alkalmaznia a teljes éves bevételére vonatkozóan.