Tollunkból

A koronavírus járvány miatti jelenlegi helyzetben több vállalkozás a társadalmi felelősségvállalás jegyében ingyenesen folytatja tevékenységét. Láttunk már ilyet internetes folyóiratoknál, de egyéb vállalkozások is – pl. online nyelvoktatás – végeznek már díj nélkül munkát. Ez a működési forma jó a fogyasztónak, de jó a szolgáltatónak is, aki így meg tudja tartani a vállalkozás egységét azzal, hogy foglalkoztatja a munkavállalóit. Ugyanakkor ingyenesen szolgáltatást nyújtani nagyon nehéz, hiszen a vállalkozás rezsijét és a kollégák megélhetését is finanszírozni kell valamiből.

Cikkünkben azt mutatjuk be, hogy amennyiben egy vállalkozás – akár cégtől, akár magánszemélytől – adományt fogad be, azt hogyan kell kezelni adózási és számviteli szempontból mind befogadói, mind adományozói oldalon.

Az adomány meghatározása

Az adomány meghatározása a társasági adó törvényben lényegesen szűkebb, mint a közéletben.

Adomány a közhasznú szervezet részére törvényben meghatározott közhasznú tevékenysége támogatására, valamint az egyházi jogi személy részére törvényben meghatározott tevékenysége támogatására, továbbá a közérdekű kötelezettségvállalás céljára az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás.

Abban az esetben, ha a fenti fogalomkörbe nem illik bele az „adományozás” úgy a visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz más elbírálás alá kerül. Ezért a továbbiakban az egyéb térítés nélküli átadást támogatásnak fogjuk nevezni.

Az adományok elszámolhatósága

Amennyiben valóban adomány nyújtásáról van szó, úgy a nyújtó számára elszámolható költség az adomány vagy az átadott eszköz könyv szerinti értéke vagy a nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, ha rendelkezik a befogadótól az adóalap megállapítása céljából kiállított igazolással, amely tartalmazza a kiállító és az adózó megnevezését, székhelyét, adószámát, az adomány összegét és a támogatott célt. Ekkor a költség olyan, mint bármi egyéb költség, ami a vállalkozás érdekében merült fel.

Előfordul azonban olyan eset is, amikor az adomány előnyösebben számolható el, azaz ha adunk 100 000 Ft-ot, az úgy viselkedik, mintha 120 000 Ft vagy akár 150 000 Ft lett volna átadva.

A következő szervezeteknek juttatott adomány jár emelt szintű adóalap csökkentési joggal, a társasági adóalanyok esetében:

• a közhasznú szervezetnek adott egyszeri adomány 20%-a
• a közhasznú szervezetnek tartós adományozási szerződés keretében adott adomány 40%-a
• a Magyar Kármentő Alap, a Nemzeti Kulturális Alap, valamint a Kárenyhítési Alap részére adott támogatás 50%-a
• a felsőoktatási intézmény felsőoktatási támogatási megállapodás alapján történő támogatásának 50%-a

Példával élve, ha valaki a Magyar Kármentő Alap részére biztosít 100 000 Ft adományt, úgy az adóalap nem 100 000 Ft-tal, hanem 100 000 Ft * 1,5 = 150 000 Ft-tal fog csökkenni. Tehát az adózó így 50 000 Ft * 9 % (társasági adó) = 4 500 Ft adókedvezményben részesül, azaz az adomány 4,5%-át utólag megspórolja.

KIVA adóalanyok esetében emelt szintű költségelszámolással nem számolhatunk.

Most, a koronavírus járvány idején azonban több olyan cég is van, aki a szolgáltatását ingyenesen, vagy éppen veszteségesen végzi, míg vannak olyan társaságok, illetve magánszemélyek, akik annak érdekében, hogy ezek a vállalatok a tevékenységüket végezhessék, pénzt ajánlanának fel, támogatva ezzel a számukra kedves szolgáltatót, aki így a működését folytatni tudja.

A továbbiakban az adománynak nem minősülő támogatás elszámolhatóságát mutatjuk be annak alapján, hogy ki nyújtja és ki fogadja be azt.

A támogatás elszámolhatósága a támogatást befogadó oldaláról

Társasági adóalany befogadó

A TAO-alany befogadónál a támogatást annak jóváírásának, kézhezvételének időpontjában egyéb bevételként kell elszámolni. Ez az adóalap részét képezi, és mint ilyet, 9 % társasági adó terhel, természetesen csak akkor, ha a vállalkozás nyereséges.

Kisvállalati adóalany befogadó

A támogatást a KIVA-alanynál is egyéb bevételként kell elszámolni, szintén az átvétel időpontjában. A kapott összeg azonban csak abban az esetben része a kisvállalati adóalapnak, ha az osztalékként utólag kifizetésre kerül (ez esetben 12 %-os nyereségadónak megfelelő adót kell fizetni utána).

Kisadózó befogadó

A KATA-alany befogadónál a kapott támogatás részét képezi a 12 millió Ft-os KATA-keretnek, tehát ha a vállalkozás bevétele 12 millió Ft/év összeget a támogatással együtt sem haladja meg, akkor gyakorlatilag adómentes a kapott juttatás, míg ha 12 millió Ft fölé megy az árbevétel, úgy a keretet meghaladó részre 40 %-os többletadót kell fizetni.

Magánszemély befogadó

A magánszemély befogadó adózása a másik fél adóalanyiságától is függ.

Ha a felajánló magánszemély, akkor a támogatás az SZJA tv. alapján adómentességet élvez. Ajándékozási illetékfizetési kötelezettség ugyanakkor még így is felmerülhet. Ez akkor következik be, ha a kapott összeg meghaladja a 150 000 Ft-ot. Az ajándékozási illeték mértéke ilyenkor 18%, amit az erre a célra rendszeresített nyomtatványon az adóhatóság felé kell bejelenteni. A NAV ezt követően határozat útján szabja ki az illetéket. A 150 000 Ft-ot nem meghaladó összegű ajándékozásról nem kell bejelentést tenni. Egyenesági rokonok, házastársak vagy bejegyzett élettársak közötti támogatás után nem kell illetéket fizetni az értékhatár felett sem.

Ha nem magánszemély a támogatást adó fél, akkor a juttatás részesülhet szja-mentességben. Ez attól függ, hogy be lehet-e sorolni egy, az SZJA törvényben meghatározott adómentes kategóriába. Az SZJA tv. alapján a juttatás nagyon sok jogcímen élvezhet adómentességet, ezért annak kategorizálását illetően mindig a konkrét esetet és a körülményeket szükséges megvizsgálni.

Amennyiben úgy találjuk, hogy a támogatás nem fér bele egy adómentes kategóriába sem, és a nyújtó, valamint a támogatásban részesülő magánszemély között nincs fennálló jogviszony, akkor a kapott összeg a befogadónál egyéb jövedelemnek minősül, és személyi jövedelemadó (15 %), valamint szociális hozzájárulási adó (17,5 %) is terheli. Abban az esetben, ha nem független felekről van szó, hanem például munkaviszonyban, társas vállalkozói jogviszonyban áll a juttatást élvező, úgy a támogatás a felek között fennálló jogviszony alapján lesz adóköteles. Az adókat és járulékokat a támogatás szokásos piaci értéke után kell megállapítani és megfizetni.

Munkaviszony esetén például a magánszemélyt összesen 33,5 %-os adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli, míg a munkáltató társasági adóalany cég 19 % – KIVA-s cég esetén 12 % – közterhet kell megfizessen. Ebben az esetben a közterheket az adományozó szervezet köteles adóelőleg formájában levonni, bevallani és megfizetni az adóhatóságnak. A magánszemélynek az ilyen módon szerzett egyéb jövedelmet, illetve az abból levont adóelőleget az adóévről szóló szja-bevallásában kell szerepeltetnie. Ha az adomány juttatása adófizetési kötelezettséget eredményez, úgy a juttatás illetéket nem von maga után.

A támogatás elszámolhatósága a támogatást nyújtó oldaláról

Társasági adóalany nyújtó

A TAO-alany nyújtónál az adott támogatást egyéb ráfordításként kell elszámolni a készpénz átadásának, bankszámla megterhelésének napján. Ez a társasági adóalapot csökkenti. A támogatás azonban nem a vállalkozás érdekében felmerült ráfordításnak minősül, s ezért az adóalapot vissza is kell növelni annak összegével, ha

• a befogadó külföldi
• a nyújtó cég nem rendelkezik a befogadó nyilatkozatával

A nyilatkozatnak a támogatás elszámolhatóságához az alábbiakat kell tartalmaznia:

• juttatás adóévében a befogadó a juttatást az eredményében bevételként elszámolta és az adózás előtti eredménye, adóalapja e juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva nem lesz negatív, továbbá az e bevételre jutó társasági adót megfizeti, amelyet a társasági adóbevallás elkészítését követően nyilatkozat útján igazol
• amennyiben a juttatásban részesülő vállalkozási tevékenységet nem végez, a nyilatkozatra vonatkozó feltételt teljesítettnek kell tekinteni, tehát elegendő azt leigazolnia, hogy vállalkozási tevékenységet a társaság nem végez
• arról is elegendő nyilatkoznia a támogatás befogadójának, hogy a kapott támogatást nem vállalkozási tevékenységhez használja, függetlenül attól, hogy végez-e vállalkozási tevékenységet
• a nyilatkozat tartalmazhatja azt is, hogy a támogatott személy a tevékenysége után adófizetésre nem kötelezett

Például egy társasági adóalany gazdasági társaság 100 000 Ft támogatást nyújt egy lapkiadónak, hogy az a működését fedezni tudja. A kiadó a támogatás nélkül veszteséges lenne, ezért az adóalap csökkentésére alkalmas igazolást kiállítani nem tud, így a támogató a juttatás időpontjában elkönyvelhet 100 000 Ft költséget, de ezzel utólag meg is kell emelnie az adóalapját, tehát összesítve a tranzakció adósemleges, azaz ugyanannyi adót fizet a támogató, mintha nem is adott volna támogatást.

Kisvállalati adóalany nyújtó

A KIVA-alany támogató a TAO-alanyhoz hasonlóan egyéb ráfordításként számolja el az adott támogatást. A TAO-alanynál részletezett nyilatkozat hiányában a KIVA-alany is köteles megnövelni az adomány összegével a saját, 12 % mértékű KIVA-val terhelt adóalapját. Fontos megjegyezni ugyanakkor, hogy ez a 12 százaléknyi adó a beszámoló alkalmával be is fizetendő, hiszen végleges vagyonkivonás történt a vállalkozásból.

Kisadózó és magánszemély nyújtó

A KATA-alany és a magánszemély támogató adózását az adott juttatás semmilyen mértékben nem befolyásolja. A magánszemély az általa adott adomány után személyi jövedelemadó kedvezményt nem érvényesíthet.

Egy eszköz vagy szolgáltatás adományozása, vagy térítés nélküli átadása esetében számolnunk kell annak esetleges ÁFA vonzatával is, melyről egy korábbi cikkünkben olvashatnak.